A Magyar Vallásfilozófiai Társaság tavaly szeptemberben  rangos nemzetközi konferenciát tartott jeles filozófusok, köztük Paul Richard Blum és az emblematikus Josef M. Seifert részvételével.

Régóta folyik Magyarországon a kultúrharc, és e csetepatékba a politika, leginkább a mindenkori kormányzat, szívesen és nagy erőkkel avatkozik bele.

Az emberi nyomorúság története hosszú, s a róla való elmélkedésnek régi hagyománya van. 

Sándor-napi dolgozat a névről, a naptárról és a kétszáz esztendeje született Petőfi Sándor névnapi köszöntéséről.

Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc eseményei elég távol vannak ma már ahhoz, hogy ne keltsenek különösebb indulatot – ellentétben például a XX. század eseményeivel. Mégis szembesülnünk kell olykor történetietlen okoskodásokkal.

Nagy Balázs történész munkájának köszönhetően megjelent a Hej fiúk, az élet mégiscsak szép! című kötet, amely vitéz Lakatos Ferenc ezredes naplóját tartalmazza. A könyv szerkesztőjével beszélgettünk az 1945. február 11-i kitörésről.

Petőfi soha nem járt jól kerek évfordulóival: századik születésnapjával a Horthy-korszak
nem tudott mit kezdeni, a százötvenediket a kommunisták rontották meg. Vajon mi mit teszünk nemzeti költőnkkel? Hermann Róbert történésszel beszélgettünk.

Egy amerikai állatgyógyászati cégnek elsőként sikerült immunizálással megvédenie a méheket egy világszerte súlyos gazdasági veszteséget okozó betegségtől. A jövőben már nem a kaptárak megsemmisítése az egyetlen védekezés a fertőzések elkerülésére.

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én, Szatmárcsekén készítette el Hymnus című versének tisztázatát, amely huszonegy év múltán, Erkel Ferenc dallamával kezdett a magyar nemzet himnuszává válni. 1989 óta ez a nap a magyar kultúra napja is.

A békekonferenciák az európai politikai kultúra kiemelkedő teljesítményei a XVII. század dereka óta. Magukon viselték koruk ellentmondásait, gyakran súlyos igazságtalanságokat szentesítettek, és többször csődöt mondtak, mégis élhető kereteket teremtettek nemzedékek számára.

A múlt évben a sebészek átültették az első sertésszíveket emberi páciensekbe, és a kutatók még több emberkísérletet szeretnének elindítani. Hol tartanak ezek a törekvések jelenleg, és valóban megoldást jelenthetnek?

Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak. Most újítják fel a Tisza család ősi kastélyát és kriptáját. A zsákfaluban látni rendezetlen portákat, munkalehetőség csak a közeli városokban van. Hogyan élnek itt az emberek? Miként őrzik a múlt emlékeit?

Amerikában a kormányzó párt és a legtöbb kulturális intézmény az országot rasszistának, szexistának és fehér felsőbbrendűséget vallónak mondja, amin a konzervatívok zavarodottan elképednek, de hiteles cáfolatot és a gyógyulás receptjét nem adják.

Olivier Messiaen meditációciklusa a XX. századi szakrális programzeneiség kiemelkedő példája. A meditációk közül válogat a volt kántor.

Július óta a NASA Perseverance roverje négy vékony, üledékes kőzetmagot gyűjtött be, melyek a Marson egy tóban keletkeztek. A tudósok izgatottan vizsgálják az idegen világban talált leleteket.

Martyn Rady brit történész, a Londoni Egyetem Szláv és Kelet-Európai Tanulmányok Intézetének emeritus professzora A Habsburgok – A világ urai című nagyszabású könyve magyar fordításának megjelenése alkalmából a közép-európai történelem iránti csodálatáról, a Habsburg-uralkodókkal kapcsolatos legkorábbi emlékeiről és az angol-brit monarchia kifutási lehetőségeiről beszélt.

„Politikai rezsimek: demokrácia, autokrácia, diktatúra” címmel konferenciát rendezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézete december 7-én. Beszámolónk a nívós értekezlet főbb gondolatairól.

A nemzeti és közösségi jelképek Európában majdnem mindenütt törvényes védelmet élveznek. Összehasonlító kutatás próbálta feltérképezni az érdemi különbségeket.