A csordapásztorok barbár népség, akik vitás kérdéseiket sokszor botjaik érveivel döntötték el, az Úr dicsősége mégis őket ragyogta körül. Akiknek a szája gyakorta inkább a káromkodásra állott, Istent dicsőítő emberré váltak – írja vezércikkében Zatykó László (Karácsony! „Köszönöm alássan”).

Mit ünneplünk karácsonykor? Mezey Katalin válasza: ahogy a téli napforduló ünnepe az év legsötétebb napjára esett, Jézus Krisztus is az emberiség ismert történelmének egyik legsötétebb korszakában született. A háborúk féktelensége, az istencsászárság intézménye aláásta a hagyományos római erényeket, de Jézus helyreállította a világ erkölcsi egyensúlyát.

Ötvenévesen indult első zarándoklatára a Barta István által bemutatott Lendvai József. Azóta bejárta a későbbi Mária Út nyomvonalát, s bármikor újra indulna, hogy megismertesse az emberekkel az Istenre hagyatkozó, alázatra és türelemre nevelő gyalogos zarándoklat embert formáló voltát (A Mária Út nagykeresztje).

Hivatáskeresésének kérdésével birkózva úgy indult neki Szádeczky-Kardoss Géza zenetanár a Budapestről Composteláig vezető gyalogos Camino-zarándoklatnak, hogy abban sem volt biztos, a járvány idején át tudja-e lépni az osztrák határt. E nem mindennapi utazás fizikai gyötrelmeit és lelki élményeit Barta Istvánnak meséli el (Egyszer zarándok, örökre zarándok).

Az ostyahordás közelmúltig élő karácsonyi népszokását számos ostyahordó verssel illusztrálva ismerteti Barna Gábor néprajztudós (Nektek ostyát hoztunk szíves ajándékból).

Olivier Messiaen francia orgonista karácsonyi ihletésű meditációciklusából válogat Karasszon Dezső orgonaművész (Az Úr születése), bemutatva a XX. századi szakrális programzene biblikus és liturgikus hátterét.

Karácsonyi kvartett címmel egy operaénekes család tagjaival, Lukács Gyöngyivel, két leányával, Lusine és Emma Sahakyannal és Alexandru Agachéval beszélget Réfi Zsuzsanna az ünnepi készületekről, közös otthoni muzsikálásról.

A Ratkó-unokák sem hoztak fordulatot a demográfiai folyamatokban. Spéder Zsolt szociológus azonban Torkos Matilddal beszélgetve annak a reményének ad hangot, hogy hosszú távon, ha tovább emelkedik a gyermekvállalási hajlandóság, ha lényegesen javulnak a halálozási viszonyok, s ha érdemi pozitív vándorlási egyenlegünk lenne, alacsonyabb szinten ugyan, de stabilizálódhat a népesség.

Milyen kereszténység érdemel bizalmat az Európa utáni korban? – teszi fel a kérdést Jan Patočka cseh filozófus, aki a kereszténységet az emberi lét legnagyobb, és eddig túl nem haladott erőfeszítésének tekinti. A gondolkodót bemutató Martin Koci válasza: a kereszténység mindenkinek lehetővé teszi a megrendült lét tapasztalatának bensővé tételét és a megosztását (A megrendültek kereszténysége).

Aktuális rovatunkban a Fülöpjakabon felállított Petőfi-szoborról, a veszprémi főszékesegyház felújítását kísérő vitákról (Róna Katalin: Modernista kiüresítés?), az új helyszínen megnyitott Mikulásgyárról, az iráni erkölcsrendészet megszüntetéséről, sorozatban gyártott napelemes autókról, gyilkolni képes robotok rendőségi használatának kaliforniai engedélyezéséről, a dualizmus kori vidéki városok műemlékeiről Marosvásárhelyen rendezett konferenciáról és a  magyar–román határ átjárhatóságának újabb kényszerű halasztásáról (Király Farkas: Schengen: ami késik, múlik) olvashatnak.

A Tisza család ősi fészke, Geszt mai mindennapjainak valóságába kalauzol el Borzák Tibor Három mákgubó című riportja, a viharvert házak, elhagyott porták, a megélhetési gondok mellett bemutatva a községért tenni akaró és tudó pedagógust, karbantartót és vállalkozót is.

Gaál István 1967-ben nem magasból, hanem földközelből szemlélte hazánk mindennapi életét, Keresztelő című filmje Szigethy Gábor értékelése szerint szomorú látlelet a sorvadó, silányuló, Európától megállíthatatlanul távolodó országról (Keserű Keresztelő).

Csatári Bence Brusznyai Árpád fiatalon özveggyé vált feleségének megrázó visszaemlékezését („Ne sírj, édesanya, hazajön édesapa” – Brusznyai Árpádné Honti Ilona naplója) ismerteti, amely bemutatja a krisztusi korban kivégzett mártír sorsú tudós tanár 1956-ot követő megpróbáltatásait, bepillantást enged életének utolsó fél évébe (Történelmi tragédia első kézből).

