Ez a második sikeres leszállás a Hold túlsó oldalán, az elsőt a szintén kínai Csang’e-4 hajtotta végre 2019-ben, s most elsőként próbálnak itt kőzetmintát is gyűjteni egy fúró és egy mechanikus kar segítségével. A legutóbbi kínai holdmisszió, a Csang'e-5 2020-ban már hozott köveket a Hold innenső oldalán található Oceanus Procellarum nevű területről. Ezek többsége vulkanikus eredetű, a túlsó oldalon lévő azonban más összetételű lehet.
A déli pólus közelében található hatalmas, nyolc kilométer mély, kétezer-ötszáz kilométer átmérőjű Aitken-kráter az összes holdi kráter közül a legkorábban, négymilliárd évvel ezelőtt keletkezhetett. A szakértők feltételezése szerint ezért a szonda
a Hold legrégebbi, a holdköpeny mélyéről származó kőzeteit
hozhatja magával innen a Földre.
A Csang'e-6 leszállási helye (piros téglalap) a Hold térképén, a kereszt a Csang'e-4 leszállási helyét jelzi
John Pernet-Fisher, a Manchesteri Egyetem holdgeológusa szerint a mostani expedíciótól remélt minták segíthetnek
választ találni a naprendszer és a bolygók keletkezésének még tisztázatlan kérdéseire.
A tudósok másrészt abban reménykednek, hogy a Hold déli pólusa közelében a talaj jeget is tartalmazhat. Ez a jövőben megkönnyíthetné egy kutatókat is fogadó holdbázis létrehozását.
Ismerve a közelmúlt kudarcba fulladt amerikai és orosz kísérleteit, amikor a hordozórakéta már a felbocsátáskor jóvátehetetlenül meghibásodott, illetve a leszállóegység leereszkedés helyett lezuhant, s a japán félsikert, amikor a felborult szonda nem volt képes kellő áramtermelésre, kiváltképp értékelendő az eredményes kínai vállalkozás, amit különösen megnehezített, hogy a Hold Földről nem látható oldalával értelemszerűen rádiókapcsolatot létesíteni is igen körülményes.
Animációs kép a Csang'e-6 leszállásáról
A Csang'e-6 űrszonda indítását megelőzően ezért március 20-án Hold körüli pályára állították a Csüecsiao-2 nevű műholdat, amely kommunikációs hídként szolgál a földi központ és a Hold túlsó oldalán leszálló egységek között. A Csüecsiao-2 a mostani mellett a 2026-ban, illetve a 2028-ban induló Csang'e-7 és Csang'e-8 holdmisszió közvetítő platformjaként is szolgál majd. Idővel pedig olyan műholdrendszer részévé válik, amely a
legénységgel induló holdi küldetésekhez, sőt a Mars és a Vénusz felderítéséhez is kommunikációs hídként
fog szolgálni, s navigációs és távérzékelési támogatást nyújt a Hold déli pólusára tervezett kínai kutatóállomás számára.
Bazaltból szőtt kínai zászló a Holdon
A szonda alig pár órával a felszínre érését követően végrehajtotta a mintavételi fúrást, s a robotkarok kitűzték a zord holdi körülményeknek ellenálló, megolvasztott bazaltból húzott mikroszálakból készült kínai zászlót.
Két nap múlva a mintákkal megtöltött tárolóval a felszállóegység felemelkedett, hogy fokozatosan közeledve néhány nap múlva találkozzon a Hold körüli pályán keringő egységgel, s együtt – várhatóan három hét múlva – visszatérjenek a Földre.
