A konzervatív eszmevilág a szocialista és liberális látásmódtól eltérően sokkal kevésbé egységes, örvendetes sokféleségről tanúskodik. Ez a könyv is jól dokumentálja ezt. A szerzők többségénél – eddigi írásaik ismeretében – nem meglepő, hogy ki mit tart a maga számára meghatározó műnek. De ha az olvasó előzetes ismeret nélkül kérdezi meg: miért éppen az adott könyvről ír a szerző, a szövegekből akkor is egyértelművé válik, ki miért tartja fontosnak elemezni a regényt, a filozófiai értekezést vagy az irodalmi esszét. Egy sokszerzős könyvből nem tartanám etikusnak egy vagy két írást kiemelni, mert az összes többi szerzővel szemben ez igazságtalan lenne. Ennek a gyűjteménynek az erénye éppen ebben az együttes egészben rejlik.
Mindegyik írás kiemeli a szerző szubjektív viszonyát a bemutatott műhöz. Tehát nem arról van szó, hogy az ismertetett könyvek elolvasásával elsajátíthatjuk a konzervatív gondolkodás alapjait; az esszék nem konzervatív kánont, hanem személyes viszonyt jelenítenek meg. Az írások nyelvezete kiváló, ami a szerzőkön kívül a szerkesztőket is dicséri.
Miért fontos a megőrzés, a hagyományok ápolása? Ez nem a szellemi tevékenységgel foglalkozók hóbortja, hanem egy társadalom többé-kevésbé elfogadható működésének biztosítéka. Nem a tökéletesen működő társadalomra gondolok. Hogy milyen lenne az – nem tudom, de a konzervatív irányultságú gondolkodókat összeköti, hogy nem ideálok megvalósításán fáradoznak, hanem a körülöttünk létező valóságot szeretnék elviselhetőbbé tenni.
A hagyományok folytonossága mellett érvelve magam is egy regényre hívom fel a figyelmet. William Golding A Legyek Ura (1954) című művében azt beszéli el, hogy egy hajótörés következtében lakatlan szigeten rekedt kiskamasz fiúk csapata hogyan próbálja meg kialakítani társas életét. Felnőttek nincsenek, akik a bevált együttélési recepteket
(a hagyományt) közvetítenék, a kölykök még oly fiatalok, hogy a hagyományok nem épültek be a mindennapi viselkedésükbe. Marad a fizikai és pszichikai erő, és mindezek alapján a mítoszképzés, a félelem és az erőszak. A regény valójában gondolatkísérlet. Gondolatkísérlet arról, hogy a civilizáció (és az azt közvetítő hagyomány) nélkül milyen élet várna ránk.
Éppen ennek tudatában fontos a megőrzés. Nem kell kitalálni, milyen lenne az ideális társadalom (erre elborzasztó példát mutattak a jakobinusok, a náci és a kommunista rendszerek), hanem óvjuk elődeink bölcsességét, tegyük élővé ezeket, támaszkodjunk rájuk, és így próbáljuk a valóságunkat jobbá tenni. Amint e könyv nagyon jól dokumentálja ezt.
Ennyi elismerés végén egy halk kritikai megjegyzés: a címben a „parancs” kifejezés erősen voluntarista színezetű, felszólítást fejez ki. Más hangütés jobb lett volna, mondjuk így: „A megőrzés értéke” vagy „A megőrzés szenvedélye”.
A szerző filozófus, az ELTE ÁJK tanára
A kötet szerzői és a bemutatott művek: Németh László: Magyarság és Európa (Békés Márton); Márai Sándor: Hallgatni akartam (Borbás Barna); Chantal Delsol: A világ gyűlölete (Botos Máté); Ernst Jünger: Sprache und Körperbau (Czopf Áron); Aldous Huxley: Szép új világ (Demkó Attila); Asbóth János: Magyar conservativ politika (Egedy Gergely); Michael Oakeshott: Rationalism in Politics (Fekete Balázs); John Finnis: Natural Law and Natural Right (Fröhlich Johanna); Bodor Ádám: Az érsek látogatása (Gájer László); Illyés Gyula: Csizma az asztalon (Gyurácz Ferenc); Ottlik Géza: Hajnali háztetők (Horkay Hörcher Ferenc); John Maynard Keynes: A béke gazdasági következményei (Hunyadi Attila Gábor); Gilbert Keith Chesterton: Igazságot! (Koltay András); A Tóra (Köves Slomó); Molnár Tamás: Az ellenforradalom (Pogrányi Lovas Miklós); Honoré de Balzac: A vidéki orvos (Martonyi Éva); Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilági (Máthé Áron); David G. Leahy: Novitas Mundi (Mezei Balázs); Elinor Ostrom: Understanding Institutional Diversity (Mike Károly); Martin Buber: Haszid történetek I–II. (Nagypál Szabolcs); Joseph de Maistre: Szentpétervári beszélgetések – Az áldozathozatalról (Nyirkos Tamás); Egedy Gergely: Konzervatív gondolkodás és politika az Egyesült Államokban John Adamstől Russell Kirkig (Pásztor Péter); Joseph Weiler: Keresztény Európa (Pócza Kálmán); Cs. Szabó László: Közel s távol (Rajcsányi Gellért); Wass Albert: Átoksori kísértetek (L. Riedel Loránd Rudolf); Konfuciusz: Beszélgetések és mondások (Salát Gergely); Ayn Rand: Veszett világ (Seres László); Gárdonyi Géza: Egri csillagok (Szakály Sándor); Ernst Jünger: Homokórák könyve (Szalai Zoltán); Leo Strauss: Jerusalem and Athens (Szilágyi András); Clive S. Lewis: The Discarded Image (Szilvay Gergely); John Lukacs: A XX. század és az újkor vége (Tóth Eszter Zsófia); Nicolás Gómez Dávila: További széljegyzetek egy rejtett szöveghez (Tóth Miklós Bálint); T. S. Eliot: Egy keresztény társadalom eszméje (Török Bernát); Bálint Tibor: Bábel toronyháza (Veress Emőd); Drozdy Győző: A demokrácia (Vértesy László); Jacques Maritain: Az igazi humanizmus (Zsinka László).
