Csak kicsiny hangsúlyeltolódást érzek. Végül is nem jelentős. Úgy tűnik, egyre

több szó esik manapság adventről, mint karácsonyról.

Igen – érdekes tapasztalat, hogy a nyaralásra vagy családi eseményre készülve nagy várakozás, tervezés él az emberben, a készület feszültsége. Jó lapozgatni egy útikönyvet, előre elgondolni, mi vár ránk azon a szép vidéken. Hetekig tart a készület. Ahhoz képest maga az esemény, az utazás legfeljebb két hétig. Rohannak napjai, alig jut idő terveink megvalósítására. Érdekesebb odamenni, mint megérkezni? Sőt! Bármennyire nem szeretünk várakozni villamosra, autóbuszra – ezek a „rossz várakozásaink” –, a készület várakozásai mégis örömtelien hatnak ránk. Kérdés, hogy karácsony és advent esetében is erről van-e szó?

A Rorate caeli adventi himnusz egy középkori kéziratban (Wikipedia)

 

Az a gyanúm, hogy más lapul a dolgok mélyén. Nem is lapul, olyannyira nyilvánvaló az üzleti szándék.

Az advent korábban kezdődik és tovább tart, mint az ünnepnapok. Több reklám fér bele a több időbe.

Valljuk be, adventben azonban nem énekel az angyalok kórusa, nem ébresztik fel a pásztorokat a pusztában, hogy sietve menjenek Betlehembe. Adventben csak gyertyákat gyújtunk. Nem történik semmi csoda, semmi csodálatos. Advent nem igényel különösebb magyarázatot vagy hitet. Vajon a karácsonyesti drámát az angyalokkal és a pásztorokkal értjük-e egyáltalán? Pedig gazdagabb jelentésük van advent gyertyáinál. Adventnek is értelmet ez ad.

Nyitókép: Hajnali roráté mise a prágai Szent Vitus székesehgyházban (Wikipedia)