Nem tudni, mi tette szükségessé a szokatlanul gyors ismétlést. Ilyenkor minden körülmény megfontolandó. Az egyik ilyen körülmény lehet, hogy az elnökasszony kíséretében volt
František Mikloško kereszténydemokrata politikus, a 2012-ben lemondatott Róbert Bezák nagyszombati érsek egyik szószólója.
De még ennél is fontosabb körülménynek tűnik, hogy a Szentatya sűrű szombati programja ellenére még Čaputová előtt fogadta Marc Ouellet kanadai bíborost, aki Bezák érsek XVI. Benedek pápa által történt kinevezése és felmentése idején is a Püspöki Kongregáció prefektusa volt. Ez arra mutat, hogy az államfő a még mindig megoldatlan Bezák-ügyben kereshette fel a Szentatyát, bármily szokatlan is, hogy egyházpolitikai ügyben a legmagasabb állami fórum tárgyaljon.
De a Bezák-ügy – úgy látszik – nem csupán egyházpolitikai ügy. Úgy kezdődött, hogy az egykor az esztergomi főegyházmegyéhez tartozó nagyszombati egyházmegyét 2009-ben az addigi főpásztor, a 69 éves Ján Sokol nyugdíjazásával egyidejűleg – bizonyára szlovák kérésre – a Szentszék kettéosztotta, pozsonyi és nagyszombati érsekségre. A pozsonyi érsek Stanislav Zvolenský lett, a nagyszombati érsek pedig Róbert Bezák, a most 62 éves, köztiszteletben álló redemptorista szerzetes. A Megváltóról nevezett redemptorista szerzetesrendet Ligouri Szent Alfonz alapította 1732-ben Nápolyban. Egyik ismert tagja volt a modern erkölcstan világhírű római professzora, a német Bernhard Häring.
Róbert Bezák kinevezése után elrendelte a főegyházmegye pénzügyeinek átvizsgálását, és a Vatikán figyelmét is felhívta az egyházmegye vezetési problémáira, ellenőrzést kérve. 2012 január–februárjában sor is került
az apostoli vizitációra, amely azonban nem a korábbi állapotokat, hanem Rómába érkezett feljelentések alapján Bezák érsek tevékenységét vizsgálta.
Ennek eredményeként pedig XVI. Benedek pápa arra kérte az akkor mindössze 52 éves érseket, hogy önként mondjon le posztjáról. Miután Bezák ezt elutasította, a pápa eltávolította őt érseki hivatalából.
A leváltás pontos oka azóta is ismeretlen, sőt nyilatkozata szerint maga az érsek sem ismeri azt. Bezák szerint, ha a katolikus egyházban bárkivel szemben vádak, kifogások merültek fel, az érintettnek mindig volt lehetősége, hogy megmagyarázza, helyrehozza a dolgokat. Az ő esetében azonban öt nap alatt lezajlott minden, s neki senki nem mondta meg, mi volt az a hiba, amit elkövetett. Később Marc Ouellet bíboros azt magyarázta neki, hogy egyetlen olyan hibát sem vétett, amely miatt le kellett volna váltaniuk, „de ha minden vádat összegeztek, együtt már elég volt”.
A nunciatúra szerint az ellenőrzés „a papok és a hívők a Nagyszombati Érsekség lelkipásztori helyzetével kapcsolatos nagyszámú Szentszékhez küldött panaszának” az eredménye volt. Többen úgy gondolják, hogy a vizitációt Bezák elődjének,
Ján Sokolnak a hívei kezdeményezték, akiket zavartak Bezák újításai és közkedveltsége az emberek körében.
A szemére vetették például, hogy túl gyakran jár ingben és farmerben, mintha megvetné a reverendát.
Később nyilvánosságra került tizenegy kérdés, melyeket a Vatikán az érsek ellen érkezett beadványok alapján állított össze. Ezekből kiviláglik, hogy feljelentői főképp a konzervatív papi felfogástól eltérő életstílusát és egy civil pénzügyi ellenőr alkalmazását kifogásolhatták. „Az újításaim, a szándékaim ütköztek az ottani megrögzött szokásokkal, de azt hittem, a Vatikánnak is az a szándéka, hogy egy kívülálló tegyen ott rendet. Na, ebben nagyot tévedtem.”
Róbert Bezák nyilvánvalónak tartja, hogy intrikák áldozata lett. Dominik Duka cseh bíboros szerint az érsek nem illik bele Szlovákia egyházi környezetébe. Visszatekintve maga is így látja ezt:
„Sok mindent akkor is nehezen viseltem már a püspöki konferencia ülésein, a túlzott tradicionalizmust, bezárkózást, elszigeteltséget.
(…) nem találtam senkit, aki támogatott volna.”
Ahogy ilyenkor történni szokott, a nagyszombati érsek indokolás nélküli felmentése annak idején különféle szóbeszédeket indított el elődjével, Ján Sokollal kapcsolatban, a nagyszombati egyházmegye anyagi ügyeinek rendezetlenségétől kezdve személyi, politikai visszaélésekig. A leváltás nagy visszhangot váltott ki a katolikus közvéleményben és a szlovákiai sajtóban; azzal is összefüggésbe hozták, hogy pénzügyi visszaélések gyanúja miatt vizsgálatot szorgalmazott Ján Sokol érsek ellen. „Az elődöm, Ján Sokol és a sleppje. A háttérben pedig a pénz volt, ennyire egyszerű a dolog” – nyilatkozta később.
František Mikloško hangsúlyozta, hogy Ferenc pápának nincs köze a Bezák-ügyhöz, csak megörökölte azt, úgyhogy számára sem egyszerű azt gyorsan megoldani. 2015-bena Szentatya a Vatikánban fogadta a volt érseket, gratulációt küldött a hatvanadik születésnapjára, koszorút küldetett az édesapja temetésére, Rómában vele misézett, szlovákiai látogatásakor az egész családját fogadta.
A pápalátogatás csúcspontján, a sasvári kegyhelyen pedig a szlovák püspökök a Szentatya döntése alapján Bezákkal együtt imádkoztak Szűz Mária kegyszobra előtt, majd együtt koncelebrálták a misét.
A Bezák-ügy jó példája annak, hogy a hiteles egyházi tájékoztatás hiánya mennyit árthat, miközben szolgálni akar. Ferenc pápa feltételezhetően hamarosan rendezni fogja a megörökölt Bezák-ügyet.
