Amióta VI. Pál megfigyelőként nőket is meghívott a vatikáni zsinatra, s kijelentette: az egyház büszke rá, hogy felszabadította a nőket, egyre több női munkatárs kap szerepet a vatikáni intézményekben is. Ferenc pápa kulcsfontosságú hivatalok vezetőivé is kinevezte őket.

Számítás nélküli áldozatvállalás híján üres az élet, hideg a világ. Önként vállalt odaadásunk nem megköt, hanem fölszabadít, értelmet ad az életünknek. Rajtunk múlik, hogy szolgálatunk által több lesz-e a világban az igazságosság, a béke és az öröm.

A nagy vagyona miatt a Mester mellett dönteni képtelen bibliai gazdag ifjút ugyanaz kínozta, mint a polgári jólétben megnyugvást nem lelő költőt. A teljességhez nem elegendő a birtoklás. Az élet megoldása: elengedni, nem ragaszkodni a mulandó kincshez.

A házasság, a család stabilitása közügy, nemzeti ügy. Ha a társadalom alapsejtje beteg, beteg az egész társadalom. A legtöbb, amit egy gyermek az életben kaphat, az őt vállaló és szerető, egymáshoz hű szülők, akik el nem hagyják egymást semmiféle bajban.

Ötven esztendeje, hogy Mindszenty József bíboros majd' tizenöt esztendő után elhagyta az amerikai nagykövetséget. Az enyhülés éveiben jelenléte már minden politikai szereplő számára zavaróvá vált. A távozásra végül emlékiratainak kiadása érdekében szánta rá magát.

A világosság és a sötétség harca állandóan jelen van a világban. Jézus megalkuvás nélküli követést vár el tanítványaitól. Ellene mondunk-e a sötétség csábításának? A mindenkori szélirányhoz igazodva élünk, vagy vállaljuk a konfrontációt is meggyőződésünkért?

Máté Teodóz ferences pap alázattal tudott szembesülni azzal, hogy hivatástudat és érvényesülési ösztön egyaránt vezérli tetteinket. Képes volt akár diákjaitól is bocsánatot kérni, tudott bárkit meghallgatni, a zárkózottakat szóra bírni, a kétségbeesetteknek reményt, mindenkinek lelki otthont kínálni.

Míg a harminc éve hazánkban járt II. János Pál pápa ismerte gondjainkat, a mi nyelvünkön beszélt, Ferenc pápa egy távoli világból érkezett hozzánk, üzenetei gyakran zavarba ejtenek. Szabó Ferenc jezsuita atyával beszélgetünk, aki közelről követi a pápák működését.

Az életét rendje érdekében Magyarország és Kanada között megosztó jezsuita szerzetes, Sajgó Szabolcs vall családjáról, papi hivatásáról, a kulturális, nyelvi, társadalmi határokon, a periférián élők között végzett szolgálatáról, irodalmi-szerkesztői munkásságáról, a harmadik világban tett jószolgálati útjairól.

Európai kultúránk meghatározó szertartásáról, az eucharisztiáról mindig komoly viták zajlottak. Ferenc pápa mostani liturgiai intézkedéseit némelyek sérelmezik a római katolikus egyházban. Mike Károly közgazdász írása és Pákozdi István lelkipásztor, liturgiatanár hozzászólása ezt mutatja be.

Nemcsak Ferenc pápánál, de a katolikus egyház korábbi vezetőinél is szemtanúi lehettünk már annak, ahogyan a mindenkori Szentatya egy kisgyermeket a karjaiba vesz, és megáldja őt. Múlt vasárnap Pomozi István is végignézhette, ahogyan dédunokáját Ferenc pápa megöleli.

Nehéz kiszakadni kisszerű gondolkodásmódunkból. Mindenkiben ott él a hiúság. Szeretünk méricskélni. Kitűnni a többiek közül. A Jézus által ajánlott szűk út a szolgálat útja. Ő maga ad rá példát: „ …ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája.” (Mk 10,44)

Ez egy sokat szenvedett egyház megújult, utat kereső nemzedékének örömteli kongresszusa volt, derűs és tiszta arcú, idős, érett és fiatal emberek, szépen éneklő, fegyelmezett keresztény közösségek ünnepe, nyitottan a világegyház és más felekezetű testvérek felé.

Csodának lehettünk tanúi, az Úr méltó szabadtéri vacsoráján a figyelmező és fegyelmezett sokadalomban Ferenc pápa az egyetlen Mester szavait segített meghallani: Gyertek mindnyájan, Atyám áldottai! Egy pillanatra megnyílt a mindeneket hordozó Szépség határtalan világa.

A híres Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom 1921-ben jött létre. Sokféle, hitéleti és politikai tevékenységéről és fő szereplőiről tudományos konferenciát rendeznek 2021. szeptember 15-én 9 órai kezdettel a KRE Hittudományi Karán (1022 Budapest, Csopaki utca 6.)

Számos nemzet zászlaja lobogott a gyertyák tízezreitől megvilágított Andrássy úti tömegben, a régi-új eucharisztikus himnusz fohásza szellemében az egyetemesség élményét adva résztvevőknek és világszerte nézők millióinak: „Forrassz eggyé békességben minden népet s nemzetet”.

Igazi ökumenikus ünneppé vált az eucharisztikus kongresszus. Nemcsak keleti pátriárkák jöttek el Budapestre, de a hazai protestáns egyházak is nyitottan fogadták a katolikusok világtalálkozóját. Az evangélikus püspök méltatja a vallásközi együttműködés szép példáit.

Moysés Azevedo 22 évesen alapította a Shalom Katolikus Közösséget. Ma már több mint harminc országban vannak jelen, így Magyarországon is. Az alapító is itt lesz szeptember 5. és 12. között Budapesten, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson.

Bár az evangélium kétezer éve erre buzdít, a testvériség még messze van a megvalósulástól. Az oltár kenyerében és borában, a világot újjáteremtő Lélek erejével köztünk élő Jézus ki akar szabadítani önzésemből, embertársaink elfogadására, szolgálatára.

Meghívlak, ebédeljünk együtt! Minden meghívás megtiszteltetés. Azt hívom meg az asztalomhoz, akivel közösséget vállalok. A közös asztal nem egyszerűen a gasztronómia helyszíne. Annál sokkal több.

Az Argentínában élő magyar diaszpóra tagjai ma ugyanazzal az érdeklődéssel fordulnak a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus felé, mint azt nagyszüleik generációja tette 1938-ban. A keresztény meggyőződés és az őshaza iránti vonzódás egymást erősítve kapcsolja be őket a közös ünneplésbe.

A járvány és a járványtól való félelem a régi korok embere számára mindennapi tapasztalat volt. Két különleges barokk freskó szimbólumainak megfejtése elárulja, hogyan gondolkodtak 250 éve a járványokról.

Az argentin-olasz egyházfő a kollegiális egyházvezetés szellemében új tartalmat kíván adni a II. vatikáni zsinat által létrehozott püspöki szinódus intézményének, lehetővé téve, hogy világszerte a hívők közössége is elmondhassa álláspontját korunk lelki, erkölcsi és társadalmi problémáiról.