Budapest ad otthont az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szeptember 5–12. között. A záró szentmisét Ferenc pápa mutatja be a Hősök terén. Személyéről, eddigi pápaságáról kérdeztük Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspököt és Bíró László nyugalmazott tábori püspököt.

Amikor a hatalom megszerzése és megtartása érdekében feszültségek támadnak a társadalomban, különösen is fontos a keresztények higgadt, józan, felelősségteljes jelenléte. Az egyház nem hivatkozhat soha politikai pártra, egyedül az igazságosság s a béke megvalósítását támogathatja.

György Alfréd csíkszentdomokosi születésű kamilliánus szerzetes kezdeményezte a Márton Áron szentté avatását kérő nagykilencedet a püspök születésének 125. évfordulója alkalmából, amely tavaly decembertől az augusztus végi születésnapig tartott a főpásztor szülőfalujában, Csíkszentdomokoson.

A XX. század közepéig az eucharisztikus kongresszusok megrendezése olykor politikai feszültségekkel járt. Fabiny Tamás evangélikus püspökkel az idei kongresszus teológiai és politikai vonatkozásairól beszélgettünk.

Az életemet nem a szabályok miatt kell formálnom; úgy kellene élnem, hogy az alapján meg lehessen írni a szabályokat. Fontosak a korszerű ismeretek, de gyermekeinknek elsősorban ezt az élettapasztalatot, példát kell átadnunk. Különbséget tenni jó és rossz, igaz és hamis között.

Önismeret, békesség, egyensúlyteremtés, megbocsátás, szabadság, ráhagyatkozás, jelenlét. Kulcsszavak. Ha bármelyik megérint, nem hagy nyugodni, azzal dolgunk van! Sokszor „világgá kell mennünk”, hogy elakadásainkat csendben, imában megértsük, és merjünk változtatni életünkön.

Szent István király ország- és egyházszervező munkájának szilárd alapja az az értékrend volt, amelynek lényege az áldozatvállalás, mások életének szolgálata, a családi, vallási, kulturális, nyelvi közösség és a meggyőződés, hogy nem élhetünk csupán pillanatnyi érdekeink szerint.

A Beregszászban élő Szabó Konstantin tanúságtevő régió papja, aki az üldöztetésben felnőve vállalta a görögkatolikus papi hivatást. Az Eucharisztikus Kongresszus előadójaként hiteles tanúként beszél majd az egyház iránti szeretetéről és az Eucharisztiának az életünkben betöltött jelentőségéről.

Harminc évvel ezelőtt látogatott először hazánkba II. János Pál pápa. Országjárása során mindenütt ünneplő tömegek várták a lengyel egyházfőt, aki, mint üdvözlőbeszédében mondta, „aki szól hozzátok, honfitársatoknak tekinti magát, részt vesz a ti sorsotokban”. A rádiós közvetítésekben közreműködő bencés szerzetes idézi fel személyes emlékeit.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából a Vigadóban rendezett, szeptember 20-ig látható kiállításról Szabó Irén muzeológussal, a tárlat egyik kurátorával beszélgettünk.

Ötvenöt éve ismerem Hegedűs Kolos, Barsi Balázs és Halmai Vilmos ferences testvéreket, akiket 1971. augusztus 8-án, ötven éve szenteltek pappá. Arany miséjüket augusztus 15-én fél 12-kor mutatják be a Margit körúti templomban. „Minket Krisztus szerelme gyűjtött egybe.”

Nagyboldogasszony ünnepén fülembe cseng a gregorián dallam: „Signum magnum apparuit in caelo…” Nagy jel tűnt föl az égen, egy asszony, akinek ruhája a Nap, lába alatt a Hold, feje körül tizenkét csillagból korona… (Jelenések könyve 12,1)

„Én vagyok az égből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem a világ életéért.” (János evangéliuma 6,50–51)

Szent II. János Pál döntése nyomán harminc esztendeje létezik a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség. A legnagyobb, háromszázhatvanezer hívőt számláló erdélyi egyházmegye püspökének érseki rangra emeléséről, ennek előzményeiről és hatásáról Somorjai Ádám egyháztörténészt kérdeztük.

Nagyboldogasszony ünnepén indulnak útnak a Ferences Ifjúsági Zarándoklat résztvevői Esztergomból. Az ötnapos gyalogutat végigjárva augusztus 20-án érkeznek a nemzeti kegyhelyre, Mátraverebély-Szentkútra.

Kongóban született, Brüsszelben járt iskolába, ma is Belgiumban él. Matematikából szerezte doktori címét, fiatalkora óta az Emmanuel Közösség tagja, a Charis nemzetközi karizmatikus szervezet moderátora. A hétgyermekes Jean-Luc Moens a Nemzetközi Eucharisztikai Kongresszus vendége lesz.

Aranyláncos leányvásár helyett csöndes tanúságtételek, fülsüketítő elektromos zene helyett körmenet áhítatos énekekkel, libapecsenye és Hennessy konyak helyett egy tál rizses hús – más ez a cigány zarándoklat, mint a nevezetes csatkai búcsú. Ami ugyanaz: a sok gyerek mindenfelé.

Hazatért Teremtőjéhez Karaffa János atya, pozsonyeperjesi plébános, adja hírül megrendülve az általa alapított Pázmaneum Társulás honlapja. Egész papi élete a Krisztustól rábízott felvidéki magyar katolikusok szolgálatában telt el.

Kis vonat zakatol körbe a Nemzeti Múzeum egyik gótikussá varázsolt termében, hogy gondolatban körbeutazhassuk a Kárpát-medencét és megismerkedjünk a pálos rend nyolc évszázados történetével. 

Joseph Raphael Sako bíboros, iraki káld katolikus pátriárka lesz az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus vendége és előadója Budapesten. Ő fogadta a pápát a bagdadi repülőtéren, a világ egyik legveszélyesebb országában.

A múltat végképp eltörölni! – énekeltették nemzedékekkel a diktatúra évtizedeiben. A múlt azonban – mivel bekövetkezett eseményekre vonatkozik, és ami egyszer megtörtént, örökre elkövetkezett – nem törölhető el.

Bemutatták az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus himnuszát, valamint a kongresszus tizenkét hírnökét. Magyarország 2021. szeptember 5–12. között ad otthont a világeseménynek, amelynek záró szentmiséjét Ferenc pápa celebrálja.

Giesswein Sándor (1856–1923) „prófétai látnok”, „merész úttörő”, akadémikus, nyelvész, filozófus, antropológus, vallástörténész, római katolikus pap, kanonok, a Szent István Akadémia alapítója és első elnöke – százhetvenöt éve született a keresztényszociális mozgalom meghatározó teoretikusa.