„Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!” – idézték föl kárörvendve ellenzéki politikusok és orgánumok a 2015-ös migránsválság plakátjainak szövegét, azt állítva, hogy a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló, a napokban végül elfogadott törvényjavaslat szélesre tárja az ajtót a harmadik világ munkavállalói előtt.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár immár arról beszél, hogy a befektetések átmenetileg külföldi vendégmunkások bevonását is igénylik. A törvényjavaslat indoklása szerint a beruházások fenntarthatósága, a versenyképesség megőrzése érdekében – a mobilitási problémák kezelése, az átképzések megvalósítása mellett – ideiglenes jelleggel szükséges a vendégmunkások foglalkoztatása is.

Igaz, ami igaz, a gazdasági elemzők kivétel nélkül „feszített munkaerőpiacról” beszélnek: a 4,7 millió foglalkoztatott mellett mintegy 83 ezer üres álláshely vár betöltésre, miközben a rekordalacsony létszámú, körülbelül 229 ezer regisztrált munkanélküli nagy részét képzettségük és motivációjuk (hiánya) a néhány százaléknyi munkanélkülit nemigen teszi alkalmassá ezek betöltésére.

A gazdaság igényli a munkaerőimportot, s ez csak egyre távolabbi régiókból elégíthető ki.

„Azonban felelősségünk van abban, hogy kik, honnan és milyen feltételekkel jöhetnek ide.” A cégeket arra kérik, hogy amíg van magyar munkavállaló, őket részesítsék előnyben. A helyi munkaerő védelmét szolgáló passzus azonban, hívták fel a figyelmet ellenzéki politikusok, más országok szabályozásától eltérően, a tervezetben nem szerepel, az egyetlen korlátozó tényező a hatvankétezer fős létszámkvóta.

Amíg van magyar munkavállaló, őket részesítsék előnyben

 

Ez azonban nem jelenti azt, hogy boldog-boldogtalan előtt felhúznák a sorompót. A munkaerőpiac rideg célszerűségét szolgáló szigorú feltételek elsősorban arra irányulnak, hogy

valóban munkát vállalni akarók, ne pedig a szociális rendszer leendő potyautasai érkezzenek,

korlátozott, igaz, a munkaerőigények függvényében meghosszabbítható időre.

A vendégmunkás tartózkodási engedélye legfeljebb két évre lesz érvényes, ami egy évvel meghosszabbítható, s az érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a hároméves maximális időtartamon túlmenően ismét kérelmet nyújthat be, ha továbbra is eleget tesz a törvényben foglalt feltételeknek.

Schiffer András volt parlamenti képviselő attól tart, hogy a vendégmunkások alkalmazása nyomás alá helyezheti a bérszínvonalat, s növelheti a kizsákmányolást. Ha a kormány a béremeléseket kikényszerítő munkaerőhiányos állapoton úgy változtat, hogy alacsonyabb bérigényt támasztó, az európai munkajogi szabályokat még hírből sem ismerő, ráadásul kölcsönzött vendégmunkásokkal tölti fel a magyar munkaerőpiacot, azzal hosszú távon dönti be a magyar munkások béralku-pozícióját. Schiffer szerint éppen

ez a törvény célja: a kormány olcsó munkaerővel

„nevezett be a globális nagytőke kegyeiért folytatott negatív bérversenybe”.