Tudomány

Új fehérjék mesterséges intelligencia által
Gulisio Tímea
Új fehérjék mesterséges intelligencia által

Mesterséges intelligenciával az emberi szervezetbe avatkozni? A mai kor elkerülhetetlen velejárója. Amit feltalálunk, használjuk. Hogy mire, az már a mi felelősségünk.

A magyar filozófusszakma kettős jubileumáról
Varga Péter András
A magyar filozófusszakma kettős jubileumáról

Százharminc évvel ezelőtt alakult meg, húsz évvel ezelőtt alakult újjá az Aquinói Szent Tamás Társaság. Filozófiatörténeti esszénk.

Lehet-e jó szemmel nézni azt, ami történik?
Kovách Fülöp
Lehet-e jó szemmel nézni azt, ami történik?

„Az események hetvenöt százalékban rosszak. A trendek viszont hetvenöt százalékban jók”, felelte Larry Summers korábbi amerikai pénzügyminiszter Niall Ferguson történész kérdésére: „Mennyi rosszat tartogat a jövő?” Cikkismertetőnk.

Ahogy a szentszéki diplomata látta
Elmer István
Ahogy a szentszéki diplomata látta

Somorjai Ádám bencés történész, a szentszéki Államtitkárság egykori munkatársa az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után a Magyarországon diplomáciai szolgálatot teljesítő apostoli nunciusok jelentéseiből összeállított művek sorát adta közre, amely újabb két kötettel gazdagodott.

Digitális válság, kozmikus valóság
Pásztor Péter
Digitális válság, kozmikus valóság

A hálózatvilág megrettent a szökőmásodpercek káoszától. Alighanem korai az ijedség.

A magyar parasztság eltűnése
Torkos Matild
A magyar parasztság eltűnése

A magyar falu túlnépesedettnek számít, sokkal többen lakják, mint ahány embernek megélhetést tud biztosítani. Az elmúlt évtizedekbeli sorsáról beszélgettünk Kovách Imre szociológussal, a TK Szociológiai Intézet kutatóprofesszorával.

Európa filmje Amerikában
Farkas Ákos
Európa filmje Amerikában

Az Egyesült Államok teljesítményének szellemi örökségét mutatja be új kötetében az ismert üzletember, diplomata és politikus. Mint annyi mást, őt is a csodálat és az aggodalom egyszerre tölti el. Ő azonban a közös sorsot látva a vallomásszerűségig is elmegy.

A történelem az értelem legfelsőbb hatósága
Pásztor Zoltán
A történelem az értelem legfelsőbb hatósága

Individualizmus, értékvesztés, szélsőségesség – csak kapkodjuk a fejünket, hogyan változik a világ. Vajon merre halad? Megállíthatók-e még a folyamatok? Visszatérhetünk-e a normalitáshoz? Minderről Sári László József Attila-díjas tibetológust, írót, műfordítót kérdeztük.

Békebeli NGO-k a tanyákon
Barta István
Békebeli NGO-k a tanyákon

A legnagyobb magyar szociális szervező: Kerkai Jenő jezsuita munkássága és mai üzenete címmel rendeztek konferenciát a Párbeszéd Házában, amelyen hangsúlyos helyet kapott a XX. század első felében kibontakozó szociális mozgalmak színes képe is.

A lázadó ember szomorúsága
Miskolczy Ambrus
A lázadó ember szomorúsága

„A világ kettészakadt, s a repedés az én szívemen ment át” – idézte Heinét Illyés Gyula a naplójában 1960 végén. Ma a lázadás hangulata hódít, és mi is leemelünk a polcról egy-egy régi könyvet. Hátha megvilágosodunk.

A megrendültek kereszténysége
Martin Koci
A megrendültek kereszténysége

„Mivel a lélek szakadékszerű mélységében rejlik az alapja, a kereszténység mind ez ideig a legnagyobb és túl nem haladott, ámde végig nem gondolt erőfeszítés, amely képessé tette az embereket a hanyatlás elleni  küzdelemre” – írta Jan Patočka a kereszténység jövőjéről az Európa utáni korban.

