„Hogyne rajongtunk volna Cseh Tamásért, a Bereményi szövegeivel, melyek nem arról szóltak, hogy mi van, vagy mi nincs, hanem arról, ami kimondhatatlanul feszít” – írja Gazsó L. Ferenc Tamás, Géza és a többiek című vezércikkében. „Azt dalolja bennünk, hogy feladni, »ezeknek«? Soha! Inkább játsszuk a hülyét, üljünk a dagonyában, vigyázva, hogy el ne merüljünk benne. És tegyük a dolgunkat.”
Amiként Arany János visszaemlékezése szerint számos balladája „a dallamból fejlődött, mint egy gondolat”, Hanák Gábor szerint a Cseh–Bereményi szerzőpáros művei is a zenéből fogantak, egy belső ritmus, zenei dallam indította el őket (A dalírás gesztusai). A hatvanas évek élhető, ugyanakkor demoralizáló világáról szóltak ezek a dalok, ahol az otthonok védettnek hitt világában folyó szabad vitát barátnak hitt besúgok figyelték, s hazafelé menet éjszakai igazoltatás zárta.
Szerdahelyi Csongor Cseh Tamással, a bakonyi indiánfőnökhöz és festőjelölthöz fűződő ifjúkori élményeit eleveníti fel (Akinek modellt ültem). Az Állatkertben együtt gyűjtöttek elhullatott sastollakat, hímezték a ruhadíszeket az indiántáborokhoz, s közösen imádkozták a Gyimesekben a helybéliekkel a Székely himnuszt.
A puha diktatúrában is volt választási lehetőséged – állítja Szerényi Gábor: bejársz-e a hazug ideológiával átitatott újságíró-tanfolyamra, vagy helyette inkább Cseh Tamás-koncertekre jársz. „Igézetten bámultam, hogy a reménytelen és masszív hazugságok végtelen mocsarában létezik egy igaz ember, s hírt hoz arról, hogy minden fojtogató nyomorúság ellenére még van remény, van még élet” (Csak azért is Cseh Tamás).
Aktuális rovatunkban a Petőfi Irodalmi Múzeum új, Költő lenni vagy nem lenni című Petőfi-kiállításáról, Fehér György nemrégiben restaurált Szürkület című filmjéről, az idei Madách-díjazottakról, a kétszázéves Himnusz tiszteletére rendezett balatonfüredi ünnepségről, Elon Musk Starlink telekommunikációs rendszeréről, az Erasmus+ program felfüggesztéséről és a méhek immunizálásáról olvashatnak.
Csendőrvilágról, nagy háborúkról, hadifogságról, kommunista einstandról, kitelepítésről mesél Pálffy Lajosnak a nyugati határszélen fekvő szülőfalujában, Gasztonyban lévő kertje, atyai öröksége, ahol pesti újságíróként otthonra talált (A kerten át a ház felé).
Mi a keresztény filozófia? címmel Balázs Zoltán, Mezei Balázs és Sárkány Péter nyilvános beszélgetést folytatott a Scruton Caféban. Sárkány összefoglalta, mire jutottak (Keresztény indíttatású filozófia). A modern filozófia tudományos programja mindenekelőtt a teológiától és a vallástól való elkülönülésben igazolja saját autonómiáját, ezért viszonyát a kereszténységgel nagyobbrészt az elhatárolódás, a radikális szkepszis jellemzi, a vallási valóságot kizárólag az észtudomány szempontjai alapján elemzi. A keresztény filozófiának viszont szembe kell néznie a lét értelmére irányuló kérdéssel is.
Balázs Zoltán szerint az ideológiai küzdelmek egyik legádázabb frontja ma a nemi azonosság és annak társadalmi, politikai jelentősége (Nemi szerepek – konzervatív gondolkodás). A család a szabad és egyenlő partneri viszonyból születik, amelyet a keresztény hagyomány megszentel, és magasabb rendű értékekkel hoz összefüggésbe.
