Ifjúsági szubkultúrák, divatok jönnek-mennek – és tartanak egész addig, míg követőik rendre ki nem nőnek belőlük. De hogyan viszonyuljanak ehhez az érettebb generációk?

Legújabb számunkban a macedón–bolgár identitásvitáról, Vujicsics Tihamér életének egy kedves epizódjáról, a magyar Habsburgokról, a füzérradványi Károlyi- és a gödöllői Grassalkovich-kastélyról, bioetikai és ökológiai dilemmákról, valamint a digitális pénzek kínálta lehetőségekről és kockázatokról olvashatnak.

A 31. Művészetek Völgye Fesztiválon szombat este Void, a magyar street art egyik legismertebb művésze Kapolcs főterén, a közönség előtt készítette el A város arca című monumentális alkotását. A műre a rendezvény végéig licitálni is lehet, a befolyt összegből a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház gyermekrészlegét támogatják. 

A sokadik botrányába Boris Johnson brit kormányfő végül belebukott. A tehetséges politikus elvesztése azonban zavart támaszthat a 2010 óta kormányon lévő Konzervatív Pártban. A budapesti Danube Institute elnökének, Margaret Thatcher korábbi beszédírójának az amerikai National Review-ban megjelent elemzése.

Az aprócska Fekete-tengeri sziget kultikus helyszínné vált az ókorban a trójai háború, ma pedig az orosz–ukrán háború miatt.

A Cseh Köztársaság Szlovénia után a második közép-európai és az első visegrádi tagállam volt, amely 2009 első félévében betöltötte az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét, 2022 második félévében második elnökségi ciklusa következik.

Legújabb számunkban bemutatjuk az örvényesi vízimalmot és gazdáját, Szentendre kis múzeumait, az Ewald rézfúvós kvintettet; a Salvatore Quasimodo Költőversenyről és a Colony fesztiválról szólnak írásaink, illetve Döme Barbara, Lőrincz P. Gabriella és Király Farkas novelláit olvashatják.

Hogyan bukhatott meg Boris Johnson nem egészen három évvel azután, hogy 2019 decemberében az ő vezetésével a Konzervatív Párt az utolsó negyedszázad legnagyobb arányú választási győzelmét aratta? Mi történt?

Ha valaki Prágába készül, beírja a keresőbe: „Prága látnivalói”, megnézi, hol készült a legtöbb instafotó. Az egyik első találat a Lennon-fal. Az EU Tanácsának soros elnökeként a Cseh Köztársaság a híres falat európai vándorútra indítja.

Évtizedekkel ezelőtt a magát proletárdiktatúrának tituláló világban, frissen végzett bölcsésztársam egy délutáni napilapnál kapott állást. Nem volt megszokott dolog, hogy valakit egyből a kebelére öleljen a „szigorúan ellenőrzött” sajtó, de vele megtörtént.

Az utóbbi években a Rákóczi-kultusz ismét erősödik nemcsak hazánkban, a Felvidéken, Erdélyben, a Kárpátalján, hanem Törökországban, Franciaországban és Lengyelországban is. A fejedelem közös emlékezete közelebb hozhatja egymáshoz a Kárpát-medence népeit.

Putyin elnök vissza akarja szerezni a volt orosz (szovjet) birodalmi területeket, de a jelek szerint inkább kicsúszik a kezéből a posztszovjet térség.

Legtöbbször a közvéleményt élénken foglalkoztató, olykor szomorú esemény irányítja rá a figyelmet az ország hátrányos helyzetű vidékeire, az ott élő közösségek leszakadására. Általában cigánykérdésként szoktak beszélni erről, a helyzet azonban ennél árnyaltabb.

65., nyári számunkban a lakóparképítések árnyoldalairól, a Balaton Trianont követő tudatos fejlesztéséről, Keszthely és Szepezd természeti és kulturális kincseiről, népi építészeti emlékeink megújításáról, a Hubble űrteleszkópról és Ukrajna tragédiáktól sem mentes történelméről olvashatnak.

– Elnézést! Leülhetek ide, ön mellé?

– Parancsoljon.

– Aggódtam, hogy elkések, de úgy látom, még nem kezdték el.

– Ugyan, ezeket a sajtótájékoztatókat mindig késve kezdik.

Április óta új szakaszba lépett az orosz „különleges hadművelet”. Miben különbözik ez a korrábihoz képest? Mit hozhatnak a nyugati fegyverszállítmányok? Miért a kétségbeesett küzdelem Szeverodonyeckért?

A 2022. évi nemzetgyűlési választás eredménye nem nevezhető politikai földrengésnek. Csupán földcsuszamlásnak. Egyelőre. Küszöbön a VI. Köztársaság?

A kereszténységnek – a nem ebből a világból való országnak – kétezer éve újra és újra meg kellett fogalmaznia, mennyiben áll szemben a világi hatalommal. A kortárs amerikai lelkipásztor a prófétai szembenállást hirdeti, némely hiányossága ellenére is hitelesen, meggyőzően, elevenbe vágóan.

Az elmúlt évtizedekben sokat változott a fiatalok munkavállalása. Ezt tekinti át a szerző, aki több, mint harminc éve vezet diákmunkásokat közvetítő céget.

Az egyházak és a hívő közösségek rendre felhördülnek, és istenkáromlónak nyilvánítanak bizonyos műalkotásokat – filmeket, szobrokat, festményeket, irodalmi szövegeket. Első hallásra ez érthető, sőt, természetes is. Az-e?

Legújabb számunk középpontjában a horvát Tengermellék áll, a magyar polgárság egykor otthonos Adriája. Olvashatnak még a Máltai Szeretetszolgálat szociális munkájáról, Bethlen Gábor hazatéréséről, a székely falutörvények kutatójáról és Gabay Gergely graffitiművészetéről.

A varsói Wacław Felczak Intézet és a budapesti Pro Minoritate Alapítvány közös kerekasztal-beszélgetést tartott a két országnak az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatos eltérő álláspontjáról június 14-én, Budapesten.

Négy évszám határozza meg a magyar politikát, Magyarország jövőjét: 1963, 1977, 2026 és 2027. Ismeretesek? Mi a történelmi jelentőségük? Valamennyi föllelhető hivatalos közleményben.  A magyar helyzet nélkülük középtávon  elképzelhetetlen.