Gyakran találkozhatunk magyarországi származású, világhírű zsidó emberek különös életútjával, a közelmúltban például Izrael miniszterelnöke lett a délvidéki ősöktől származó Jaír Lapid. Harsányi Pál Ottó ferences szerzetes mutatja be kárpátaljai gyökerekkel bíró rendtársát és kollégáját.
David-Maria A. Jaeger, professzortársam az Antonianum ferences egyetemen,
Jeruzsálemben született zsidó családban, és huszonéves korában katolizált.
Életére nagy hatással voltak az Oxfordban megismert domonkosok, végül a Szentföldön legismertebb és legerősebb rendbe, a ferencesek közé lépett be. Jaeger professzor édesapja Kárpátalján nőtt fel és a munkácsi gimnáziumba járt. Szülőhelye egy Tiszaborkút nevű falu (Kvasy), amely Kárpátalja keleti részén, a Kőrösmező és Rahó közötti festői tájon található. A Tiszaborkút név onnan származik, hogy ott is borvíz, vagyis szénsavas ásványvíz fakad, amelyet Erdélyben borvíznek neveznek. David Jaeger édesanyja pedig egy Brno melletti városban, Přerovban született, a mai Cseh Köztársaságban, a történelmi Morvaországban.
A szülők kalandos úton találkoztak…
Jaeger atya szülei mindketten Brazíliába vándoroltak ki, ott ismerkedtek össze. Nem sokkal Izrael állam alapítása után az édesanya az izraeli brazil diplomáciai képviseleten dolgozott, férje pedig középiskolai tanárként humán tárgyakat és zsidó vallásismereteket oktatott.
Az édesapának teljesen magyar volt az identitása.
Birtokomban van a prágai egyetemen cseh nyelven készített egyik szemináriumi dolgozatának a fedőlapja. Ebben a dolgozatban a mohácsi vészt követő néhány évtized magyar történelméről ír, ugyanolyan szemléletben, mint ahogy azt mi a belbudai kerületekben tanultuk, hogy azokban az időkben a magyarok voltak a kereszténység védőbástyái. Ugyanabban a kultúrában nőtt fel, amelyben mi.
Munkatársként milyen élményei vannak Jaeger professzorról?
Már bő egy évtizede, hogy egymás mellett ülünk a refektóriumban, így bőven van rá lehetőségem, hogy a tapasztalataiból merítsek. Hihetetlen diplomáciai képességét sajnos nem tudom eltanulni, de próbálok rá figyelni, és minél többet profitálni belőle mások javára.
A 2001-es betlehemi válság idején, amikor az izraeli erők körbezárták a ferences kolostort,
amerikai kapcsolatain, az amerikai keresztény-zsidó baráti társaságon és más szálakon keresztül tevőlegesen hozzá tudott járulni a feszültség csillapításához. Néhány éve minderről a Milánóban megjelenő, 1921-ben alapított Terra Santa, Szentföld című folyóiratban a számára fenntartott „Orizzonti” rovatban írt. Az egyoldalas beszámolót olvasva észrevettem, és meg is említettem neki, hogy az események logikai egymásutánjában volt egy hiátus, a gondolatmenetben hiányzott egy láncszem – nos, ott volt neki szerepe.
Ottó atyának a közelmúlt egyik kiemelkedő eseményéhez is fűződik Jaeger atyával kapcsolatos személyes élménye.
Novák Katalin köztársasági elnöki beiktatása alkalmából Isaac Herzog, Izrael állam elnöke angol nyelvű levelet küldött az Elnök asszonynak, amelyet az új államfő Facebook-oldaláról letöltve kinyomtattam Jaeger atyának. Odaadtam neki ebéd közben ezt a szöveget, amely lényegesen hosszabb, mint az ilyen gratuláló levelek általában lenni szoktak. Az öt bekezdés terjedelmű szöveg megemlékezik a jelenlegi izraeli elnök édesapjának, Chaim Herzognak 1992-es magyarországi látogatásáról és a magyar származású, a nevezetes Fasori Gimnáziumban érettségizett Theodor Herzl munkásságáról is.
Isaac Herzog levele kiemeli a magyar állam, illetve a magyar kormányok Izraelt támogató magatartását a nemzetközi fórumokon, továbbá azt, hogy
a zsidó közösségek hazánkban biztonságban, gazdag kulturális életet élnek. Jaeger atya mindezt örömteli meglepetéssel olvasta.
Túlzás nélkül állíthatom, hogy e levél láttán neki is leesett az álla, pedig tapasztalt diplomata, aki a kilencvenes és a kétezres években a Szentszék Izraellel folytatott tárgyalásainak főtárgyalója volt.
Milyen diplomáciai szerepet töltött be Jaeger atya Izrael és a Szentszék közötti kapcsolatokban?
Jaeger atya érdeme az Izrael Állam és az Apostoli Szentszék közötti konkordátum létrejötte. Nélküle az adott tartalommal nem készült volna el a dokumentum, ami azért fontos, mert a Szentföldön történelmi okokból nagyon sok katolikus intézmény működik. Ott van a latin patriarchátus, a ferencesek, a domonkosok és még sokan mások, így az ő működésük, ingatlanhasználatuk Izrael állam területén, az állammal való együttműködés, a jogi státuszok tisztázása rendkívül fontos.
Ottó atyának szerepe volt abban, hogy Jaeger atya a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyik előadója lehetett.
Még 2019-ben fölvetettem Erdő Péter bíboros úrnak – az eredetileg 2020-re tervezett – Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kapcsán, hogy érdemes lenne meghívni Jaeger atyát is, hiszen rajta kívül nem lett volna, végül nem is volt más szentföldi kötődésű előadó. Amellett, hogy Jeruzsálemben született, Jaeger atyát annak idején az utolsó vacsora terme, a Cenacolo melletti ferences kápolnában szentelték diakónussá. Végül, ha személyesen nem is tudott jelen lenni, online tartott a kongresszuson egy nagyon érdekes angol nyelvű előadást az Eucharisztia és a Szentföld kapcsolatáról. A helyszínen én is meghallgattam, így tanúja voltam annak, milyen sokan követték figyelemmel.
Jaeger atya előadásában a XIII. Leó pápa kezdeményezésére 1893-ban Jeruzsálemben rendezett VIII. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról is említést tett, amelynek „programja szervesen kapcsolódott XIII. Leónak a keleti egyházak felé való nyitásához,
végső célja pedig a különböző, még nem gyógyult szakadások megszüntetése volt
a Szentszékkel való teljes közösség helyreállításával”. Jaeger atya előadása lezárásaként kifejezte reményét, hogy a nem túl távoli jövőben ismét a Szentföldön, Jeruzsálemben rendezhetnék meg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.
Nyitókép: Betlehem, Szent Katalin ferences kolostor (Wikipedia)