A pedagógusok, diákok és szülők polgári engedetlenségi akciókban, sztrájkokban és tüntetésekben testet öltő mozgalma kapcsán Kaposi József a hagyományos oktatás, tudás- és tanulásfelfogás, valamint pedagógusszerep változásáról, a szülők és a munka világának újfajta elvárásairól mond véleményt (Oktatási problématérkép hét pontban). Az oktatáskutató szerint az eredménytelenség egyik oka, hogy egy sokszorosan differenciált és útját kereső területen az „egyformára szabás” és a kommunikációs bűvészmutatványok vitték a prímet.
Hosszú, tekervényes utat járt be Maroskeresztúrtól Amerikán át Újpestig a Barta Istvánnak nyilatkozó Madarász Levente iskolaigazgató, akinek diákjai egy lakótelepi iskolában alkották újra az erdélyi református templomok festett mennyezetkazettáit („Túlvilági” magyarság és kazettás mennyboltozat”).
Hantai, Klee és más absztrakciók című tárlatával emlékezik meg a Szépművészeti Múzeum Hantai Simon századik születésnapjáról, a festő eddig ismeretlen arcát mutatva meg. Jankó Judit Geskó Judit művészettörténészt, a kiállítás kurátorát kérdezi a művész fiatalkori párizsi és velencei tanulmányútjairól, mestereiről, művészettörténeti jelentőségéről (Tisztelgés Hantai Simon művészete előtt).
Azt álmodom, amit akarok – ezzel a könnyed kijelentéssel vezeti be legújabb kiállítását Somody Péter pécsi művésztanár. Fabényi Júlia szerint Somody az anyagot és a színt tematizálja festményein, művei az anyagok transzparenciáját kihasználó légies alkotások.
Réfi Zsuzsanna a február 9-i lemezbemutató koncertjére készülő Balog József zongoraművésszel készített interjút a koncertjein előadott kortárs és klasszikus zene kölcsönhatásáról, az ifjú Prokofjevről, a tanítás felelősségéről, a korhű hangszerek használatáról, a hangszerelésről és az improvizációról (Komolyzenei kacsintás a jazz felé).
Filmre fordított dadogás címmel Incze Kata Bernáth Szilárddal, egy kazincbarcikai rapperről szóló, amatőr szereplőkkel forgatott film, a Larry rendezőjével beszélget, aki tudatosan helyezi előtérbe a hitelességet, azt is vállalva, hogy filmje nem szolgál „hajmeresztő” revelációkkal.
Benke László saját, Szabadság, hadd nézzünk szemedbe! című, Petőfi Sándor születésének kétszázadik, Tamási Lajosénak századik évfordulójára megjelent köteteit ajánlja az olvasók figyelmébe. A szerző szerint Petőfi szabadságszerető lelke született újjá az életében és halálában is elhallgatott Tamási Lajos költészetében, különösen az 1956-os forradalmat közvetlenül megelőzően, s azt követően írt verseiben.
A Garabonciás, a folklór hol angyalt, hol ördögöt mintázó csalfa tüneménye Zelnik József gyermekkora aszúval terhes szőlőhegyének is sokszor várt és csak ritkán megjelenő, örökké kamasz szelleme volt. Gondolatban valamiképp tárolni kellene szegényebb, mesterséges intelligenciás időkre a rengeteg tudást, amit ezek a széllelbélelt szellemlátók hirdetnek.
Oláh András vasárnap van, Tisza-sirató és ami ott maradt című verseit olvashatják.
Újabb két, azúttal Angelo Rotta politikai jelentéseit bemutató kötettel gazdagodott a Somorjai Ádám bencés történész által a Magyarországon diplomáciai szolgálatot teljesítő apostoli nunciusok jelentéseiből összeállított művek sora (A nuncius így látta). A recenzens Elmer István szerint Rotta helyzetmegítélései, jellemzései mentesek bármiféle politikai elfogultságtól, nemzeti, nemzetiségi befolyástól, és tárgyilagosan ítéli meg a magyarság sérelmekből táplálkozó megnyilvánulásait.