Miután világossá vált, hogy Bécs védelmére már nincs szükség a középkori, többször megerősített városfalakra, annál inkább eljött az ideje a császárvároshoz méltó városkép kialakításának, 1857-ben megkezdődött a legfontosabb középületek és rendezett parkok által övezett Ringstrasse kialakítására. Európa nagy építészegyéniségei, köztük Ybl Miklós és Steindl Imre nyerték el a kiírt pályázatokat.
Amikor végre nyugatra szóló útlevélhez jutottam, s a vonatról leszállva először léptem a Mariahilfer Strasséra, és „toronyiránt” eljutottam a Stephanskirchébe, majd a Kärtner Strassén elértem a Ringstrasséra, annak épületeit, múzeumait először kívülről néztem, később sok részletben tárultak fel belső értékeik.

Az osztrák Parlament épülete (Wikipedia)

A Ringstrasse Karl Renner (1870–1950) szociáldemokrata politikusról elnevezett részén emelkedik a Theophil Hansen dán építész tervei szerint 1873-tól 1883-ig, tíz év alatt klasszicista stílusban épült Parlament épülete, az ókori görög demokráciát idézve.
A szükségessé vált, öt évig tartó felújítás után, január 13-án ünnepélyesen adták át ismét rendeltetésének az épületet. A munka méreteit mutatja, hogy négyszázhúsz millió euróba került. (Az összeg mintegy százhatvanhét milliárd forintnak felel meg). Pallasz Athénénak a Parlament előtt magasodó szobrát is restaurálták. Nemcsak az épület külsejét tisztították, javították, hanem teljes belső modernizációja is megtörtént, a mai technikai színvonalnak megfelelően.

A Nemzeti Tanács ülésterme (Wikipedia)

Az osztrák parlament kétkamarás. A Szövetségi Tanács (Felsőház) üléstermének bejárata felett függ a Szövetségi Sasnak is nevezett címer. Az épület belső modernizációjáról beszámoló riport azonban idézi Wolfgang Sobotka, a Nemzeti Tanács (Alsóház) elnökének beszédéből, miszerint nemcsak az épület szorul megújításra, hanem a parlamentarizmus gyakorlata is.
A megújult épület ünnepélyes birtokbavételének vezérszónoka az 1942-es születésű Wolfgang Schäuble veterán kereszténydemokrata német politikus, egykori belügyminiszter, majd pénzügyminiszter, a német Bundestag korábbi elnöke volt.
Schäuble többek között hangsúlyozta, hogy a demokráciát megöli a közösségi média, ha nem a fontos dolgokról beszél. „Az internet és a közösségi média a demokrácia alappilléreit fenyegeti” – állapította meg a CDU-politikusa, aki szerint a számítógépes programok algoritmusai által irányított és figyelemfelkeltésre épülő gazdasági modell darabokra töri a társadalmi párbeszédet, és megnehezíti, hogy az emberek közös nevezőre jussanak.

Wolfgang Schäuble (Wikipedia)

„Az interneten most már szinte mindenki mond mindenfélét, egymással olykor egyetértve vagy egymást túllicitálva, egymásnak ellentmondva.”

A társadalom ugyanis elveszíti azt a szokását, hogy a fontos dolgokról beszéljen,

pedig a demokrácia ezen nyugszik. Maximális toleranciát igényel más véleményekkel szemben – mindaddig, amíg azok nem mondanak ellent az alapvető értékeknek. Meg kell teremtenünk az odafigyelés kultúráját – állapította meg a politikus.

Az embereknek érezniük, tapasztalniuk kell, hogy a politikusok őket képviselik,

és részei a demokratikus folyamatoknak.

Akit aggaszt a menekültek befogadása, az nem mind embertelen idegengyűlölő – figyelmeztet. A felháborodás nem helyettesíti a politikai érvelést vagy a szükséges vitát – mondja Schäuble. Aki szkeptikus az európai klímacélokkal szemben, az nem mind a klímaváltozás tagadója. Vitatkozni kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem legjobb módjáról, nyitottan az új technológiai megoldásokra, ahelyett, hogy a politikai többség határozza meg a közúti forgalomból származó környezetszennyezés csökkentésének állítólagos legjobb módját.