A természetvédelem a fast fashionben nem divat?
Gulisio Tímea
A természetvédelem a fast fashionben nem divat?

Miért kell mindig a legújabb? Mert a reklámok ezt diktálják. Mindent bevetnek: átszabott arcú szupermodelleket és a tudattalanunk manipulációját. Hogy azt akarjuk, amit ők akarnak, hogy mi akarjunk. De tényleg akarjuk?

Hit és tudomány összhangja
Hit és tudomány összhangja

A győri Szent Mór Bencés Perjelség kiadásában, a Széchenyi István Egyetem támogatásával jelent meg Az evolúció mint Isten teremtő logikája című kötet, amely az előszót jegyző Sótonyi Péter professzor szerint akár kötelező olvasmány is lehetne a felsőoktatásban.

Kovács Imrétől Jászi Oszkárig
Paár Ádám
Kovács Imrétől Jászi Oszkárig

A nemzeti (ön)ismeret lehetőségeit járja körül a népi–urbánus vita összefüggéseit elemezve legújabb kötetében a kiváló történész.

Természet, táj és lakott világ
Karácsony András
Természet, táj és lakott világ

Mi a természet? Mi a természetes? Mi a táj és a lakott világ viszonya? Furcsa következményekhez vezet, ha mindezt nem gondoljuk végig. Fogalomtisztázás a filozófustól.

A metafora megnyitja a lelket
Henri de Montety
A metafora megnyitja a lelket

Kós Károly realista művész. Mit jelent a realitás, a valóság a művészetében? Francia történész-esztéta írása.

Boldogító gazdaság fiataloktól fiataloknak
Barta István
Boldogító gazdaság fiataloktól fiataloknak

A Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) kezdeményezés rendezésében konferenciát tartottak a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a fenntarthatóságról, olyan előadókkal, mint Áder János, Zlinszky János vagy Charles Wookey közgazdász Angliából.

Katarzis nélkül
Pethő Sándor
Katarzis nélkül

Mező Gábor a kommunista korszak politikai pszichiátriájáról jelentetett meg példásan igényes feldolgozást. Párját ritkítóan nyomasztó olvasmány.

A kockázatokkal a pokolba
Kovách Fülöp
A kockázatokkal a pokolba

Vajon megérte-e a NATO bővítése az állandó orosz méltatlankodást és ellenségességet? Vajon tanúsított-e volna Oroszország jóságosabb magatartást? Tűnődik el napjaink nagy kérdésén Jonathan Sumption történész, a brit Legfelsőbb Bíróság egykori tagja.

Életmentés, tévhitek nélkül
Barta István
Életmentés, tévhitek nélkül

Mester Csaba mentőtiszttel, a META-Don Bosco Technikum és Szakgimnázium oktatójával beszélgettünk a köztudatban mélyen gyökerező tévedésekről, amelyek gyakran késleltetik vagy meghiúsítják a hatékony elsősegélynyújtást. Pedig a gyors beavatkozás életeket menthet, miközben bajt nem lehet okozni vele.

Magyar Testvéri Közösség –  a nemzeti hálózat
Szekér Nóra
Magyar Testvéri Közösség – a nemzeti hálózat

Az 1920-as években titkos társaság alakult hazánkban. Tevékenységéről, elveiről, céljairól, tagságáról, illetve felszámolásáról szól cikkünk.

Valóban olyan szörnyű az emberi jogok kora?
Matyasovszky-Németh Márton
Valóban olyan szörnyű az emberi jogok kora?

Miskolczy Ambrus A gnózis revánsa című, az Országút 2022. augusztus 12-i számában közölt írásában azt állítja, válságos jelenünk nem más, mint a „modern gnózis” kora. Cikkünk vitatkozik némely állításával.

Olvasás vagy szövegfogyasztás?
Gereben Ferenc
Olvasás vagy szövegfogyasztás?

Az olvasás, egy külső világ bensővé teremtése, nem kis munkával jár. Az igényes mű befogadása mozgósítja az olvasó fantáziáját, elvonatkoztató és beleélő képességét, hogy egy virtuális szellemi világ áramköréből egyénre szabott üzeneteket vonjon ki.