A délkelet-indiai Satish Dhawan Űrközpontból felbocsátott NISAR (NASA–ISRO Synthetic Aperture Radar), mely kétféle radarfrekvenciával, a NASA L-sávjával és az ISRO S-sávjával egyidejűleg vizsgálja a Földet,
olyan érzékeny, hogy akár centiméternyi változásokat is képes észlelni.
Egy 2014-ben aláírt megállapodás alapozta meg a közös programot, amelyhez a NASA L-sávú radart, nagy sebességű telekommunikációs rendszert, GPS-vevőket és fedélzeti adattároló rendszert bocsátott rendelkezésre, az indiaiak pedig az S-sávú SAR műszert és a hordozórakétát biztosították. A mindkét radar által használt kihajtható, fémhálós antennát a Northrop Grumman kaliforniai székhelyű Astro Aerospace üzletága készítette.
Naponta tizennégyszer kerüli meg a Földet (forrás: nasa.gov)
Megfigyeléseit 242 kilométer széles sávban végezve a NISAR naponta tizennégyszer kerüli meg a Földet, miközben átlagosan hatnaponta készít felvételeket a Föld szinte teljes szárazföldi és jég borította felszínéről. Ezáltal a változások pontosan nyomon követhetők.
A radaros módszer felhőtakarón keresztül és éjszaka is lehetővé teszi a megfigyeléseket.
Az L-sávú radarjelek mélyebbre képesek a növényzetbe hatolni, ezért ideálisak a szárazföldi felszín és jégborítás változásainak megfigyelésére. Az S-sávú radar érzékenyebb a nedvességre, és nagyobb a felszíni felbontása.
A két rendszer együttműködésével elérhető felbontás
olyan apró felszíni változások észlelésére is módot ad, amely földcsuszamlások vagy akár földrengések előrejelzését is lehetővé teheti.
A mért adatok kutatók, kormányok és segélyszervezetek számára elérhetők lesznek.
Nyitókép: A NISAR a Föld körüli pályán, kinyitott radarantennával (forrás: nasa.gov)
