A Karolinska Intézet Nobel-bizottsága október 2-án sajtóközleményben jelentette be: „A 2023-as élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat megosztva Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak ítéli a nukleozidbázis-módosítás terén tett felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-vakcinák kifejlesztését.

A két Nobel-díjas felfedezéseinek alapvető szerepük volt a Covid-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztésében a 2020 elején kezdődött pandémia során. Korszakalkotó eredményeik alapjaiban változtatták meg az mRNS és az immunrendszer kölcsönhatásáról meglévő tudásunkat. Ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy a jelenkor egyik legnagyobb közegészségügyi fenyegetésével szemben példátlan gyorsasággal sikerült megalkotni a védőoltást.”

 *

Mert a kitartás megéri

Karikó Katalin röviddel a hír közzététele után a nobelprize.orgnak adott interjújában elmondta, hogy először azt hitte, valaki biztosan tréfát űz vele. Majd felidézte, hogy tíz évvel korábban az philadelphiai egyetemről nyugdíjba küldték, mert nem tartották érdemesnek kutatásai folytatását. (Azt nem említette ebben az interjúban, hogy 1985-ben is létszámleépítés, kutatási pénzek megvonása miatt távozott Amerikába.) Férje támogatásával ment  Németországba a BioNTech-hez, és kezdett el ötvennyolc éves fejjel saját kezűleg plazmidokat tenyészteni, sejteket táplálni. Ehhez képest teljesen valószerűtlen a díj. 2018-ban elhunyt édesanyja ugyan mindig mondogatta, figyeli a Nobel-bizottság közleményeit, mert biztos benne, hogy lánya elnyeri az elismerést. Hiszen megérdemelte, annyit dolgozott. Karikó Katalin lánya, Francia Zsuzsanna (Susan Francia) evező látta édesanyja kitartó munkáját, ami példa lett számára, és kétszer lett olimpiai bajnok, ötször pedig világbajnok – jóval megelőzve anyja elismerését. „Mert a kitartás megéri” – mondta a friss Nobel-díjas az újságírónak.

 A Magyar Tudományos Akadémia vezetőinek levele Karikó Katalinhoz

 Tisztelt Professzor Asszony, kedves Katalin!

Nagy örömmel és büszkeséggel értesültünk arról, hogy személyében ismét magyar tudós kapta meg az orvosi és élettani Nobel-díjat. Különösen jó érzés számunkra, hogy végre magyar kutatónő is ebben az elismerésben részesül. Példája ékesen bizonyítja, hogy a személyes kíváncsiság, a szorgalom és a kitartás tehetséggel párosulva rendkívüli tudományos teljesítményekre teszik képessé az embert. Olyan teljesítményre, amely nemcsak a tudományos világot kápráztatja el, de a válságos helyzetbe került emberiséget is képes megsegíteni. Az Ön, kutatótársa és tanítványai példája erőt ad, lelkesedést ébreszt szülőhazája és a világ nyomában járni igyekvő kutatónemzedékeinek. Mindez egyedülálló módon megmutatja, hogy a tudomány milyen meghatározó szerepet játszhat az emberiség életében.

Munkássága meggyőző bizonyítéka annak, hogy a kíváncsiság vezérelte alapkutatás nélkül nincs fejlesztőmunka, sem innováció. Mindezek nélkül pedig sokkal nagyobb emberveszteséget, gazdasági kárt, társadalmi terhet jelentett volna a koronavírus-járvány is. Szolgáljon ez fontos tanulságul a döntéshozók számára is.

Önben egy szerény, megnyerő karakterű embert tisztelünk: olyan személyiséget, aki hű alma materéhez, s nem feledi páratlan életpályájának első színteréül szolgáló akadémiai intézetét sem; olyan alapkutatót, aki felfedezésének megtalálja az útját a laboratóriumból a közjót szolgáló hasznosításig; olyan szenior kutatót, aki minden elfoglaltsága mellett is nagy figyelmet és időt szentel a fiatal generációk nevelésének és támogatásának; olyan közéleti embert, aki tiszteletet és elismerést tud ébreszteni minden emberben a tudományos munka és a kutatók iránt. S végül, de nem utolsósorban: aki bár alkotó évei nagy részét külföldön töltötte, magát szülőföldjét szerető magyar embernek vallja.

