A XX. századi magyar katolikus gondolkodás, a keresztény politikai gondolkodás és Brandenstein Béla vallásfilozófiájának különböző megközelítései szerepeltek hangsúlyosan a konferenciaprogramban. Brandenstein Béla munkásságát illetően az intézettel társkutatási együttműködésben lévő freiburgi Albert-Ludwigs-Universität Brandenstein Béla Kutatóintézetének két vezető egyetemi professzora is az előadók között szerepelt. Boris Wandruszka és Markus Enders jelenléte nemcsak a Brandenstein-kutatás nemzetközi kiépítése, a jövőbeli közös diszkussziók tekintetében volt jelentőségteljes, hanem jól mutatta a magyar kultúra, a magyar filozófiai gondolkodás iránti élénk érdeklődést, és azt, hogy a magyar keresztény konzervatív gondolkodás nemzetközi pozíciója megerősödött.
A konferenciának a Makovecz Campus Alapítvány épületeinek restaurálása miatt az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézet adott helyet Piliscsabán. Maróth Miklós professzor megnyitó gondolatait követően Varga Péter András Az Aquinói Szent Tamás Társaság és a magyar katolikus filozófia struktúrája a két világháború között című előadása a Társaság tevékenységét vetette egybe a kor, elsősorban Prohászka Ottokár és Somogyi József vallásbölcseleti tevékenységével. Ezt Frenyó Zoltán Plótinizmus vagy katolicizmus? Techert Margit élete és halála című előadása követte. Ő az újplatonizmus és a keresztény etika elveit hasonlította össze az öngyilkosság aktusának megítélése, valamint Techert Margit pályája és öngyilkossága tükrében. Sárai-Szabó Katalin A keresztény feminizmusról szóló diskurzus Magyarországon a XX. század elején című előadása Prohászka Ottokár, Banga Béla, Giesswein Sándor női egyenjogúságért tett erőfeszítéseit mutatta be, amelyeket a továbbiakban párhuzamba állított az általában vett feminista törekvésekkel.
Radványi Béla Brandenstein Béla és Feketekuty László levelezése az 1945–1948-as nyugati emigráció tükrében című előadása egyfelől a második világháború utáni emigráns életsorsokra mutatott rá a levelezésen keresztül, másfelől azt a hermeneutikai kérdést feszegette, hogy miként érthető meg, fejthető fel egy élettörténet egy levelezés egyoldalú ismerete alapján. Turbucz Péter Brandenstein Béla kétszeres karrierépítése címmel tartott előadást arról, ahogyan a magyar gondolkodó a Saarbrückeni Egyetemen újrakezdte akadémiai pozíciójának kiépítését. Szász Péter Nyéki Kálmán vallásbölcselete című előadása a teológus neotomizmusának jellemzőit vetette egybe a kor meghatározó vallásbölcselőivel, így Banga Béla, Horváth Sándor és Somogyi József munkásságával.
Dienes Dénes Tavaszy Sándor református dogmatikája című előadása Makkai Sándor, Révész Imre, Böhm Károly munkásságával összevetve mutatta be Tavaszy református keresztyén dogmatikájának Karl Barthtal való összefüggését. Prohászka Lajos vallásbölcseleti gondolatai tanulmányai és esszéi tükrében címmel Molnár Márton előadásának tézise abban állt, hogy
valódi kultúra csak olyan vallásos alapokon nyugodhat, ahol Isten az egyetemes szeretet forrásaként és nem tárgyaként szerepel.
A konferencia első napját Mezei Balázs Pauler Ákos korrelativitás-elve: Kontextus és elemzés című előadása zárta, amely a Franz Brentanótól a skolasztikus gondolkodásból átörökített intencionalitás fogalmát vizsgálta Pauler Ákos gondolkodásában, és ezt vetítette ki az általában vett vallásbölcseleti gondolkodás módszertanára.
A konferencia második napja Veres Ildikó A hit-fogalom értelmezése Brandenstein Béla, Makkai Sándor, Varga Béla bölcseletében című előadásával indult, amely külön kitért a filozófus antropológiai vizsgálódásainak a hit fogalmával való összefüggéseire. Veres előadását követően Gájer László a Giesswein Sándor: a modern szociális és demokratikus keresztény politika című előadásában a keresztényszocialista tudós-politikus tevékenységét mutatta be, a női egyenjogúság keresztény törekvéseinek értékeit hangsúlyozva.
Ezután német nyelvű előadásblokk következett. Wandruszka Béla von Brandenstein und sein Werk im Horizont von Geschichte und Tradition című előadása Brandenstein gondolkodásának filozófiatörténeti pozícióját vázolta a magyar filozófus által képviselt tradíció recepciójának tükrében. Markus Enders Die ontologischen Grundlagen des philosophischen Theismus und die Verhältnisbestimmung zwischen dem gefühlsmäßigen Gottesglauben und der rationalen Gotteserkenntnis des Menschen nach Béla von Brandenstein (1901–1989) címmel a Szentháromság-tan ontológiájának értelmezését vizsgálta Brandenstein értelmezésében, és azt, hogy hogyan válik ez az értelmezés filozófiája szerves részévé. Varga-Jani Anna záró előadása Brandenstein Bélas theologische Anthropologie címmel azt a kérdést feszegette, hogy miképpen szolgálhatott a kortárs fenomenológiai vizsgálódás a brandensteini antropológia alapjául, milyen összefüggések és átjárhatóságok fedezhetők fel a XX. századi német filozófiai tradíció és Brandenstein Béla gondolkodása között.
A kiváló környezetben európai színvonalú, magas szintű diszkussziók, kollegiális légkör jellemezte a konferencia mindkét napját. A résztvevők és a hallgatóság egyaránt az eszmecsere és a megkezdett kutatói program folytatását szorgalmazták.
A szerző filozófus, a Collegium Professorum Hungarorum kutatója
Nyitókép: A piliscsabai Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézet
