A vezércikket író Korzenszky Richárd szerint húsvét ünnepe több mint emlékezés; kétezer év óta a megfeszített és feltámadott Jézussal való találkozás életalakító valósága (Én vagyok, ne féljetek!)

Aktuális rovatunkban a nemzeti ünnepen kitüntetett kollégáinkat, Róna Juditot és Király Farkast köszönti Elmer István és Rónai Balázs Zoltán (Felelősséget érzek minden szóért és Coelhónál jobban ír), emellett az iráni–szaúdi kiegyezésről, Greta Thunberg díszdoktori jelöléséről, az Operaház szláv szezonjáról olvashatnak, Király Farkas pedig a közösségi oldalak bornírt cenzúráját tűzi tollhegyre (Hűhó, talán semmiért).

Halász Iván a lehetséges békeközvetítőket, s néhány korábbi sikeres békekötés történetét sorra véve a már-már világháborúval fenyegető orosz–ukrán konfliktus lezárásának esélyét latolgatja. (Ki lehet a békekövet?)

A költő, lapszerkesztő Bajza József azonos nevű történész unokaöccse, Aki megjósolta Montenegró újjászületését, száz éve felszólalt az erős nemzeti öntudattal, ezeréves történelemmel bíró nemzet Szerbiához csatolása és erőszakos bekebelezése ellen. Luka Nešković szerint Bajza akkor emelte fel szavát a jogtiprás ellen, amikor a nemzetközi jog hallgatott.

Ablonczy Balázs hiánypótlónak tartja Nóvé Béla Magyar emigrációtörténeti kézikönyvét, s mélyen igazságtalannak, hogy a magyar nemzeti emlékezetből kihullott az emigráció, az elvándorolt másfél-két-hárommillió ember, alkotói – Wass Albertet és Márai Sándort leszámítva – hiányoznak a nemzeti kánonból. Más országok múzeumot, levéltárat, tudományos központot szentelnek a diaszpórájuknak, nálunk nincs ilyen törekvés (Nézze meg a Nóvéban).

Realizmus és idealizmus kísérte végig néhány kiemelkedő értelmiségi viszonyát Kádárékkal, akik a jogfosztott, elnyomott magyar nemzet nem hivatalos, de hivatott képviselőiként folytattak illúziómentes párbeszédet a hatalommal. Kodolányi Gyula családtagként közelről látta Illyés Gyula szerepét ebben a retorzióktól sem mentes dialógusban (Illyés Dőlt vitorlája ellenszélben).

Illyés családi és személyes élményeit tükrözik azok az ötvenes évek elején született, mindeddig kiadatlan versek, melyeket lánya, Mária ad közre a kéziratok fotókópiáival együtt (Megmentett versek).

Árucikk-e az ember? – teszi fel a kérdést Mezey Katalin a reklámokat és a bulvármédiát elárasztó erotikus tartalmakra utalva, amelyek torz emberképet közvetítenek a kamaszoknak.

Semmivel nem keverhető össze A Rába illata, az osztrák Alpok friss vizét hozó folyóé, amely Gasztonynál, Pálffy Lajos szülőfalujánál mindig hűvös marad.

Csoda és misszió az elesetteket felkaroló, a meleg étel mellé szellemi táplálékot is adó kecskeméti Karol Wojtyła Barátság Központ léte és működése, amelynek küldetését és hétköznapjait Borzák Tibor mutatja be (Szegények szolgálatában).

Szigetvári Krisztián a Biedermann család kriptájául is szolgáló szentegáti neoreneszánsz Mária-kápolna közösségi összefogással történt újjászületésének történetét beszéli el (Pusztulás helyett mennybemenetel).

Az evangélikus székeskáptalan a lipcsei iskola művészét, Michael Triegelt kérte fel, hogy fesse újra Lucas Cranach naumburgi szárnyasoltárának a reformáció első indulatában elpusztított középső képét. A világörökség őrei azonban rosszallják, hogy az új alkotás eltakarja a rálátást az alapítók gótikus szobraira. (Brenner János: A dóm, a régi és az új festmény, avagy az oltárkép eltakarja a középkor legszebb asszonyát?)

Jankó Judit Útközben vagyok címmel Pacsika Rudolffal beszélget, akinek szinte minden műve kontextusfüggő; más a műfaja, mások az anyagok, más a szisztéma. Munkáival szituációkat hoz létre, ami megnyitja az emberek agyát, fantáziáját.

Ferencz S. Apor alkotói világát mutatja be Magyari Tekla Maszk, ami megvéd és eltakar címmel a művésszel, egyben a Székelyföldi Grafikai Biennálé kurátorával készült interjújában. Ferencz munkáiban máig visszaköszön a nyolcvanas évek Csíkszerdája, meditatív folyamatban újra átélhetővé téve gyermekkora világát.

Sipos Mihály mesél Réfi Zsuzsannának a Fél évszázad Muzsikás és a táncházmozgalom történetéről, a Kárpát-medence régióinak népzenéjéről, az első amszterdami fellépés tapasztalatairól, az Élő Népzene lemezsorozatról, a régi zsidó–magyar népzenéről.

Hét térségben alakította meg munkacsoportjait az elmúlt negyedévben a Magyar Művészeti Akadémia. A Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben folyó regionális szerveződésről Akadémiák összefogása az országos építkezésben címmel Zelnik József beszélget Richly Gábor főtitkárral.

Magánszemélyek és civil szervezetek világszerte bírósági perekkel próbálják rávenni a kormányokat és a nagyvállalatokat az éghajlatváltozás elleni cselekvésre. Barta István Sulyok Katalin nemzetközi jogász segítségével mutatja be a környezetvédelemnek ezt a Magyarországon még viszonylag ritkán használt eszközét (Szükségmegoldás a klímaper).