Az utóbbi hetek, hónapok és évek fejleményei újra előtérbe hozták a nukleáris elrettentés kérdését, és amióta Washington szövetségesi megbízhatóságában kételyek merülnek fel, az európai nukleáris elrettentés ügye lassan, de biztosan terítékre került.
A francia nukleáris képességek
Becslések szerint Franciaország kétszázkilencven nukleáris töltettel rendelkezik. Ezeket vagy Rafale többfeladatú repülőgépekről indítható robotrepülőgépekkel, vagy tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétákkal tudják célba juttatni. A Charles de Gaulle repülőgép-hordozó is fel van készítve a nukleáris csapásmérő repülőgépek fogadására. Nagy-Britanniával ellentétben a francia atomütőerő teljes mértékben francia kézben van. Ezzel szemben 1958 óta közösen fejlesztik rendszereiket az amerikaiakkal, a kiképzés is közös, robbanófejeik tervezése is nagymértékben az amerikai mintákhoz igazodik, illetve a britek amerikai hordozórakétákat használnak. A franciák szigorúan defenzív megközelítést követnek, és csak szélsőséges önvédelmi helyzetben tartanák lehetségesnek azok bevetését. A francia nukleáris képességek nincsenek a NATO-struktúrákba ágyazva, kezelésüket Franciaország egyedül végzi, eddig nem osztva meg senkivel. A teljesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy nagy hatótávolságú, szárazföldi indítású hordozórakétákkal nem rendelkezik.
Előzmények
Franciaország korábban is felvetette a nukleáris együttműködés kiterjesztésének lehetőségét. Mitterrand elnök tett elsőnek gesztusokat, és vetette fel a francia nukleáris ütőerő európaizálását, de ez a kísérlet gyorsan kifulladt. Macron 2020 óta több alkalommal felhozta a francia nukleáris képességek európai dimenzióját és az Európai Unió keretein belüli kiterjesztésüket. Ugyanakkor a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború miatt óvatos kommunikációt folytatott, mivel nem kívánt átláthatatlan helyzetet teremteni. Donald Trump elnökké választása után viszont új lendületet kapott az ügy, és 2025-ben jelzésértékű volt, hogy egy svédországi hadgyakorlaton a nukleáris csapásmérő egység kötelékében lévő Rafale repülőgépek is részt vettek.
Képességfejlesztés és elrettentés
Beszédében Macron két fő témát vetett fel: a francia nukleáris képességek jelenét és jövőjét, illetve az európai együttműködést a nukleáris elrettentésben. Technológiai oldalról bejelentette a következő generációs ballisztikus rakétákkal felszerelt tengeralattjáró építésének megindulását, ahogyan az új generációs, M51.3 ballisztikus rakéták rendszerbe állításának megkezdését is. Ezenkívül szólt arról, hogy Franciaország hiperszonikus robotrepülőgép fejlesztésébe kezdett. Azt is jelezte, hogy Franciaország a jövőben nem fogja publikussá tenni a nukleáris robbanófejei számát, de növelni kívánja a rendelkezésre álló mennyiséget. Ehhez kapcsolódóan kifejtette, hogy Franciaország nem akar fegyverkezési versenyt indítani senkivel, csupán arról van szó, hogy a hiteles elrettentéshez nagyobb arzenálra van szükség. Jelezte továbbá, hogy a franciák nem fognak visszatérni a taktikai nukleáris fegyverek fejlesztéséhez.
A fegyverzet-ellenőrzés szétesése után
Az együttműködés szükségességével kapcsolatban Macron kiemelte, hogy az utóbbi bő húsz évben a hidegháború alatt a nukleáris arzenálok ellenőrzésében elért eredmények szétestek (nemrég a New START szerződés járt le). Kína nagyarányú nukleáris fegyverfejlesztése, Oroszország nukleáris fenyegetései, az Egyesült Államokba vetett bizalom megrendülése vagy a közel-keleti helyzet mind olyan tényező, amely az elnök szerint szükségessé teszi az önálló európai nukleáris elrettentést. Ennek jegyében a francia elnök Németországot, Nagy-Britanniát, Lengyelországot, Dániát, Görögországot, Hollandiát és Belgiumot emelte ki olyan partnerekként, amelyekkel együtt kíván működni a francia fél, ám különösen fontos szerepet a brit és a német kapcsolatnak tulajdonított. A németekkel egyfajta nukleáris irányítócsoport létrehozása van tervben, ami az elrettentési feladatokat és a szükséges nukleáris képességek egyensúlyát alakítja ki. Emellett az európai együttműködésnek új képességek kialakítását is meg kell majd valósítania, ilyen a korai figyelmeztető (ellenséges rakéták indítását előrejelző) képesség megteremtése, a légtérellenőrzés és a mélységi csapásmérési képességek javítása.
Bár Macron elnök felettébb látványos gesztust tett, ez csak egy első lépés volt. A felsorolt képességek fejlesztése mellett még számos technikai és politikai részletet kellene ahhoz kidolgozni, hogy a francia nukleáris védőernyő kiterjesztéséről lehessen beszélni. Amíg az egész nincs intézményesítve, addig a francia belpolitikai fordulatok felrúghatják vagy átszabhatják az egészet. Európában pedig továbbra sincs mindenki meggyőződve az amerikai védelmi garanciák meggyengüléséről. Ott van továbbá a költségek kérdése is, illetve az állomásoztatás rendszerét, eljárási rendet stb. ki kell dolgozni, mielőtt érdemben lehet eredményről szólni.
A szerző az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Az FNS Charles de Gaulle atommeghajtású, nukleáris csapásmérő repülőgépek fogadására is alkalmas hordozó (forrás: David Townsend, U. S. Navy, közkincs/ Wikimédia)
