Illyés a nemzetéért aggódó vérbeli költő, Zrínyi és Vörösmarty felelősségtudatával – állítja halálának negyvenedik évfordulójára emlékező vezércikkében Mezey Katalin (Illyés Gyula emlékezete).

Aktuális rovatunkban virtuális Petőfi-sétákról, a zöldhidrogén távlatairól, a veszélyeztetett Memento Parkról, a brit királykoronázásról, a magyarellenes élű felvidéki közigazgatási reformtervről, Kovács András Granasztó György-díjáról, a memoriter visszatéréséről, a kék vércsék afrikai telelőhelyéről és Tucker Carlson televíziós karrierjének megtöréséről olvashatnak. Ész és ismeretek nélkül nem tesz minket polihisztorrá semmiféle chatbot, állítja Rónai Balázs Zoltán (Te is lehetsz polihisztor?), Szerdahelyi Csongor pedig a 99 éves Vilma asszony Petőfit szavaló sikeréről számol be (Megjövendöltem).

Profit és erkölcs, gazdaság és szolidaritás címmel Barta István a Jóléti állam vagy Közjó című pódiumbeszélgetés-sorozat nyitó beszélgetéséről tudósít, ahol egy keresztény és egy baloldali társadalompolitikai műhely vezetője, Baritz Sarolta Laura nővér és Pogátsa Zoltán meglepően hasonló következtetésekre jutott korunk feszítő társadalmigazdasági problémáinak lehetséges megoldásáról.

Kell-e nekünk még az euró? – teszi fel a kérdést Pásztor Péter Bod Péter Ákosnak, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének és Báger Gusztávnak, a jegybank elnöki főtanácsadójának. A közös valuta bevezetésének előnyeit és kockázatait mérlegelve Bod Péter Ákos a mielőbbi bevezetés, Báger Gusztáv az alapos felkészülés mellett teszi le a voksát.

Magyarics Tamás az ír felmenőkkel bíró Joe Biden amerikai elnök ősei földjére tett látogatása kapcsán az írországi gazdasági csoda hátterét világítja meg (Szegényházi suttyóból mintagyerek).

Paszternák István műemlékvédelmi szakértő szerint az olajszürke máz alatt értékes festett barokk deszkaelemeket rejt Mályinka, a Bükk lábánál megbúvó falu szerény kinézetű temploma (Karnyújtásnyira a csodától).

Miért műemlék? – teszik fel sokan a kérdést a laikusok szemében csúf, vasbetonból és acélból épült, sokszor lepusztult, XX. századi épített örökséggel kapcsolatban. Veöreös András a BME, a győri Széchenyi István Egyetem és a Volánbusz Zrt. Buszállomások építészete című programja kapcsán érvel ezen értékek megőrzésének fontossága mellett.

Részben vagy egészben több mint negyven nyelvre fordították le Madách remekművét, köztük négy teljes szövegű lengyel Tragédia-fordítás is született. Az első 1885-ben, amikor Lengyelország nem is létezett, a nyelv száműzetésben bujdokolt. A dráma lengyel recepciójának történetét Zsille Gábor ismerteti (Lengyel földön a Tragédia).

Háborúra, járványra, a bürokrácia abszurditására asszociál novellájában Döme Barbara a Tragédia részleteit olvasva (Akik hiába várták Lucifert).

Szeretem magam, sikeres vagyok, csodálatos vagyok! – szuggerálja magát reménytelenül Lőrincz P. Gabriella Annus, te kövér vagy! című elbeszélésének a fogyókúra kilátástalanságával küszködő, magát lassan elemésztő hősnője.

Virultak Kézdivásárhely városában a környékről beköltözők által épített kis falvak, s bennük a falusi emberek, amikor egyszer csak kitört a Káposztaláz. A Zsil völgyéig jártak a ropogós levelű zöldséggel piacozók, s ha úgy alakult, Sántha Attila barátai, azóta neves irodalmárok rakodtak ki a kolozsvári piacon.

Fázsy Anikóra, a Nagyvilág egykori főszerkesztőjére, Emil Cioran Történelem és utópia című kötetének fordítójára emlékezik, s mond megkésett köszönetet Fekete Balázs (Egy macska Cioranja).

Legújabb számunkban Baán Tibor Májusi virradat című, Mezey Katalinnak ajánlott versciklusát olvashatják.

Három percben három felvonás címmel közelgő koncertje alkalmából Fokanov Anatolij baritonénekessel beszélget Réfi Zsuzsanna az operaszerepek megformálásáról, a daléneklésről, magadani és novoszibirszki mestereiről, a bariton életre szóló hangtechnikájáról.

Hangokon túlmutató üzenete van a Juhász Kristófnak nyilatkozó Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész misszióinak, a börtönökben fogvatartottakkal tartott előadásoknak, az ifjú tehetségek felkarolásának és ifjúsági koncerteknek.

Jöttek-mentek a magyar fiatalok a háború utáni Rómában, zenészek, festők, irodalmárok színes társasága, köztük a „négy apostol”, Reigl Judit, Böhm Lipót, Bíró Antal és Zugor Sándor, akikre a képeikből a Makláry Fine Arts Galériában megnyílt kiállítás kapcsán emlékezik Makláry Kálmán műkereskedő („Négy apostol” Rómában).

MIND címmel életmű-kiállítással tiszteleg az idén kilencvenesztendős Keserü Ilona kivételes alkotótevékenysége előtt A Q Contemporary Kortárs Művészeti Központ. A motivikus kapcsolatokat követő tárlaton végigkísérhetjük a művész védjegyévé vált, „középen befűződő nagy hullám” motívum fejlődéstörténetét, illetve a népi kultúra elemeinek beemelését a művészetébe (Pusztai Ilona: Gyönyörre épített festészet).