Kedves Feltaláló Társam, Kedves Feri!

Régóta vártunk erre a napra, mégis olyan hihetetlen, hogy megtörtént. Nemrégiben a Csodák Palotájában ismeretterjesztő előadást tartottam, amelyre azért kértek fel a szervezők, mert a 2018-as fizikai Nobel-díjat egyik francia kollégánk, Gérard Mourou kapta a ultrarövid impulzusok erősítését lehetővé tevő technika (chirped pulse amplification, CPA) kifejlesztéséért.

Sorra vettem benne az ultragyors – pikoszekundumos (10-12 sec) és femtoszekundumos (10-15 sec) – lézerek fejlesztése és alkalmazása kapcsán odaítélt díjakat:

a kémiai Nobel-díjat 1999-ben az egyiptomi származású Ahmed Zewail kapta a kémiai reakciók időfelbontásos lézerspektroszkópiai vizsgálatáért, amelyet ~100 femtoszekundum hosszúságú lézerimpulzusok alkalmazásával végzett. Abban az időben komoly vetélkedés zajlott a világban, hogy kinek sikerül minél rövidebb fényimpulzusokat előállítania, például a spektroszkópiai mérések időfelbontásának javítása érdekében. Ebben a versenyben mi is részt vettünk, eredményesen, többek között a közös szabadalmunkon alapuló (úgynevezett csörpölt, az angol chirped, ’csiripelő’ szóból) lézertükrök kifejlesztésével, alkalmazásával. Ennek két fontos következménye lett: az egyik, hogy az ultrarövid fényimpulzusok sávszélessége megközelítette, majd elérte az egy oktávot, és ez lehetővé tette ezen ultrarövid fényimpulzusok fázisstabilizálását.

Felidéztem még, hogy nem sokkal azután, hogy a Bécsi Műszaki Egyetemen kollégáiddal és a Max Planck Kvantumoptikai Intézetben, Garchingban dolgozó Theodor W. Hänschsel mérted, vizsgáltad a közös szabadalmunk szerint, általatok megépített tükörkompenzált lézeroszcillátorok impulzusainak fázisát, nem is eredménytelenül, 2005-ben Theodor W. Hänsch két másik társával együtt megkapta a fizikai Nobel-díjat, amiért kifejlesztették az úgynevezett frekvenciafésűt, amely az említett femtoszekundumos lézer fázisstabilizált változatán alapult.

A külső szemlélő talán értelmetlennek láthatja az egyre rövidebb fényimpulzusok előállítását célzó háziversenyt, de a másik eredménye az volt, hogy a lézerimpulzusok olyan rövidek (5 femtoszekundumnál rövidebbek) lettek, hogy már csak mintegy másfél oszcillációt jelentettek az elektromágneses térben a lézer 800  nanométeres középhullámhossza körül. Miért volt ez mégis érdekes? Azért, mert ezeket az extrém rövid lézerimpulzusokat a CPA technikájával, a fehérfény-kontinuum keltésével és a csörpölt tükrös impulzuskompresszorral megfelelő mértékben fel lehetett erősíteni először a 100 mikrojoule, majd millijoule-os tartományba. Márpedig ezek nemlineáris folyamatok (úgynevezett magasharmonikus-keltés) révén előállították azokat az izolált, vagyis nem sorozatban létrehozott attoszekundumos impulzusokat, amelyek Nobel-díjad méltatásában is szerepelnek. Igen, akkor 2000 körül, a Bécsi Műszaki Egyetemen új világba léptél, az attoszekundumos (10-18 sec) lézerek világába: amíg a pikoszekundumos, femtoszekundumos tartományban a molekulák egyesülését vagy bomlását tudjuk, tudtuk vizsgálni,

az attoszekundumos lézerekkel már az atomokban létrejövő elektronátmeneteket is mérni, vizsgálni lehet, amivel például ellenőrzni lehet korábbi elméleti számítások helyességét.

Ezt korábban elképzelni sem igen lehetett!

Örülök, hogy elsősorban Budapesten, de néhány hónapig Bécsben is dolgozhattam Veled együtt a díjadhoz vezető úton, amelynek utolsó közös állomása a mintegy 5 femtoszekundumos erősített lézerimpulzusok előállítása volt, csörpölt tükrök felhasználásával, olasz kollégáinkkal közösen. Már a Csodák Palotájában tartott előadásomban feltettem a kérdést, hogy az attoszekundumos lézerfizika megteremtéséért, egy új fizikai világ ajtajának kinyitásáért vajon mikor kapod meg – teljesen megérdemelten – a fizikai Nobel-díjat? Eredményedet csak ahhoz tudom hasonlítani, mint amit a Webb űrteleszkóp hozott az univerzum jobb megismerésében...

Mindenhol, ahol mostanában átütő, nemzetközi magyar vonatkozású siker született, ugyanazt látom, mint Benned: a szorgalmat, a kitartást, az alázatot (jelen esetben) a tudomány iránt, a hitet, hogy munkánk egy jobb, szebb jövőt eredményez nemzet- és embertársainknak! Itt, Magyarországon például a tevékenységed eredménye a szegedi, részben EU-finanszírozású ELI-ALPS Kutatóközpont megépítésével is kézzel foghatóvá vált, ahol a kutatás egyik fókuszában az attoszekundumos lézerfizika áll… Ha mindenki csak ennyit tenne a magyar tudományért, az országunkért, a világért, semmi gondunk nem lenne…

Még egyszer gratulálok, baráti üdvözlettel,

Robi

A Magyar Tudományos Akadémia méltatása itt olvasható.

Nyitókép: Kroó Norbert (balra), Krausz Ferenc (középen) és Wolfgang P. Schleich (jobbra)  2023.  szeptember 18-20. között Budapesten a Wigner Központban a Wigner-121 Szimpóziumon, amely Wigner Jenő születésének 121., Nobel-díjának 60. és a kutatóközpont fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte (fotó: Wigner Központ).