Kedves Katalin, a magyar tudományos közösség és a Magyar Tudományos Akadémia minden tagja nevében szeretettel gratulálunk a Nobel-díjhoz, és kívánunk Önnek további eredményes munkát, tudományos sikereket, személyes életében sok boldogságot és jó egészséget!

 Budapest, 2023. október 2.

Freund Tamás elnök
Kollár László főtitkár
Erdei Anna főtitkárhelyettes

Erdei Anna szakmai méltatása Karikó Katalin tudományos eredményeiről

Karikó Katalin több mint egy évtizeddel korábbi kutatásai alapozták meg a BioNtech és a Moderna biotechnológiai vállaltok új koronavírus elleni vakcinaprojektjét, amely lehetővé tette, hogy nagyon rövid időn belül elkészüljön és nagy mennyiségben gyártásra kerüljön az mRNS alapú vakcina. A szintetikusan előállított mRNS az új koronavírus (SARS-CoV-2) tüskefehérje azon szekvenciáját kódolja, amely a sejtek ACE-2 receptoraihoz kötődve fertőzik meg a gazdaszervezetet. Az izomba oltott mRNS-ről átíródó fehérje ellen hatékony immunválasz alakul ki, aminek fontos eleme a vírust neutralizáló antitestek létrejötte és az immunmemória kialakulása. Mivel a vakcina alapjául szolgáló mRNS nem épül be a DNS-be, a szervezet örökítő anyaga érintetlen marad.

Az mRNS alapú védőoltásoknak számos további előnye is van; ezek a vakcinák nem tartalmazzák a vírus teljes génállományát, továbbá egy új mutáns felbukkanása esetében könnyen és gyorsan átállítható a vakcinagyártás a szekvencia megváltoztatásával. Az emberek 100 millióinak védelmét biztosító SARS-CoV-2 elleni vakcina mindössze 2 hónap alatt készült el. (A vakcina működését bemutató kisfilmünk itt érhető el.)

Az mRNS alapú vakcina mellett Karikó Katalin és munkatársai terápiás eljárások klinikai tesztelését is végzik, elsősorban a kardiológia és az onkológia területén.

Karikó Katalin kutatói érdeklődése fókuszában kezdetektől fogva az RNS molekula áll. Mivel a 80-as években elsősorban a DNS-molekulával kapcsolatos kutatásokat finanszírozták, terveivel sokáig nem nyert el pályázatot. Karikó Katalin azonban megszállottan hitt abban, hogy az RNS alkalmazható különböző terápiás eljárások során. Kulcsfontosságú lépés volt annak felismerése, hogy a mRNS egyik nukleotidjának a módosításával előállított molekula nem immunogén és nem okoz gyulladást, ezért biztonságosan alkalmazható arra, hogy a szekvencia által kódolt fehérjét előállítsa a beoltott szervezet. Kutatótársával, Drew Weissmannal 2005-ben közölték első áttörő eredményeiket az Immunity szaklap hasábjain, és ezek után 1 millió dollárt nyert pályázatával a felfedezés bizonyítására.

Karikó Katalin kiemelkedő tudományos kvalitása mellett személyisége is megnyerő; széles látókörű, szerény kutató, aki nagy figyelemmel kíséri és segíti munkatársai előmenetelét. Számos magyar kutatóval működik együtt, s kutatói sikereiben meghatározónak tartja a Szegedi Biológiai Központban töltött induló éveket.

Karikó Katalin munkássága ékes bizonyítéka annak, hogy a kíváncsiság vezérelt, azaz alapkutatás nélkül nem valósulhat meg a fejlesztő munka és nincs innováció sem.

Az MTA összefoglalója Karikó Katalin és Drew Weissman eredményéről itt, a Karolinska Intézet Nobel-bizottságáé itt, a londoni Timesé itt, a New York Timesé itt, a National Review-é itt, a Frankfurter Allgemeine Zeitungé itt, a Le Figaróé itt , a nobelprize.org-interjú itt olvasható.

Nyitókép: A küzdelmes kutatói pályát befutó Karikó Katalint ünneplő ötemeletes falfestmény a budapesti Krisztina körúton 2021. augusztus 31-én.