Nálunk egy időre kicsit kiment a divatból, mert 1953 óta egészen 1994-ig a „népi demokráciákban” általában nem folyt a péterfillérek gyűjtése, hiszen nem is lehetett volna Rómába küldeni. Pedig igen régi intézményről van szó. Először a VIII. században Angliából küldtek III. Gergely pápának ilyen adományt, később, még a reformáció előtt, a skandináv katolikusok is adakoztak.

Az Egyházi Állam felszámolása után,

1870 és 1929 között ez volt a Szentszék egyedüli bevételi forrása, mivel az olasz állam megfosztotta a pápaságot minden egyéb jövedelmétől.

A lateráni egyezmény megkötésével azután a Vatikán pénzügyei is rendeződtek, miután annak értelmében Olaszország kárpótlást fizetett a fél évszázaddal korábban elkobzott egyházi vagyonért. Azóta a péterfilléreket a pápa szolgálatára és karitatív tevékenységére fordítják.

Pénzre a legszentebb művek fenntartásához is szükség van. A pénz pedig természete szerint csörög. Csak arra kell törekedni, hogy ez a csörgés sohase nyomja el vagy zavarja a Credót, mint az ötvenes években – írta zenekritikájában Mozart Koronázási miséjével kapcsolatban egy New York-i lap. A péterfillérek azonban senki gazdagságát nem szolgálják.

A napokban tették közzé a péterfillérek 2021. évi mérlegét. A tavalyi adományok összege 46,9 millió euró volt, míg a kiadásoké 65,3 millió euró; a különbséget a péterfillérek tartalékalapokból fedezték.

A szegények, gyermekek, idősek, kirekesztettek, a természeti katasztrófák és háború áldozatai, a menekültek, a szegényebb egyházmegyék, szerzetesintézmények részére több mint 35 millió euró segélyt adott a Szentatya.

Ennek az összegnek egy része, 9,8 millió euró a péterfillérekből származik. Afrika az adományok 41,8 százalékában részesült, 23,5 százalékában (Dél)-Amerika, 8,2 százalékában Ázsia, egy százalékában pedig Európa.

A 2021. évi bevétel 2,9 millió euróval meghaladta a 2020. évit, annak ellenére, hogy előzőleg a Covid-világjárvány miatt 15 százalékos csökkenéssel számoltak. A növekedés annak fényében különösen örvendetes, hogy már 2015 és 2019 között is 23 százalékkal kevesebb lett az adományok összege, amit a pandémia 2020-ban 18 százalékkal tovább csökkentett. A legnagyobb rész, a teljes összeg 65 százaléka az egyházmegyei gyűjtésekből származik, további 10 százaléka alapítványoktól, emellett magánadományozóktól és vallási intézetektől is érkeztek kisebb összegek.

A legnagyobb adományok az Egyesült Államok egyházmegyéiből jöttek (13 millió euró), Olaszországból (5,2 millió euró), Németországból (2,3 millió euró), Dél-Koreából (1,4 millió euró), Franciaországból (1,2 millió euró), Spanyolországból és Brazíliából (900 ezer euró), Írországból (800 ezer euró), a Cseh Köztársaságból (600 ezer euró) és Kanadából (400 ezer euró).

Kiemelkedő Csehország katolikusainak adakozása.

A negyvenegy évig szünetelő, Péter Pálkor esedékes adakozást hazánk, Lengyelország, Horvátország tovább tanulják, nem feledve Ferenc pápa 2014. október 29-i általános audienciáján elhangzott szavait: „Az Egyház mi vagyunk, mindannyian! Minden megkeresztelt személy az Egyház, Jézus Egyháza. Mindazokból áll, akik követik az Úr Jézust, és akik az ő nevében közelednek a legkisebbekhez és a szenvedőkhöz, és igyekeznek egy kis megkönnyebbülést, vigaszt és békét kínálni.”