Apostoli útjain a pápa láthatóan kerüli a gazdag és a „jó keresztény” országokat; elsősorban a perifériát célozza meg, a harmadik világ szegény, háború sújtotta országait, köztük olyanokat, ahol a keresztények törpe kisebbségben vagy egyáltalán nem élnek.

Tízéves szolgálata során Ferenc pápa ötvenkilenc országban járt.

Fő úti céljai a volt szocialista (keresztény) országok, melyek közül már tizenhármat felkeresett; a Közel- és Közép-Kelet, valamint Észak-Afrika országai, továbbá Latin-Amerika (tizenkettő, illetve tíz ország). Fekete-Afrika nyolc, a Távol-Kelet hét államába

utazott el, míg az Európai Unió régi tagállamai közül csak hatban járt, mindig valamilyen speciális eseményhez kapcsolódva. Görögországban a leszboszi menekülteket látogatta meg, Svédországba a reformáció ötszáz éves jubileuma alkalmából, Portugáliába Fatima centenáriumi ünnepségére, Franciaországba az európai intézmények meglátogatása céljából, Svájcba az Egyházak Világtanácsa szíriai békekezdeményezése miatt, Írországba a családok világtalálkozójára utazott el, s az óceánon túlra, Kanadába is az őslakosokat ért atrocitások miatti bocsánatkérés céljából repült át.

Ferenc pápa Szarajevóban (Wikipedia)

 

Ferenc pápa univerzalista abban az értelemben is, hogy állhatatosan dolgozik a vallásközi kapcsolatok javításán. A népek testvériségét olyan fontosnak tartja, hogy például intenzíven keresi a kapcsolatot a muszlim országokkal, másrészt még Moszkvába is elmenne, hogy békét teremtsen a háborúzó felek között.

Lelkipásztori törekvéseiben központi helyet foglal el a szegényekkel, bevándorlókkal való szolidaritás is. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a mainstream sajtóban világszerte azt terjesztik, hogy a magyar kormány populista, szegényellenes, idegenellenes, és mindezek tetejébe még kérkedik is keresztény voltával,

különösen feltűnő, hogy hazánk az egyetlen állam, amelyet Ferenc pápa kétszer is felkeres.

Az eucharisztikus kongresszuson tett rövid látogatását talán a véletlenek szerencsés összjátékának is köszönhetjük; a már elhatározott szlovákiai apostoli látogatásra elindulva útba ejtette Budapestet is, miután korábban Csíksomlyón járva érdeklődés támadhatott benne a sokat kárhoztatott magyarok iránt. Romániába is részben ökumenikus szándék, az ortodox egyházzal való találkozás lehetősége vitte, és ez szerencsésen találkozhatott a háttérbe szorított kisebbségek iránti eredendő rokonszenvével.

A pápa Budapestre érkezése 2021-ben (Vatican News)

 

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek úgy látja, hogy a magyar hívekkel és politikai vezetőkkel való személyes budapesti találkozás egészen más fénybe helyezte hazánkat, miközben az ukrajnai menekültek iránti szolidaritás megannyi konkrét jele az idegenellenesség vádját is hiteltelenné tette. Rokonszenvezik a pápa emellett a magyar kormány gyermekvállalást bátorító családpolitikájával is.

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt volt frakcióvezetője két okát látja a megismételt pápalátogatásnak: az első látogatás alkalmával

a hívő közösség vendégszerető és pápatisztelő magatartásának élménye , illetve egy másik tapasztalat, a politikai vezetés elkötelezettsége a hagyományos keresztény családmodell mellett.

Érszegi Márk Aurél Vatikán-szekértő felidézi, hogy Ferenc pápa magyar püspökökkel találkozva megemlítette: Buenos Aires érsekeként rendszeresen látogatta a közeli Plátanos városában működő, a hazánkból elmenekült angolkisasszonyok által alapított Ward Mária Kollégiumot, s a nővérektől sokat hallott Magyarországról, sokat tanult „az ő erejükből, bátorságukból, türelmükből és hazaszeretetükből, számomra tanúságtételt jelentettek”.

Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi főapát az előzményekre utalva felidézi, hogy amikor 1999-ben II. János Pál pápa meglátogatta Romániát, háromnapos programja Bukarestre szorítkozott, noha a püspökök levélben kérték, hogy keresse fel az erdélyi római és görögkatolikus egyházi központokat. Nem járt a romániai katolikusok többségét alkotó magyarok lakta vidékeken sem, ami akkor sokaknak fájt. „Pápai adósság, ha van ilyen.”

