„A mesterséges intelligencia felszámolja a munkát, és a robotok olyan barátaink lesznek, amelyek magunknál is jobban ismernek minket” – mondta Elon Musk Rishi Sunaknak az angliai MI-csúcson. Bár kétségkívül meghatározó alakja az iparágnak, nem biztos, hogy ő a legjobb forrás róla. Azonmód vitatták is állításait: lesznek munkahelyek, arról nem is beszélve, hogy mit tud majd rólunk az algoritmus. Az azonban bizonyos, a járművek automatizálása gőzerővel folyik. Rishi Sunak a királynak a parlament őszi ülését megnyitó beszédébe, a kormányprogramba belefoglalta azt a törvényalkotást, amely lehetővé tenné az autonóm vagy önvezető járművek üzembe helyezését az évtized végére. Vagyis meghatározott környezetben gépkocsivezetőre egyáltalán nem lesz szükség, elülhet a kormány mellől, akár alhat is, vezető nélküli taxi- vagy fuvarszolgálat működhet, ami egyet jelentene a sofőri szakma leépülésével. Az automatizáltság ennél magasabb szintje az lesz, amikor a jármű bármilyen körülmények között képes vezető nélkül közlekedni. Erre a technológia évek óta már-már képes, a közlekedésbiztonsági előnyök tetemesek (a kormányok boldogan eltekintenének a közúti baleseteknek az évente mintegy másfélmillió hallottjától és a GDP három százalékát kitevő kiadásaitól), csak a lélektan és a jog nem tud megbirkózni vele. Mi lesz velünk autóvezetés nélkül? Ki viseli a balesetekért a jogi felelősséget? Ki adja ki a működési engedélyt az önvezető mesterséges intelligenciára? Sunak a briteket az MI élbolyában szeretné tudni, ezért hajtja az önvezetést, de annak, hogy tudja-e tartani a 2030-as határidőt, csak a jövő a megmondhatója. Több ilyen önvezetési céldátumot hibáztak már el. A Tesla mint kezdő, „úttörő” vállalat megengedheti magának az önvezetés határaival való játszadozást, a régi nagy autógyártókat elvárások, törvények és belső szabályok tömkelege köti. Nem hibázhatnak.
Nyitókép: Önvezető taxi (nincs benne sofőr) időben, térben korlátozott szolgáltatással a texasi Austinban 2023 áprilisában, a General Motor projektje