John O’Sullivan szerint Matthew Continetti The Right – The Hundred-Year War for American Conservatism (A jobboldal – Százéves háború az amerikai konzervativizmusért) című nagyszerű könyvében az amerikai konzervativizmus viharos-dübörgő évszázadáról számol be (A történelem útjába állni). A liberális pártok a populizmus kifejezést azért találták ki, hogy ellenfeleiket kizárhassák a tisztességes politikából. Continetti jobb meghatározást ad: a populizmus szembeszáll a liberális elitekkel, kételkedik a bevett szakértőkben, és elutasítja az uralkodó médiát.

Ortega komor elemzésétől nem lesz jobb a kedvünk, írja A lázadó ember szomorúságáról szólva Miskolczy Ambrus. A geopolitika és a belőle fakadó háború mindent maga alá gyűr. Új szellemi kalodába zárnak, új cenzorok, új inkvizítorok felügyelnek, akik megmondják, mi az, ami politikailag korrekt, mi az új kategorikus imperatívusz.

Örök világháború folyik a szimbolikus formák uralásáért. Zelnik József az ószövetségi képtilalomtól a középkor képalkotó művészetén és a puritán protestantizmuson át a posztmodern képi fordulatának meghirdetéséig az emberiség történetét örök képfelmutatásként és képrombolásként értelmezi. A zsidó képtilalom a hamis istenek imádása elleni elkeseredett álláspont. A kegyelem és megbocsájtás kultúrájában azonban a Kép is szabad, nem csak a Szó (A képalkotás böjtje jövel).

Kocsis Katica szerint a művész születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából a szentendrei MűvészetMalomban nyílt életmű-kiállítás és a hozzá készült katalógus új szempontokat hozott Deim Pál életművének értelmezéséhez (Deim Pál csendjei).

A festőnek az osztályidegen stigmából fakadó traumákkal, kalandokkal kiszínezett sorsára, szellemi karakterére, alkotói-emberi magatartására, a bolsevista diktatúrával szembeni ellenállására is utal a Szemadám György saját házának halljában függő emblematikus festmény lebegő fácánja. Fábián László a madarat Szemadám tematikájában kitüntetett formának, madaras képeit metafizikai élmények hordozóinak tekinti (A szárnyaló madár becses allegóriája).

Matisse és Bosch után az idei őszön El Greco több mint ötven remekművét láthatjuk a Szépművészeti Múzeum kiállítótereiben. A tárlat Tiziano velencei műhelyétől Rómán át Toledóig vezet végig a krétai származású művész életútjának fontos állomásain. Takáts Fábián a monumentális kiállítást megtekintve érthetetlennek tartja, hogy az új kifejezésmódokat zavarba ejtő bátorsággal kereső mester életműve oly sokáig feledésbe merült (A barokk révület piktora).

Zsille Gábor Terepgyakorlat, Invazív, Ünnepi és Megszólal című verseit olvashatják.

Pénteken nincs ott senki címmel folytatja ifjú újságíró korszaka kalandjainak leírását Szerényi Gábor. Ezúttal a Hírlapkiadó Vállalat „minden hozzáadott adalékanyag nélkül” idegfeszültséget, szorongást okozó személyzeti osztályán sikerül vakmerő blöffel egy üzemi újság gyakornokává válnia.

Döme Barbara novellájának (Ítélet Isten tenyerén) hősnője szétpattanó karácsonyfa-üveggömbben lapuló drámai üzenetben szembesül gyermekkora titkával.

Róna Katalin Pollack Mihály típusteremtő klasszicista alkotását, a Nemzeti Múzeum előképét, a felújított dégi Festetics-kastélyt mutatja be (Egyszerűségében fenséges). Garaguly Kinga építész elmondja, hogyan sikerült a pusztítás évtizedei után – amelynek mélypontján a díszteremben lóistállót rendeztek be, a katonák célba lőttek a domborművekre, az eredeti berendezést széthordták – kibontani az épület eredeti valóságát.

Harmadszor is megújult Sopron emblematikus épülete, a középkori Szent Mihály-plébániatemplom. Veöreös András ismerteti a XIX. század közepi, Storno-féle, az 1980-as évek Sedlmayr János vezette és a mostani rekonstrukció céljait, a három korszak szemléleti hangsúlykülönbségeit.

Napjaink legélesebb műemlékvédelmi vitájában Nagy Gábor építész elgondolkodtató érvet hoz fel a visszaépítéssel szemben: a romok teljes rekonstrukciójával nagy pénzekkel visszanyerhetnénk a gondolt régi időt, de elveszítenénk az azóta elteltet, és a képzelet izgalmas misztériumát (Egy rom élete – A töttöskáli templom megélt múltja és remélt jövője). E szemlélet jegyében tesz „reális és képzelt” javaslatot a Káli-medencében álló templomrom helyreállítására.