1789-ben e napon terjedt el a hír, hogy XVI. Lajos király idegen katonákat kíván bevetni megrendült hatalma megvédése érdekében. A párizsi nép – főként szatócsok és iparosok serege – fegyvert rabolt az Invalidusoktól, s a hozzá szükséges

puskaport az egykori várbörtönből, a Bastille-ból kívánta beszerezni. Foglyokat ott már nemigen találtak, mindenesetre az épületet – az elnyomás jelképét – gondosan lerombolták.

Kevesen tudják, hogy a legnagyobb francia ünnepnek nem ez a népítélet az egyedüli ihletője. A július 14-ét hivatalos állami ünneppé nyilvánító 1880. évi 6. törvény egy másik történelmi eseményről is megemlékezik. A forradalom által gerjesztett káoszban ugyanis fellazult a közbiztonság, ezért Franciaország-szerte nemzeti gárdák alakultak. Ezek központosítására hívták életre 1790. július 14-én a „föderációt”, vagyis az önvédelmi csapatok egyesülését.

Negyvenezer gárdista vonult végig Párizson a Bastille romjaitól a Mars-mezőig. A káosztól ez sem mentette meg a Francia Királyságot.

Sokáig úgy festett, július 14-ében már csak a forradalom emléke él tovább, s a terror, a plebejus zűrzavar a francia történelem részévé vált. De napjainkra Párizs és a vidék ismét lángol, s minden bizonnyal így lesz ez az ünnepnapon is. Ezúttal nem a Bastille, hanem

a Zara, a Lidl, a Swaroski, autók hekatombája és polgármesteri lakás hever romokban.

„Július 14-e minden rabszolgaság végét jelenti, ez minden nemzet ünnepe” – írta volt lelkesen Victor Hugo, s a gyarmatok népének leszármazottai – anélkül, hogy olvasták volna – készpénznek veszik a szavait.

Bosszúszomjas dühvel vetik rá magukat mindenre, ami a Francia Köztársaságot jelképezi. Nagyszüleik még munkavállalóként érkeztek ide, nekik már szándékuk sincs Galliát építeni. Elvenni akarnak, s rombolni. A hírfolyamok apokaliptikus képein Laurent Obertone regényének, a Guérillának váteszi jelenetei elevenednek meg. Franciaország végnapjai? Sokan reméljük, hogy odáig nem fajulnak az események. Párizs átlendült már jónéhány válságon. Ha él még a „fédération” szelleme, elkerülheti a legnagyobb bajt most is.

 

Nyitókép: A Bastille lerombolása (Wikipedia, Musée de la Révolution française)