Ferenc pápa Csíksomlyón (Vatican News)

 

Ferenc pápa rövid időre, a Csíksomlyón bemutatott szentmise alkalmából találkozott a magyar hívekkel, de egy kis „pápai adósság” itt is keletkezett. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséje alkalmából szervezett

félnapos budapesti pápalátogatás sikeres volt, rengeteg hívővel, sok kedvességgel, szép idővel, de a párhuzamosan szervezett háromnapos szlovákiai apostoli látogatást tekintve a magyarok ezúttal is némi aránytalanságot érezhettek.

Feltételezhető, hogy Ferenc pápa budapesti jó személyes benyomásai váltották ki lelkesedését, hogy már távozásakor azt mondta: visszajövök, majd lelkipásztori látogatásra jövök. Ezt itthon többen érzékelték, és meghívta a pápát a miniszterelnök, az új köztársasági elnök, a pannonhalmi főapát, majd a püspöki kar is. Ferenc pápa a fővárosunkban rendezett találkozóin az ökumené témájára is nagyon pozitívan reagált, ez is megerősíthette szándékát, hogy újra Magyarországra jöjjön.

Bár Ferenc pápa ezúttal három napot tölt hazánkban, programjait Budapestre koncentrálják, ami Várszegi Asztrik szerint kora és egészségi állapota miatt indokolható, de ez így mégsem a megszokott lelkipásztori látogatás. Egy pannonhalmi kitérő jót tett volna a hazai ökumenikus gondolat megerősítésének, továbbá a jezsuiták múltja és jelene iránti tisztelet kifejezését is szolgálhatta volna. Számos, 1950–1989 között a főapátság épületében működő szociális otthonban menedéket talált jezsuita atya és testvér sírja található ugyanis a pannonhalmi városi temetőben.

A budapesti eucharisztikus kongresszuson (IEC Facebook)

 

Vertse Márta, a Vatikáni Rádió magyar adásának munkatársa szerint Ferenc pápa magyarországi apostoli látogatásának egyik célja az lehet, hogy közvetlen közelről, egy olyan szomszédos ország területéről szólítsa meg a háborúban álló Ukrajnát és Oroszországot, amelynek kormánya, a népakaratot képviselve, a háborút minden formájában, az első perctől kezdve következetesen és a világpolitika minden területén visszautasítja. Tavaly február 24-e óta Ferenc pápa minden szerda délelőtti általános kihallgatása végén, valamint a vasárnap déli Úrangyala elimádkozása után felhangzik imája a meggyötört ukrán népért, valamint erőteljes felszólítása a háború azonnali befejezésére.

Az elmúlt egy év során minden alkalmat megragadott, hogy sürgesse a mielőbbi tűzszünetet, a tárgyalások megkezdését, a béke mielőbbi megvalósítását,

kiemelve azt a fájdalmas valóságot is, hogy az ukrán–orosz háborút két keresztény nép vívja egymás ellen.

Két nappal péteri szolgálatának névadója, Assisi Szent Ferenc ünnepe előtt, 2022. október 2-án az Úrangyala elimádkozása előtti beszédét rendhagyó módon nem az aznapi evangéliumi szakasznak szentelte, hanem aggodalmát fejezte ki a nukleáris világháború egyre inkább valósággá váló rémképe, az orosz–ukrán konfliktus katonai eszkalációja miatt. Egyértelműen elítélte az ukrán területek annexióját, és hangsúlyozta, hogy

tiszteletben kell tartani minden ország területi integritását, valamint a kisebbségek jogait. Ez utóbbi különösen létfontosságú az ukrajnai magyar, de a lengyel, az orosz és a román kisebbségek

szempontjából is.

„Az emberiségnek ez a rettenetes és felfoghatatlan sebe ahelyett, hogy begyógyulna, továbbra is egyre inkább vérzik, azzal a kockázattal, hogy még terjedelmesebbé válik” – mondta a pápa, abszurdnak nevezve, hogy az emberiség újból szembesül az atomveszéllyel. Isten nevében a háború azonnali beszüntetésére, tűzszünetre és béketárgyalások megkezdésére szólított fel, hivatkozva az emberi élet szent és sérthetetlen értékére, szem előtt tartva az egész emberiség érdekeit. Várszegi Asztrik is reményét fejezte ki, hogy Ferenc pápa magyarországi apostoli látogatása és majdani budapesti felhívásai megérintik a háborúért felelősök szívét.

 

Nyitókép: Ferenc pápa távozik Budapestről az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról (MTI fotó, Botár Gergely)