Különleges vidék, számos történelmi emlékkel
A Pannonhalma közelében található Sokorói-dombvidék számos történelmi emlékkel büszkélkedhet: régészeti leletként előkerült itt kőbalta, háromezer éves csontvéső a vaskorból, avar kori nyílhegy, kelta kori cserépedény, római kori ezüstpénz vagy rézpénz III. Béla idejéből. Ezenfelül Sokoró vidéke számos történelmi korból őriz értékes folklórhagyományokat. Az itteni mondavilág legjelentősebb története Árpád vezérünk halálát teszi erre a vidékre, akinek sírját a tényői Cipó-domb alatt vélik tudni.
Sokorópátka – egy nagy gondolat bölcsője
A Sokorói-dombság és benne Sokorópátka tehát minden tekintetben varázslatos hely, amely valóban nagy, nagyobb figyelmet kíván. A település lakói jól ismerik történelmi emlékeiket, és büszkék magyarságukra. És most készek ezt nagy tettekkel bizonyítani…
A Sokoró Kapuja ötlete két évvel ezelőtt Vajda Péter sokorópátkai pékmester, vállalkozó fejéből pattant ki, majd nagyon hamar megosztotta tervét barátaival, akiknek az nagyon megtetszett. Hamar elkezdték körüljárni az építés lehetőségeit, így jutottak el Székelyföldre, ahol neves mesteremberekkel egyeztettek. Elmondták, hogy nagy, közúti közlekedésre is alkalmas, úgynevezett Akó-kapuban gondolkodnak. „Ha már építenek, miért nem építik meg a legnagyobbat?” – tette föl a kérdést az egyik ácsmester. Így született meg a világ legnagyobb székelykapuja megépítésének ötlete.
Egy kapu számos funkcióval
A szervezők szándékai szerint a megépülő kapu nem csupán turisztikai látványosság kíván lenni.
− A Sokoró Kapuját a nemzeti összetartozás Kárpát-medencei szimbólumaként, példa nélküli összefogásból kívánjuk megépíteni – közölte megkeresésünkre Tömböly Tamás projektgazda. − A kapu közvetlen környezetében park is épül, amely gyümölcsfáival, játszóterével, pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas kialakításával helyszínéül szolgál majd találkozásoknak, rendezvényeknek, kulturális programok megrendezésének.
Az óriáskapu építéséről az ötletgazdát, Vajda Péter sokorópátkai vállalkozót is megkérdeztük:
− Célunk a környékbeli települések összekovácsolásán túl, hogy a Kárpát-medencében valamennyi honfitársunkat megszólítsuk – mondta Vajda Péter. – Azt szeretnénk, ha ez a minden tekintetben óriási, sokakat megmozgató projekt a nemzeti összefogás jelképeként valósulna meg.
Az ötletgazda elmondta, hogy a közel harmincmillió forintos beruházást civil kezdeményezésként, tejesen önerőből, adományforintokból kívánják megvalósítani.
− Már eddig is rengeteg felajánlás futott be hozzánk – tette hozzá Vajda Péter. – Van, aki az alaphoz szükséges monolit betont, más ács- vagy bádogosmunkát, földmunkát, fafaragó munkát ajánlott fel önkéntes alapon.
Vajda Péter vállalkozása, a Pedro Pékség például minden eladott székely kenyérből száz forintot ajánl fel az építkezésre. A szervezők felkérésére
a projekt fővédnökségét Böjte Csaba testvér vállalta el nagy örömmel.
Impozáns méretek, részletgazdag külső
A Sokoró Kapuja technikai megvalósítását, paramétereit a kézdivásárhelyi származású Pethő Sándor fafaragó mester vállalta el, aki már több nagy székelykapu emelésével büszkélkedhet. Az építmény komoly technikai kihívást jelent, hiszen összsúlya 11 és fél tonna lesz, faragott felülete pedig 28 négyzetméter. Ez nagyjából azt jelenti, hogy tíz nagy méretű székelykaput építhetnénk fel a rendelkezésre álló faanyagból. A Sokoró Kapuja 10,5 méteres magasságával és 15,7–16 méteres szélességével minden idők legnagyobb székelykapuja lesz. Az építmény részeként hatvannégy vármegye hatvannégy címere lesz látható, amelynek elkészítéséhez fafaragó mesterek jelentkezését várják. A munkálatok már folynak, jelenleg az erdélyi faanyag megrendelése zajlik. Kora tavasszal megkezdődhet az alap betonozása, illetve márciusban a faragás.
A szervezők a munka előrehaladtáról, a tavaszi alapkőletételről, illetve minden fontos mozzanatról be kívánnak számolni a jövőben. Sokoró Kapuja ünnepélyes átadását 2023 júniusára tervezik.
Ön is részese lehet a közös sikernek
Kívánjuk, hogy hazaszeretetünk, kezdeményezésünk, összefogásunk, tetterőnk és kitartásunk sikerre vigye ezt − a térség viszonylatában monumentális −, de még inkább nagyszerű tervet. Reméljük, minél többen csatlakoznak hozzánk, és jövőre együtt sétálhatunk át a világ legnagyobb, legnagyszerűbb kapuja alatt – fűzte hozzá mindezekhez Tömböly Tamás projektgazda.
A kapu elkészülését Ön is segítheti gerenda-, palló-, deszka-, zsindelyjegy váltásával 1000 forinttól 100 000 forintig. A támogatók részéról lehetőség van azonnali bankkártyás, banki átutalásos, illetve partnereknél kihelyezett dobozokba gyűjtött készpénzes felajánlásokra. Az adományozás lehetőségeiről a sokorokapuja.hu weboldalon találhat részleteket.
Kevesen tudják, de a székelykapuról több érdekességet is őriz a nemzeti emlékezet. A monda szerint elsőként a hun Attila állíttatott hasonló kaput a sátra elé. Úgy tájolták, hogy a nyári napforduló idején a felkelő nap sugara áthatolhasson rajta, a táltosok ekkor jósolták meg, mire számíthatnak a hunok a következő esztendőben.
Egy másik, nyelvi hagyomány Károly Róbert korába visz, aki 1336-ban kapuadót vetett ki. Ezt azoknak kellett befizetni, akiknek akkora faragott kapujuk volt, hogy egy szénával megrakott szekérrel be tudtak hajtani alatta. Az adó alól csak a székelyek mentesülhettek, mivel ők önkéntes határőr feladatot láttak el. Erre Erdély azon részein, ahol nem élvezhették a mentességet, egészen kicsi székelykapukat, azaz gyalogkapukat ácsoltak. Innen a mondás: kiskaput keresni.
A székelykapuk „lélekdúc” funkcióját ismerik talán a legtöbben. A családban elhalálozottak lelke beköltözik a kapu „dúc” részébe, így aztán az élők, amíg elhaladnak alatta, kapcsolatba lépnek elhunyt szeretteikkel, őseikkel.
