Életünk ajándék, amivel értelmet és szabad akaratot kaptunk. A választás lehetőségét és felelősségét az ideig-óráig tartó és a soha el nem múló értékek között. A hatalom és a szeretet közötti dönteni tudás, az értékes és értéktelen megkülönböztetésének kulcsa a nevelésben van.

Somorjai Ádám bencés atya Civilizációról civilizációra címmel, 1988 és 2021 között írt hitéleti munkáinak gyűjteményével ünnepelte – az általa alapított Bencés Kiadó jóvoltából – hetvenedik születésnapját.

Nem látványos, magamutogató, hanem feltűnés nélkül szolgáló egyházra van szüksége a világnak. Nem maradhatunk közömbösek mások nyomorúságával szemben. Legyen szemünk azokra, akikkel senki sem törődik. Jézus-követő életünk az önzetlen odaadásban válik teljessé.

A két világháború között a semmiből nőtt ki az a mozgalom, amely egy évtized alatt félmilliós tagságot mondhatott magáénak, parasztfiatalok százezreinek adva tartást, hitet és a jövő reményét. Koronkai Zoltán jezsuita szerzetessel beszélgettünk a KALOT-ról és szervezőiről.

A kereszténység nem vallásismeret vagy hagyományok ápolása, hanem naponta megújítandó személyes kapcsolat a végtelen Isten és a véges ember között. Elkötelezettség, kereszthordozás, erőfeszítés. Törekedjünk bemenni a szűk kapun, az ítéletet pedig bízzuk az Úrra.

Az egymással osztozó, a teremtés rendje mellett kiálló keresztények nyugtalanítják az individualizmus és relativizmus világát, amelyben a hatalomvágy és a birtoklás vágya uralkodik. Jézus az ellentmondás jele, mert életünk radikális megváltoztatását kívánja.

Németországban van egy jó evangélikus egyház, nincs szükség még egyre – üzente ironikusan Ferenc pápa a szavai szerint „súlyos belső válsággal küzdő német katolikus egyháznak”. A hit megfogyatkozása következtében a hanyatlás olyan mély, hogy nincs rá gyors megoldás.

Mindig készen kell állnunk a számadásra. Nem a felelősségre vonástól rettegve, hanem lelkiismeretünk szerint a legjobbra törekedve, adottságainkat mások javára használva. Soha nem lehetünk elégedettek magunkkal, a tökéletesedés életre szóló feladat.

Két év kihagyás után hatvankettedik alkalommal szervezték meg a Nemzetközi Katonai Zarándoklatot Lourdes-ban, melynek záró miséjét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mutatta be. Berta Tibor tábori püspök vezetésével száztíz katona képviselte a Magyar Honvédséget.

Jézus példázata a csűrét nagyobbító mohó emberről időszerűbb, mint valaha. A háborúig fajuló önzés világában utódainknak inkább biztos értékrendet kellene átörökítenünk, olyan életstílust, amelyet nem a birtoklás irányít; versengés helyett a szolidaritás készségét.

Ferenc pápa kanadai útját a hat-hétórás időeltolódás, a nagy távolságok, a komoly hőmérséklet-különbségek mellett nem szűnő térdbántalmai is nehezítik. Mindemellett igazán fájdalmassá az őslakosokkal szemben elkövetett korábbi bűnökkel való szembesülés teszi.

Eluralkodik a káosz, ha az ember a világ urának gondolja magát. Az isteni rendhez való visszatérést kérjük, azt imádkozva, hogy szenteltessék meg a Te neved. Az élet teljessége után vágyakozva az igazságosság, a béke és az öröm országát kell jelenvalóvá tennünk a világban.

Tiszaborkúti magyar zsidó édesapja Brazíliában találkozott morvaországi édesanyjával; Izraelben született, oxfordi domonkosok hatására katolizált. David-Maria A. Jaeger ma kánonjogász, egyetemi tanár és a Rota Romana szentszéki bíróság ügyhallgató prelátusa.

Az Úr napjának megszentelése kikopott az életünkből. A világ rendjéhez egyensúlyt kell teremtenünk az életünkben tevékenység és szemlélődés között. Imádkozzál és dolgozzál: ahhoz, hogy erőd legyen a tevékenységhez, erődnek kell lennie a nyugalomhoz is.

De hiszen szembemiséznek! És magyarul! Nem ezt jelentette a zsinat? A többi a papokra tartozik, nem? Végül is ők csinálják az egyházi munkát. Ők prédikálnak, mi hallgatjuk. Megfogadjuk vagy bíráljuk. Ferenc pápa szerint egy évszázad kell, hogy egy zsinat gyökeret eresszen.

Európa keresztény gyökereit lehet ideológiai szándékkal tagadni, ám az élet minden területén lépten-nyomon olyan jelenségekkel és intézményekkel találjuk szemben magunkat, amelyeknek keresztény gyökerei kétségbevonhatatlanok. Különösen sokat köszönhetünk a szerzeteseknek.

Tiszteletre méltó dolog elmenni a világ másik végére, hogy ott segítsünk, de az irgalmas szamaritánusról szóló példázat arra int, ne hagyjuk cserben az utunkba esőket: hozzátartozóinkat, szomszédainkat, azokat, akik a környezetünkben szükséget szenvednek.

A Gyöngyösi Ferences Könyvtár legújabb időszaki kiállítása a talán legjelentősebb Magyarországon található ősnyomtatvánnyal, a Schöffer-Fust Bibliával várja az érdeklődőket. Fáy Zoltán könyvtárossal beszélgetünk a bibliatörténeti tárlat érdekességeiről.

Isten Országának már a meghirdetése is ellenséges világban történt. Az istentagadó rendszerben azonban világosabb volt az irány: szemben az árral! Mára minden összekuszálódott: gyakran báránybőrbe bújt farkasok próbálják Jézus tanítványait a saját érdekeik szerint fölhasználni.

Vándorok vagyunk ezen a földön, mint Mesterünk, akinek nem volt hová lehajtania a fejét. Jézus nem akarja ráerőltetni magát senkire, de tanítványaitól azt várja, hogy ne hátra tekingessenek, hanem kövessék Őt egy igazságosabb és testvériesebb világ építésében.

A hívek évszázadok óta küldenek közvetlen pénzügyi támogatást a Szentatyának annak jeleként, hogy részt kívánnak vállalni a pápának az egyetemes egyház sokféle szükségletéről, valamint a leginkább rászorulókról való gondoskodásából.

A nagy bűn nem a vergődő lélek akár blaszfémiába forduló Isten-provokációja, hanem az öntelt, önelégült szív elégedettsége, langyos közönye, „a közömbös imája”.

Sokat sejtető gesztus vagy puszta véletlen, hogy a kerekesszékbe kényszerült Ferenc pápa L’Aquilába készül látogatni, Szent V. Celesztin nyughelyéhez, az első pápáéhoz, aki önként mondott le hivataláról? Elődje, XVI. Benedek is elzarándokolt oda lemondása előtt…