Lucia Borgonzoni (Északi Liga) kulturális államtitkár előzőleg megkongatta a vészharangot: a növekvő ingások és rezgések miatt ledőlhet a műemlék. A 2018 óta vizsgálódó bizottság nem végzett megfelelő terepmunkát, ami a város demokrata párti polgármesterének, Matteo Leporének alkalmatlanságát is felveti – korábban az államtitkár asszony vele szemben nem nyerte el a városvezetői széket. Mindenesetre most ötmillió euró uniós forrást sikerült kerítenie a megóvására. A negyvenhét méter magas, az építése óta négy fokban megdőlő torony (a pisai öt fokban dől meg) mellett áll a kilencvenhét méter magas Asinelli-torony; a kettő együtt a város jelképe, jóllehet a középkorban csaknem száz hasonló, leginkább hatalmi reprezentáció célú építmény magasodott, valóságos felhőkarcoló-rengeteget alkotva Bolognában.
Ilyen „nagy sok torony”-nak képzeli el Dante az átmenetet a pokol nyolcadik köréből a kilencedikbe, de Vergiliusa helyreigazítja: „Hogy a hamis kép után ne lássad / különösnek, feltárom a valódit. / Nem tornyok azok, hanem óriáshad.” Ám a középkori költőfejedelmet nem hagyja nyugodni az óriás–torony hasonlóság, s a most megmentendő tornyunkat külön is szóba hozza: „Mint amilyennek látni Garisendát, / hajlása alatt állva, ha fölötte / egy felhő, hajlásával szembe ment át: / olyannak látszott Anteus a ködbe / hajolva mélyen.” Az anyaföldtől elválva az óriás elveszíti verhetetlenségét, a torony jelképezte földi hatalom pedig hasonlóképpen menthetetlen. Mindamellett azt reméljük, ligások és demokraták megmentik a Garisendát.
Nyitókép: Ilyennek láthatta Dante Bolognát - Toni Pecoraro 2012-es metszete
