Gázátömlő furat című vezércikkében Pálffy Lajos nyomasztó katonaélményeire, bőrkabátosok éjszakai razziájára emlékezve idézi fel a „mocskos időket”, amikor a normális emberi cselekvés „destruktív magatartásnak” számított.

Mezey Katalin (Mérhetetlen kincsek) Szita Irén harmadrendi kármelita szerzetes nővért búcsúztatja, megemlékezve a második világháborút követő keresztényüldözés sötét korszakáról. Élete tanúságtétel arról, hogy a vallatások, éheztetések, kínzások keserves napjaiban ott volt vele Jézus, aki erőt adott neki ahhoz, hogy ne hunyászkodjék meg kínzói előtt.

A magyar parasztság eltűnéséről, a hagyományos parasztközösséget jellemző autonómia felszámolásáról, a közösséget összetartó viselkedésminták részleges továbbéléséről, majd teljes megszűnéséről, a mai nagybirtokrendszer létrejöttéről beszélget Torkos Matild Kovách Imre szociológussal.

Antall Józsefnek, Akinek küldetése volt, esélye lenne arra, hogy a rendszerváltozás szimbolikus alakjává váljon, ha egyéniségét szerethető módon megismernék az emberek – állítja Kónya Imre a Blokád című film előzetesében. Elmer István a forgatókönyvírót, Köbli Norbertet idézi, aki szerint még ellenségeinek is nehezére esett, hogy valami rosszat találjanak benne. Ez nem teszi könnyűvé a filmesek dolgát, hiszen egyszerűbb lett volna portrét festeni egy dilettáns vagy korrupt politikusról.

Derű című szőlőhegyi beszédében Zelnik József a bor forrásának és derítésének metaforájával üzeni: a forradalmárok soha nem képesek megérteni a társadalom összefüggéseit.

Nem ismerek egyetlen Habsburgot sem címmel Navarrai Mészáros Márton Martyn Rady-vel beszélget a brit történésznek a magyar Habsburg-uralkodókkal kapcsolatos emlékeiről, a közép-európai történelem iránti csodálatáról, Magyarország (korábbi) kulturális sokszínűségéről és nyitottságáról, a brit monarchia esélyeiről és a felületes „gendertudományok” értelmetlenségéről.

Az élet alapját jelentő hagyományos hit, intézmények és szabadságjogok aláásása ellen, a hazaszeretetre és bátorságra, a becsületre és a hűségre, az egyházközösségre és a családra, a férfira és a nőre, a szombat törvényére és a szentre, illetve az értelemre és az igazságra irányuló helyes közszellem érdekében emeli fel a szavát a nyáron megjelent Nemzeti konzervativizmus: elvi nyilatkozat című dokumentum, amelynek fordítását most teljes terjedelmében olvashatják (Zászlót bontott a nemzeti konzervativizmus).

Csák János Az amerikai géniusz című, kis könyvbe foglalt nagyesszéjét méltatja Farkas Ákos (Európa filmje Amerikában). A szerző sorra veszi az amerikai történelem főbb fordulóit, s ezek mentalitástörténeti következményeit, arra keresve a választ, hogy a két nagy párt mögött felsorakozó erők a törzsi széttöredezettség ellenére képesek lesznek-e civilizált párbeszédre, vagy teljesen ellehetetlenül az együttélés is.

Aktuális rovatunkban az Operaház új multifunkcionális rendezvényteréről, az erdélyi magyar orvosképzés százötven éves jubileumáról, Budapest másfél százados születésnapját megelőlegező rendezvényekről, a Szépművészeti Múzeum El Greco-kiállításáról, a felvidéki Szövetség magyar párt reményteljes helyi választási debütálásáról olvashatnak.

Európában majdnem mindenütt törvényes védelmet élveznek a nemzeti és közösségi jelképek. Tóth J. Zoltán feltérképezi a nemzeti szabályozásokban megfigyelhető azonosságokat és érdemi különbségeket (Az identitásszimbólumok védelme Európában).

Budán, a Rózsadomb lábánál húzódó Keleti Károly utca két világot köt össze. E jellegzetes városi villák és középületek miliőjébe, A Keleti Károly utca kisvilágába kalauzol Körmendy Imre építész, urbanista, megemlékezve a környék neves lakóról, Zipernovszky Károly mérnökről, Komor Marcell építészről, Tildy Zoltán egykori köztársasági elnökről, Dombrovszky László festőművészről, Sinka István költőről.

Böszörményi Zoltán Regal című regényének új kiadásáról szólva Bene Zoltán (A remények emberpiaca) úgy látja, hogy a szerző újragondolja mindazt, amit a lágerről eddig leírtak, másrészt a hagyományosan realisztikus, sőt naturalizmusba hajló műfajt a fikció, a képzelet, a mítosz felé tágítja.

Böszörményi Zoltán abszurd-realista novellája (A terv) egy akarnok igazgató és rugalmasan opportunista, alkalmazkodó beosztottjai történetét meséli el.

Sziszüphosz visszanéz a kőre címmel Rónai Balázs Zoltán Szöllősi Mátyás Szabad című „új-régi”, a frissen született verseken kívül tizenöt év terméséből pályaáttekintő igénnyel összeválogatott kötetét mutatja be, méltatva a versek erős képiségét, személyességét, a laza formában is megmutatkozó ritmusát.

Szöllősi Mátyás Csődület és Szabad című versei mellett közöljük Fecske Csaba Csaló évek és Ösvény, valamint Boldogh Dezső Lelépés és Meglegyinti című költeményeit.

Horváth Márk szerint (Növényi heterotópiák) Dezső Tamás fotóművész ökoalkotásai a titkok megőrzésén keresztül kalauzolnak el különleges kertekbe és távoli, festményszerű erdőkbe, rámutatva az emberi perspektivitás szűkösségére a növények és az élővilág alteritásával szemben.

Molnár Sándornak a művészet legmélyebb lételméleti távlatait megfogalmazó mondataival jellemzi Kondor Attila A festészet mint szellemi út lényegét. A művész dolga Molnár szerint az, hogy a tudat alá, a sötétségbe süllyedt, démonizálódott, töredék, de nagy hatású erőket a tiszta fénybe, a tiszta tudatba, az egyetemes igazságba fölemelje, és ott megszilárdítsa. Molnár páratlan életművéről ad átfogó képet a Műcsarnokban látható Festőjóga című kiállítás, amelynek előkészületei idején hunyt el a művész, így az alkotó életvégi visszatekintése – nem teljességre törekvő – emlékkiállítássá vált.

Jankovics Marcell egész estés animációs filmje, a Toldi régvolt „daliás idők” hőse, akinek történetét Tóth Gábor szerint a mozifilm elementáris erővel, könnyedséggel, páratlan vizuális megjelenítéssel beszéli el. Más animációs filmekhez képest különleges a Toldi történelmi hűségre törekvése. Minden bemutatott tájnak, tárgynak, kelléknek története, művelődéstörténeti jelentősége van.

Réfi Zsuzsanna Hámori Mátéval a Danubia Zenekar gyerekeknek és kamaszoknak szánt, néha meghökkentő előadásairól beszélget, arról, hogyan lehet a zene iránti szenvedélyt a gyerekeknek átadni (Álkukás Mikulás és A zenegyűlölő).