A Bajor Királyság 1855-ben Johann Mannhardt órásmestertől rendelte a stadelheimi Fallschwertmaschinét (’pengeejtőgép’), magyarul nyaktilót . Nem guillotine-nak nevezték, nehogy a francia forradalomra emlékeztessen, pedig Joseph-Ignace Guillotin francia orvos-politikus is az emberségesség okán javasolta 1789-ben a korábban louisette-nek nevezett szerkezet alkalmazását: ne részeg hóhér több elhibázott csapással nyakazza le a nyomorultakat. A stadelheimi nyaktilón 1933-ig 125, az Ezeréves Birodalom tizenkét éve alatt több mint 1200 halálos ítéletet hajtottak végre, köztük a huszonéves Scholl testvérekét, Hansét és Sophie-ét, amiért Hitler-ellenes röpcédulákat osztogattak. A háború után a gépnek nyoma veszett, majd előkerült. Most az érzékenységek ellenére talán ki is állítják. A gép és a Fehér Rózsa nevű ellenállási mozgalom történetét feldolgozó, a Scholl testvérek halálának nyolcvanadik évfordulóján, február 22-én megjelent kötet a kiállítás mellett érvel. Guillotine-t utoljára Franciaországban használtak kivégzésre 1977-ben.
Az évfordulóra megjelent társadalomtörténeti feldolgozás borítója (címe magyarul: A láthatatlan guillotine: A Fehér Rózsa nyaktilója és annak története)
Nyitókép: A stadelheimi Fallschwertmaschine (’pengeejtőgép’), Bayerisches Nationalmuseum, München
