Mindannyian tudjuk, hogy a Biblia döntő hatással volt a magyar irodalomra. Ezt azonban tudományos rendszerességgel először Dávidházi Péter „Vagy jőni fog”. Bibliai minták nemzetiesítése a magyar költészetben című monográfiája tárta fel. Munkáját a tudós lelkipásztor értékeli.

Henri de Montety francia történész Trianonról és a megértés történeti párhuzamokban rejlő lehetőségeiről

A Horthy-rendszer megszilárdulásának történetéről szóló könyv különösen érdekes és új megközelítést alkalmaz, ám tudatosan figyelmen kívül hagy némely tényezőt.

A világ mint egész és benne az élet ügye mindig metafizikai kérdés marad, még a leginkább világimmanens válaszok esetén is. A gyökerekig hatoló kérdezést gyakran éppen a történelmi-társadalmi perifériák gondolkodói vállalják.

A jeles, ám elfelejtett filozófusról, Joó Tiborról hézagpótló monográfia született. A lapunkban is bemutatott munkát Perecz László recenzálta, összességében elismerően, ám a „műkedvelőség”-re vonatkozó kitétele tollat ragadtatott a monográfussal.

A magyar filozófiai gondolkodás egyik jelentős, ám alig ismert alakjáról, Joó Tiborról jelentetett meg monográfiát Filep Tamás Gusztáv. A megszakadt magyar filozófiai hagyománynak ezt az ébresztését mutatja be írásunk.

2021. november végén jelent meg Közi Horváth József egykori országgyűlési képviselőnek, a második világháború utáni magyar kereszténydemokrata emigráció egyik kiemelkedő alakjának 1988-ban írt műve Serédi Jusztinián hercegprímásról.

A közjó az emberi kiteljesedés szolgálata. A boldogság csak az alapvető létszükségletek szintjén kötődik anyagi javakhoz. A létezésen s nem a birtokláson nyugvó élethez a természetes erényeken, a mértékletes fogyasztáson alapuló gazdaság vihet közelebb.

Megfakult középiskolai évkönyvekben magas szakmai színvonalú, a korabeli nemzetközi szakirodalom és a társtudományok alapos ismeretéről tanúskodó pedagógiai tanulmányokra bukkanhatunk, melyek nagy hangsúlyt helyeztek a nevelésben a szülőkkel való együttműködésre.

Díjazták 2021 legjelentősebb társadalmi innovációs teljesítményeit. Az EMMI és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő márciusban nyílt pályázati felhívást hirdetett 2021 legjelentősebb társadalmi innovációs teljesítményeinek elismerésére.

Amerikai alkotmányjogászok vallanak vizsgálódásaikról, avatnak be elméleti vitáikba, és vonják meg tudományuk mérlegét a magyar jogász interjúkötetében.

Sokszor azt hallhatjuk, hogy a diákok teljesen elszakadnak a gyakorlattól, de nem így van ez a Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnáziumában, ahol az érettségi előtti osztályok diákvállalkozásokban is kipróbálhatják magukat.

Az országok szorosabb érintkezésével együtt nélkülözhetetlenné vált a különböző jogrendszerek összehasonlító vizsgálata. E több évszázados tudományág történetét mutatja be a magyar jogász Angliában megjelent munkája.

Hirtelen szívmegállás esetén néhány percen múlik élet vagy halál, de a beteg megmentéséért az idővel folytatott versenyfutásban sokszor a rohammentő is lassúnak bizonyul. A dróntechnika a segíteni kész és képes polgárral együttműködve ezreknek kínálhat új életesélyt.

Az ELTE BTK történelemtudományi doktori hallgatójának első kötete a csehszlovákiai magyar klubmozgalmak történetét rendszerezi és foglalja keretbe. Dokumentálja a klubmozgalmi múltat, rámutat a gyökerekre, s egyben inspirálhatja a jövő közösségi szervezőit is.

Ferenc pápa új címmel ruházta fel az egyházatyát, így a több mint harminc egyházi író közé került, akit a katolikus egyház a kereszténység meghatározó gondolkodójának tekint. Írásunk az egyházatya teológiai-filozófiai munkásságának jelentőségét méltatja.

Az Észak-karolinai Egyetem vallás- és gendertudományi professzora könyvet írt azt tisztázandó, hogy a keresztény nyelvhasználatban hogyan működik a vér. A konzervativizmussal aligha vádolható Times Literary Supplement szemleírója nemigen látja sikeresnek a vállalkozást.

Sokunknak vannak emlékei a fehér óriásokról, amelyek olyan elszántan védelmezték a kertes házak udvarait. Akár a szomszéd kuvaszáról, akár egy-egy vidéki kiruccanás alkalmával megpillantott egyedről beszéljünk, szinte lehetetlen őket elfelejteni.

Húsz éve jelent meg először a Behálózva, amely egy csapásra nemzetközi bestselleríróvá tette Barabási Albert-Lászlót. A rendkívül aktuális könyv új fordításban, valamint a szerző új előszavával jelent meg. A hálózatkutató több évnyi szünet után ismét előadást tartott.

A Sorbonne professzora, a Francia Akadémia tagja, a francia Szocialista Párt önkormányzati képviselője, a fasizmus tudós kutatója összefoglaló munkát jelentetett meg a nemzetről. Lapunk állandó szerzője vette górcső alá.

A parasztság és a munkások emberhez méltó életkörülményeiért emelte fel szavát Barankovics István, a Demokrata Néppárt elnöke, hogy ők is élvezhessék a nemzethez tartozás minden anyagi előnyét, s birtokolhassák szellemi és erkölcsi értékeit.

A képviselet elve már a rendi országgyűlésen érvényesült, az 1848. évi áprilisi törvények pedig megszüntették a születési előjogokat. A magyar választójog fejlődése általában megfelelt a nemzetközi folyamatoknak, a nőket illetően meg is előzte azokat.

A közösségimédia-platformok megalkotóinak kizárólagos célja, hogy görgess és lájkolj. Kerüljön az akár a valósággal való kapcsolatodba is – ezt pedig mindenki megérzi a saját bőrén, a fiatalok pedig különösen kártékony hatásoknak vannak kitéve.