Nemcsak a szeptemberi emléknapon érdemes a Zalavár melletti történelmi emlékhelyre ellátogatni. Ez a hely a magyarországi történeti emlékezet kaleidoszkópja. Gyermekeim és egyetemi diákjaim talán, sőt bizonyára már kissé unják is tanmeséimet erről a vidékről. Pedig itt jelen van sok minden, ami magyarországi vagy inkább pannóniai identitásunk alapját képezi. A természeti tájhoz kötődő identitáselemek a Kis-Balaton kapujaként: a vízijátszótér, a Tüskevár romantikus emlékét és az élővilágot megelevenítő bemutatóház, a természet kincseihez vezető bicikliút kezdete.

Azonban történelmi emlékezetünk kezdeteinek egyik központi emlékhelye is. A Szent István-i államalapítás után, a hódoltságig itt volt Zala (Kolon) vármegye központja, a zalavári (később Zalaapátiban újjászervezett) apátság székhelye. Közös közép-európai történelmi gyökereink ennél mélyebb ágai is a felszínre törnek itt.

Somorjai Ádám, kereszténységünk kezdeteinek, a magyar–szláv kapcsolatoknak kutatója és emlékezetének fáradhatatlan ápolója e kötetében a piramisokat megpillantó Napóleon mondását eleveníti fel: „Katonák! Négy évezred tekint le rátok!”

Zalaváron, ha nem is négy évezred, de ezerkétszáz esztendő tekint ránk. A Kárpát-medencei szláv–magyar együttélés évezrede.

A nyitrai Pribina, vagy onnan menekülő fia, Kocel alapította Blatnohrád, Mosaburg Szent Adorján tisztelete, a Cirill–Metód-i misszió és Szent Adalbert működésének emlékezete. Az a kereszténységünk kezdeteit idéző kor, Pannónia három missziója, amely a pannóniai szlávok és a honfoglaló magyarság együttélésének, egymásra hatásának ideje volt.

A Pribina-féle keresztény központ tradíciója annak X. század végi hanyatlása után is tovább élt. Erősítette ezt annak hagyománya, hogy az ószláv nyelven térítő Szent Cirill és Metód, Rómába tartva itt is időzött. Rómában a glagolita írásjelekkel lejegyzett szláv nyelv használatát II. Hadrianus pápa engedélyezte, negyedikként a szent három nyelv mellett. Így térhetett vissza Metód Pannónia térítő érsekeként.

Zalavár Történelmi Emlékpark (Wikipedia)

 

A régiót a nyugati, latin keresztény világba tagoló és Pannónia első, a népvándorlás kora előtti, őskeresztény missziójához is kapcsoló Szent Adorján tisztelete a második Cirill–Metód-i pannóniai misszióban is szerepet kapó szláv központ pusztulását is túlélte, 1019-ben nemcsak puszta köveire, hanem emlékére is épülhetett fel a vármegye központja és az új Szent Adorján-templom.

Szent István és kora, a harmadik evangelizáció, a keresztény magyar állam gyors elismerése pedig szorosan kapcsolódik Ottó császár barátja, Prága második püspöke, a cseh fejedelmi családból származó Szent Adalbert (Vojtěch) missziójához, aki nemcsak cseh nemzeti szent, hanem a lengyel és a magyar érseki székhely, Gniezno és Esztergom székesegyházának is védőszentje lett.

Ez a Zalavárhoz is fűződő, a lengyel, a cseh és a magyar korona országainak területét összekapcsoló hagyomány máig él. Ez adja alapját a visegrádi térség egybetartozásának is,

ez az örökség minden későbbi ellenségeskedésnél erősebben kapcsol egybe minket. Ezért is fontos ébren tartani, figyelni rá. Élő emlékezetét nemcsak a zalavári emlékhelyen minden év júniusának harmadik szombatján tartott Szent Cirill–Metód-ünnepség és a szeptemberi Szent Adorján-ünnep jelzi, hanem az is, hogy a Zala vármegye ősi központjába látogató magyar kirándulók Európa védőszentjei, Szent Cirill és Metód emlékhelyét és térségünk nemzeteinek saját, a koszorúk szalagjainak tanúsága szerint messze földről látogatott emlékhelyét is láthatják itt.

Szláv emlékezethely magyar földön. Ahogy Somorjai Ádám összegyűjtött előadásait tartalmazó kötetében fogalmaz a szláv és magyar együttélésről: „Ez a hely (…) emlékezésre indít, arra is meghív, hogy a magyar múltat (…) megpróbáljuk (…) a szomszéd népek szemüvegén keresztül értelmezni, tágabb összefüggésbe helyezni.”