Sokat tanulhatunk a társadalom peremén élő emberektől – idézi Ferenc pápát Az őszinte szeretet fontossága című vezércikkében Beran Ferenc. A szegény ember üzenhet azoknak, akiknek a zsebe talán tele van, szeretetből mégis hiányt szenvednek.

Ne beszéljünk az autisták feje felett róluk. Ők is ott vannak, jelen vannak, találjuk meg az utat hozzájuk. Még akkor is, ha beszélni sem tudnak, mint Pataki Panka, aki édesanyja és egy betűtábla segítségével olyannyira képes kifejezni gondolatait, hogy Mondanám, de nem megy – Az autizmus testközelből címmel közösen könyvet is írtak, melyet Szőke Melinda mutat be (Egy nem beszélő autista szavai).

Pótolhatatlan a kistelepülések labdarúgóéletének közösségszervező, identitáserősítő szerepe, ezért is felettébb aggasztó az Eltűnő falusi futballvilág, a kis falusi csapatok számának érezhető csökkenése. Egy Sátoraljaújhelyen rendezett, a vidéki futballról szóló kiállítás mozgalmat indított a megszűnt zempléni csapatok újjászervezésére.

Aktuális rovatunkban Mormonok és LMBTQ-k címmel az egyházi és az LMBTQ-közösségek igényeiről szóló párbeszéd esélyeit latolgatja Pásztor Péter. Mesélnek az évgyűrűk: tetőszerkezetének kormeghatározása segít meghatározni a magyarvistai református templom gótikus falképeinek készítési idejét. Érdemi előrelépés nélkül ért véget az ENSZ klímakonferenciája, „A tünetek egy részét kezeltük”. A Mol nagy hozamú olajkutat talált Vecsésen (Új olajlelőhely – a legjobbkor). Saját ura marad-e az ember? – kérdezi Rónai Balázs Zoltán a mesterséges intelligencia térhódítása kapcsán.

David Martin Jones szerint elkerülhető lett volna az európai tévképzetből támadt energiaválság, amelynek oka a transznacionális idealizmusa által megbabonázott elit nettó nullás menetrendje és széndioxid-kibocsátáskompenzációs politikája, a „woke-tőke” diktatúrája (Háború és woke-tőke).

Zalatnay István szerint történelmileg, kulturálisan megalapozottan tekinthetnének egymásra testvérnépként az oroszok és ukránok, a háború azonban véglegessé tette a két nemzet és ortodox egyházuk szétválását; lehetetlenné téve az addig sok millió ember számára természetes köztes identitást (Orosz háborús üdvtan).

Salát Gergely szerint miután az Egyesült Államok iraki, afganisztáni és líbiai beavatkozásával egyértelművé tette, hogy szokásos fellazító tevékenysége mellett attól sem riad vissza, hogy fegyveresen megdöntse a számára nem rokonszenves kormányzatokat, a kínai párt nagy öregjei úgy látták, valamit tenniük kell a rendszerre leselkedő veszélyek ellen. A pártelit éppen azzal bízta meg Hszi Csin-pinget, amit végül végre is hajtott: a párt egységének és a társadalom feletti ellenőrzésének visszaállításával. Kína Hszi alatt kétszer erősebb lett, miközben elindult a megelőző évtizedekben felhalmozódott egyenlőtlenségek és egyensúlytalanságok megszüntetése (Viharban a kormányos marad).

Az előző számunkban közölt konzervatív elvi nyilatkozatottal vitatkozó nyílt levelet olvashatnak Nyílt levél a nemzeti konzervativizmusról címmel. Bár üdvözlik a romboló globalizáció kritikáját, és rokonszenveznek a nemzeti kultúra és a hagyományok megújítására való felhívásával, arra figyelmeztetnek, hogy a „szabad vállalkozás” és az „egyéni szabadság” kifejezetten „angol-amerikai” eszménye melletti elkötelezettség szemben áll az európai konzervatív hagyomány jelentős részével, amely történelmileg a piac korlátozását és a szabadság jogokat és kötelességeket egyensúlyban tartó modelljét szorgalmazta.

Talán követni kellene az országgyűlés egykori elnökének, Somssich Pálnak a példáját – véli eladatlan köteteinek tömegét szemlélve Patak Márta –,aki az önkényuralom idején a magyar nemzet törvényes jogairól írt, Lipcsében kinyomatott, a szimatoló zsandárok elől szalmakazalban rejtegetett könyvének mind az ezer példányát szétküldözgette ismerőseinek (A könyvek sorsa).

Papp Endre Cs. Szabó Lászlóról írt monográfiáját mutatja be Pelle János, aki Cs. Szabó munkásságát egy briliáns, sokoldalúan művelt elme jegyzetelésének tekinti saját életéről, koráról és olvasmányairól (Útitárs a száműzetésben).

Murányi Zita korong és végtelen című verseit olvashatják.

Gy. Szabó András novellája találkozás egy gyermekkori cimborával, s lehangoló szembesülés annak gyermekkori árulásával (Az ifjúság ellopott madara).

Révbe ért a lelkem címmel Borzák Tibor Ljasuk Dimitry magyar-ukrán származású független filmesről készített riportot, aki a pandémia kezdetén a Tisza-tó lakatlan szigetére költözött, ahol nomád életet élve leforgatta első, Jóreménység-sziget című nagyjátékfilmjét.

Réfi Zsuzsanna Hóvarázslat és párválasztó címmel Mihályi Gáborral, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjével beszélget a társulat Csodaváró betlehemesében megelevenedő keresztény tradíciókról, adventi népi hagyományokról.

Szigetvári Krisztián a manapság divatos teljes műemléki rekonstrukciókkal szemben, a cseszneki vár példáján, számos érvet sorakoztat fel, Miért kellene megőrizni a várromokat?

Magdeburg új látványossága a hajdani Miasszonyunk kolostorból lett múzeum. A világháborús bombatalálat által elpusztított gótikus bordás keresztboltozat újjáépítése Brenner János szerint műszaki bravúr, mert alig akad építőipari cég, amely az eredeti középkori technika alkalmazásával erre képes (Szobrok és festmények a kolostorban).

Újra lisztet jár a vízimalom Sopronbánfalván. A Soproni Városszépítő Egyesület a városkép megújításában játszott szerepéért és a település történeti-kulturális értékeinek megőrzéséért Winkler Oszkár-díjjal tüntette ki a rekonstruált Kárpáti-malmot, amely Veöreös András szerint méltó módon illeszkedik a példásan helyreállított helyi műemlékek sorába.

Gaál József úgy véli, Baksai József minden megnyilvánulásában a képi jelentések füzére a mindent egybefogó, mitopoetikus világmodell rendszerét szándékozik bizonyítani (A csend melankóliája). Baksai József Porta című kiállítása december 5-én nyílik meg az Országút Galériában (1035 Budapest Miklós tér 1.)

A New York-i iskola előtt tiszteleg a bécsi Albertina Modern őszi kiállítása, amely Jankó Judit szerint az absztrakt expresszionizmus és az informalizmus kreatív kölcsönhatását vizsgálja, jelentős hangsúlyt fektetve a női művészek, köztük Reigl Judit alkotásaira (A szabadság útjai – Jackson Pollocktól Maria Lassnigig).