Egyre sűrűsödő kétségek lengik körül A kulturális örökség fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy az állam ingyenesen tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adja az utóbbi években jelentős európai és állami támogatással felújított kastélyokat, parkokat – állítja Róna Katalin Nádasdy gróf szava című vezércikkében.

Aktuális rovatunkban Radványi Balázs Vándorúton Petőfivel Kiskőröstől Segesvárig című koncertjéről, a Károlyi-kastélyban rendezendő Echo Nyári Akadémiáról, a lapunk Madách-illusztrációiból készült „…Rajzoltunk egy költeményt…” című exkluzív albumról, az Építészet Ligete tervpályázatról, a bonni klímatárgyalásokról, az iráni nukleáris paktum esélyeiről, a deep-fake videókról és a Covid-vírus laboratóriumi eredetéről olvashatnak.

Pásztor Péter Megálljt a hazudozásnak című jegyzetében Boris Johnson kényszerű visszavonulása kapcsán úgy látja, hogy a parlamenti demokrácia képes az önkorrekcióra, míg Szerdahelyi Csongor a könyvmegállók jelentőségét méltatja (Országút a megállóban).

Balázs Zoltán szerint jó lenne, ha Az ember tragédiájára az egyetemes irodalom részeként tekintenénk. Madách teremtésről, Istenről, emberről, megváltásról írt sorai a nyugati teológiai tradícióban gyökereznek, kérdései a mai ember kérdései is, amelyeket hozzá hasonló bátorsággal és őszinteséggel érdemes föltenni (Ideje van az újraolvasásnak).

Ferdinandy György Szemfényvesztés és Régi melódiák című írásait, valamint Filip Tamás Egy olvasó, Katarzis után, Világra jönni és Írók éjszakája című verseit olvashatják.

Völgyi Tóth Zsuzsa, a főnixmadárként újjáéledő Rádiószínház felelős szerkesztője szerint eljött az ideje a ma élő írógenerációk felkarolásának. Ideális lenne, ha kifejezetten rádiós alkalmazásra tudnának pályázatot kiírni, aminek Nyugat-Európában nagy hagyománya van (Borzák Tibor: Dráma az éterben).

Szigethy Gábor szerint becsületes politikus Széchenyi Istvánt követve kötelességének tartja, hogy hazája megmentése érdekében okos egyességet kössön mindenkivel, aki tetteivel szolgálni akarja hazája gyarapodását, fölemelkedését, boldogulását (Egyesség nélkül Hunnia semmi).

Fáy Zoltán mutatja be a százharminc éve született Király Kelemennek, A hitegységen dolgozó szerzetesnek az életét, aki a fajvédők virágkorában tudta kimondani, hogy „A lélek, a vallás a faj fölött állanak”.

Kisinyovban került sor az Európai Politikai Közösség második ülésére, Bandi István ennek kapcsán Moldova történetével ismertet meg (Két világ határán).

Az ifjúkorában radikális és szociáldemokrata nézetekkel szimpatizáló Menczer Bélának, Károlyi Mihály emigrációba kényszerült egykori személyi titkárának életműve alig ismert hazánkban, pedig Tóth Máté Miklós szerint írásai bővelkednek eredeti és máig érvényes okfejtésekben (Az ismeretlenség homályában). Az organikus módon a konzervatív világlátáshoz közeledő politikai gondolkodó munkásságában központi helyet kapott annak hangsúlyozása, hogy a kereszténység milyen nagy szerepet játszott az európai civilizáció kialakulásában.

Fekete-fehér történelemoktatáson nevelkedett elméknek nehéz megtalálni Csontváry gondolkodásában a rendszert, így Zelnik József szerint eddig legteljesebb kiállítása kapcsán érdemesebb inkább a festőről, semmint a prófétáról gondolkodnunk (Csontváry-átiratok). Fohászkodó Üdvözítő, Zarándoklás a cédrushoz Libanonban és Magányos cédrus című képei egymás mellé helyezve Boschéhoz hasonló hármasoltárt képeznek.

Gulácsy Lajos életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, ahol a művész több, újabban azonosított alkotása is látható. Jankó Judit a tárlat kurátorával, Bellák Gáborral beszélget a festő híres íróbarátairól, műveinek azonosítási problémáiról, eltűnt képeiről, a maga által megálmodott figurákkal benépesített kitalált országról (Gulácsy álomvilága és valóságot figyelő szeme).

Henri de Montety szerint több igazság rejlik a mítoszokban, mint a történelemkönyvekben. A Jankovics Marcell alkotói képzelete által stilizált képek sokkal élethűbbek, mint egy erdő naturalista megörökítése (Jankovics mindenkié, mindenki Jankovicsé).

Fábián László szerint Lőrinszky Attila nagybőgőművész egyéni hangjának megalapozásához nemcsak az improvizálás járult hozzá, hanem a magyar népzenéhez is kapcsolódik, és szívesen dolgoz fel klasszikusokat, emellett kifejezetten inspirálónak ítéli, ha társművészetekkel – irodalommal, képzőművészettel – vállalkozhat közös produkciókra (Értelmezési gyakorlatok).

Réfi Zsuzsanna Míg megcsillan az aranyrög címmel készített interjút Herczku Ágnessel, a népzenétől a jazzig és a rockoperáig eljutott, táncosból lett énekesnővel, akit az István, a királyban Sebestyén Márta által megformált Réka indított el a folklór felé. A népzenéhez őszinte kíváncsiságra van szükség, beszélgetni kell falun az emberekkel, meghallgatni újra és újra a dalokat. Csak így tárulnak fel a néphagyományban, a stílusban rejlő mélységek.

A gyurgyalagok nem szívbajosak címmel Pálffy Lajos a néhány éve díjnyertes természetfilmeket forgató József Attila-díjas költő, filozófus Végh Attilával beszélget legújabb, Titkok erdejében című alkotásáról, a sör, a Fradi-meccsek és a csajozás háromszögében telt ifjúságáról, elviselhető és kidobandó verseiről, a Börzsöny, a Hortobágy és a zempléni hegyek varázslatos természeti világáról.

Bármerre nézünk, csodákkal találkozunk a Vízivárosban, a kényelmesen végigjárható, kisvárosi jellegű Fő utcával, a templomokkal körülvett családi otthonnal (melynek ablakán át a Körmendy Imre szülei által örökmécsesnek nevezett vörös csillag ragyogott fel a távoli Országház kupoláján), a Batthyány téren a városrész régi arculatát felidéző néhány régi földszintes házzal (Vízivárosi világ).

Izraeli geológusok a Holt-tenger üledékéből vett minták vizsgálatával pontosan meg tudták határozni évezredekkel korábbi földmozgások időpontját. A módszer segítségével akár Jerikó falainak leomlására is természettudományos magyarázatot lehet adni (Barta István: Geotechnikai fúróval a Biblia szavai nyomában).