Az angol lapok cikkeztek is, hogy amikor a nagypénteki egyezmény a brexit miatt léket kapott, és a mostani windsori keretrendszernek sem biztos, hogy sikerül helyreállítania azt (tudniillik a határellenőrzés nélküli átjárást Írország és Észak-Írország között), sőt, a keretrendszert elutasító északír unionisták bojkottálják az északír parlamentet, a Stormontot, az Egyesült Államok elnöke talán jobban tette volna, ha latba veti tekintélyét a törvényes működés helyreállításáért. Ám ehelyett néhány órai ünneplés és Rishi Sunak miniszterelnökkel való teázás után Joe Biden fogta magát és otthagyott csapot-papot (protestáns papot) Belfastban, és nyakába vette az Ír Köztársaságot. Megfigyelők szerint ezzel egyáltalán nem árt Washington és London „különleges kapcsolatának”.
Három nap alatt bejárta felmenői összes emlékhelyeit, alkalmi beszédeket tartott zuhogó esőben, betért kocsmákba, elegyedett az ír néppel, kezelt velük, ölelgette őket, babákat puszilgatott. Idézte kedves ír költőit (jókat: Seamus Heaneyt, William Butler Yeatst), illetve a dédnagyapját: „A család a kezdet, a közép és a vég. Ebből ír: a kezdet, a közép és a vég.” Egy étteremben azt találta mondani az ott lévő vendégeknek: „Amikor az ember itt jár, nem is érti, miért is akartak az emberek valaha innen kivándorolni.” Ősei egyébként az 1840-es években, a krumpliválság idején vándoroltak a tengerentúlra. „Úgy érzem magam – mondogatta az ír származású amerikai elnök alkalmi közönségének –, mintha hazajöttem volna.” Boldog-boldogtalannal szelfizett, köztük az északír protestánsok felháborodására Gerry Adams ír politikussal, akit sokan egykori terroristának mondanak, de aki főszerepet vitt a békefolyamat megvalósításában. Az ír törvényhozásban így sóhajtott fel Amerika első embere: „Bárcsak hosszabb ideig maradhatnék!” Majd amikor meglátta az ír köztársasági elnök palotáját, elragadtatva így szólt: „Dehogy megyek haza.”
Újságírók tréfásan meg is jegyezték: „Vajon hazamegy-e egyáltalán?” Végtére ilyen örömutazásban aligha van része amerikai elnökként.
A kirándulás nemcsak Biden ír származásáról, hanem katolicizmusáról is szólt. Nem mindenki tudja, de Joe Biden az első elnök a baptista Jimmy Carter óta, aki napi szinten gyakorolja vallását. Rendszeresen áldoz (bár családpolitikája miatt némely püspöke eltiltaná a szentségtől), nagy rajongója Ferenc pápának, a képét is kitette a Fehér Ház ovális irodájában. Egyébként ő az USA második katolikus elnöke a szintén ír származású John F. Kennedy után. A vallási zarándoklat tetőpontjaképpen Biden az írek jelentős kegyhelyét, a knocki Mária-szentélyt kereste fel. 1879-ben helyieknek megjelent itt a Szűzanya Szent Józseffel és az evangélista Szent Jánossal a templom kavicsfalánál. Azóta zarándokok tömegei jöttek ide ünnepelni a jelenést, és emlékbe egy-egy kavicsot vittek, erősen megrongálva az épületet. A Fatimához és Lourdes-hoz fogható kegyhelyen végül új – tízezer fő befogadására alkalmas – bazilika épült 1976-ban. Külön nemzetközi repülőteret is létesítettek a távolból érkező zarándoktömegek fogadására. A jelenés századik évfordulóján, 1979-ben II. János Pál misézett az odasereglett fél Írország előtt.
Idelátogatott tehát a hívő katolikus elnök. A templomot több órára bezárták, hogy magányos áhítatot tarthasson, elmélkedhessen. Nem is került itt sor semmilyen nyilvános rendezvényre. Amikor a bazilikát bemutatta neki Richard Gibbons, a szentély rektora, kiderült, hogy történetesen – valóban senki nem tudott róla – ott szolgál az a lelkipásztor is, aki Biden tragikusan elhunyt idősebb fiának az utolsó kenetet feladta.
Biden sírt.
Majd kapott egy kavicsot a templom falából.
Szavazatéhes politikusok gyakran közprédává teszik magánéletüket és vallási gyakorlatukat is, ami ritkán példáz emberi mélységet. Biden zarándoklata őszinte megrendülésről tanúskodik. Hogy vajon használ-e a 2024-es amerikai elnökválasztáson, indul-e ő maga egyáltalán rajta, és nyer-e ezzel szavazókat a Trumptól szabadulni nehezen tudó republikánus táborból, annak csak a jövő a megmondhatója.
Nyitókép: Jo Biden 2023. április 12-én az írországi Louthban, ahol Owen Finnegan, az ük-ükapja élt
