Törökország atomerőművet építtet Oroszországgal, közben pedig gyilkos drónokkal szereli fel az ukrán honvédőket. Miféle gondolkodás vezérli a törököket?

„Hány szomszédjával volt vagy van határvitája a világ területileg legnagyobb országának?” szólhatna a Ki tud többet Oroszországról című képzeletbeli vetélkedő kérdése. A válasz pofonegyszerű: mind a tizenöttel. Ukrajnát ezúttal kihagyjuk, de a többit röviden áttekintjük.

Az Egyesült Királyság egyszerre kapott két csúcsvezetőt: III. Károlyt a trónon és Liz Trusst a kormány élén, akit Erzsébet két nappal a halála előtt nevezett ki. Az új miniszterelnök azonban október 20-án lemondott.

Az Ukrajna elleni orosz háború kapcsán fölmerül, mikortól minősül valamely katonai művelet terrorcselekménynek. Ha pedig annak, akkor az elkövető állam vajon a terrorizmus állami támogatójának számít-e?

Legújabb számunkban Gereben Ferenc az 1956-os forradalom történelemmé válásáról, Henri de Montety Kós Károly és a tradíció kapcsolatáról, Róna Katalin a kőszegi zsinagóga felújításáról ír, Vecsei Miklós a nyomor mélységeiről tudósít, a mezzoszoprán Komlósi Ildikó Verdi asszonyalakjairól nyilatkozik.

I. Károly magyar király (I. Károly néven osztrák császár) életrajzírójával, Charles A. Coulombe történésszel augusztusi ukrajnai útjáról beszélgettünk.

Amióta június végén az amerikai legfelsőbb bíróság megszüntette az abortuszhoz való jog alkotmányos védelmét, világszerte feléledt a terhességmegszakítás szabályozásával kapcsolatos vita.

Újraválasztott elnök, elvesztett parlamenti többség, Ukrajna elleni orosz háború, gazdasági válság – a francia politika nagyon másként néz ki, mint akár egy éve. Franciaország helyzetéről kérdeztük az ezzel a címmel 2015-ben könyvet megjelentető, meghatározó konzervatív bölcselőt, Pierre Manent-t.

Nem tartom magam agresszív militaristának. Nem tartozom azok közé, akik úgy vélik, minden haladás hajtóereje a háború vagy a háborús veszély. Azt azonban erősen hiszem, hogy az Ukrajnában zajló világkonfliktus gyökeresen átalakítja életünket.

Még a neve sem egyértelmű: egyesek Krími hídnak, mások Kercsi hídnak mondják. Vajon miért? Erre is választ adunk.

A Magyar Ateista Társaság a sokszínűség jegyében társadalmi célú hirdetésekkel buzdítaná a vallástalan embereket arra, hogy a népszámláláskor vállalják világnézetüket, ugyanakkor sértőnek találják, hogy az ateizmus a „vallás” kategórián belül kapott helyet…

Oroszországra hatalmas többletterhet rótt a részleges mozgósítás. Már az első két hétben számos rejtett problémáját hozta a felszínre.

Legújabb számunkban Gereben Ferenc az olvasáskultúráról, Galácz Judit Cezanne-nak a magyar festészetre gyakorolt hatásáról ír, Egedy Gergely az új brit kormányfőt mutatja be, Borzák Tibor az újteleki harangozó, Elmer István egy Balaton-felvidéki borász házaspár életéről készített riportot.

Magyar, szerb, horvát, osztrák tábornokok együtt harcoltak az abszolutizmus ellen. Az aradi vértanúk emléknapja a kiengesztelődés napja is lehetne. A szomszédos nemzetekkel érdekeink összekötnek, határaink már nem választanak el. Rajtunk is múlik, hogy térségünk közös otthonunkká váljon.

Oroszország folyamatosan tiltakozott a kisebbségeket, elsősorban az oroszokat ért nyelvi jogsértések miatt, sőt, ürügyként használta fel az Ukrajna ellen indított háborúhoz. Adódik a kérdés, hogy vajon maga Oroszország hogyan kezeli a kisebbségi nyelvi jogokat?

Történelmi pillanatként számolt az eseményről a Štandard című szlovák hetilap. 2023-ban északi szomszédunk már önellátó lesz villamos áram terén.

Legújabb számunkban Kodolányi Gyula Szigethy Gábort köszönti; Iancu Laura költészetéről, Gyulai Líviusz és Korniss Péter életművéről, Fábián Zoltán csíkszeredai kiállításáról, a Bereményi Gézáról készült portréfilmről és Virágh András Gábor orgonaművész kompozícióiról olvashatnak.

A rossz hírű kültelkek lakói valójában összetartó közösségekben éltek, egymást segítve a szegénységben és a megpróbáltatásokban, az anyagiak hiányát az osztozásra való készséggel pótolva, kétkezi munkájuk eredményére büszkén, családjukról erejük szerint gondoskodva.

A hetvenes évek nyugati inflációja látszik visszatérni. Válaszul konzervatívabbnál is konzervatívabb monetáris politika lenne szükséges, de vajon lesz-e?

Oroszország  2014 óta több mint 300 millió dollárnyi titkos pénzt osztott szét külföldi politikai pártoknak és jelölteknek, figyelmeztet az amerikai külügyminisztérium körlevele.

Az ukrán elnök páratlanul tömör, ékesszóló üzenetben szólította meg az orosz vezetést.

Alig múlt huszonegy éves, amikor barátnőjét a siralomházban mellőle hurcolták el a vesztőhelyre, s első fokon halálra ítéltként kétszáz napon át hallgatta hajnalonta a kivégzésre vittek megrendítő búcsúkiáltásait.

Szeptemberig mindenhol zárva az iskola, a gyerekek vidáman játszanak a Balti-tenger fehér homokjában, gyűjtik a gombát a cseh rengetegben, vagy másszák a Tátra csúcsait. Nem is sejtik, hogy tanáraikat a visegrádi régióban mindenütt ugyanazok a gondok foglalkoztatják.