Tudomány
Megalkuvás nélkül
A francia forradalmárok kérlelhetetlenségével, vérbe mártott lantját véres kézzel pengetve küzdött volna a világszabadságért. Petőfi korlátot nem ismert, számára a fő morális parancs az öntudatos, igazságos, becsületes cselekedet. A kispap Bábel Balázs gondolatai a múlt század hetvenes éveiből.
Amit a matematikus kövezésen ért
A teljes sík egyrétegű, hézagmentes lefedése néhány síkidom egybevágó példányaival – ezt érti kövezésen, csempézésen vagy parkettázáson a matematikus. Ha ez a célja, akkor ehhez nyilvánvalóan végtelen sok ilyen kő, csempe vagy parketta szükséges.
A jogállam hosszú árnyéka
A rejtőzködő jog, avagy hogyan ítél a nép?
Elgondolkodott már valaki azon, hogyan lehetséges, hogy a jogszabályok tételes ismeretének hiányában is aránylag ritkán ütközünk bele törvényi előírásokba? Talán, mert ezek a sarkalatos jogszabályok találkoznak „az emberek” egészséges jogérzetével? Vagy más oka van a társadalom olajozott működésének?
Aminek múltja is, jelene is van
A Magyar Tudományos Akadémia helyzetéről beszélgettünk elnökével, Freund Tamás agykutatóval.
Csurka másképp (vagy sem?)
„Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” jelszóval indult harminc éve a Magyar Igazság és Élet Pártja. Vezetőjének, a Kádár-korszak ünnepelt – hol tiltott, hol tűrt – drámaírójának, Csurka Istvánnak az örökségével való szembenézést ígérő tanulmánykötet jelent meg az egykori MIÉP-tag politológus szerkesztésében.
Búcsú Miskolczy Ambrustól
A ritka szabad ember október 5-én hunyt el.
Betegségének utolsó idejéig fiatalos, életvidám
és nagy munkabírású alakja volt a szélesedő
történészközösségnek. Nem látszott rajta, hogy
már elmúlt hetvenöt esztendős.
Mint amit a Webb-űrteleszkóp hozott
A fizikai Nobel-díjat idén a francia Pierre Agostini, a magyar Krausz Ferenc és a francia–svéd Anne L’Huillier kapta olyan kísérleti módszerek kidolgozásáért, amelyek attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozásához.
Karikó Katalin Nobel-díjas
Tizenhatodik magyarként és első magyar nőként kapta meg amerikai tudóstársával, Drew Weissmannal együtt a svéd elismerést az mRNS-alapú vakcina feltalálója.
Két világháború közötti magyar vallásbölcseletek
Filozófiatörténeti konferencia zajlott szeptember 21–22-én Piliscsabán a Makovecz Campus Alapítvány Collegium Professorum Hungarorum intézete szervezésében. Az egyik szervező beszámolója.
Magyar–ukrán diagnózis
A legnagyobb szomszédunkkal való, a szovjet uralom megszűnte utáni kapcsolatainkat tekinti át a történész és jogász szerzőpáros. Munkájuk segíthet a viszony égetően fontos normalizálásában.
Miért vagyunk „idegen test” Európában?
Nyolcvan éve, 1943 őszén sajtóvita bontakozott ki nemzetközi hírnevünkről. Alighogy Illyés Gyula lezárta a diskurzust, bekövetkezett a német megszállás, nemzeti történelmünk talán legtragikusabb időszaka.
Akit a saját mulatójába küldtek gyógyulni
150 éve született Steinhardt Géza, a dualizmus korának Hofija. Az ő sorsáról beszélgetett szerzőnk a színművész unokájával, Szekeres Györggyel.
Ha lenne két életünk
Historia est magistra vitae – idézgetjük a latin bölcsességet, de semmi sem látszik igazolni, hogy a történelem valóban az élet tanítómestere volna. Életünket rugalmasan formált történelmi emlékezetbe illesztve játsszuk újra a múltat.
Nem ment fel az erkölcsi megítélés alól
Magánhadseregek tündöklése és hanyatlása
A Wagner-csoport június 23-i oroszországi lázadása után sok szó esett a különféle magán- és zsoldoshadseregekről. A fegyverhasználat és az erőszak ma (elvileg) az állam monopóliuma, de ez a fejlemény történelmi léptékkel mérve inkább kivételesnek és rövid életűnek mondható.
A nagyváradi Weiszlovits/Vaiszlovichok
A Pece-parti Párizs a XX. század hajnalán sokat ígért lakóinak, ám utóbb leáldozott. A tündöklés és hanyatlás sokrétű folyamatát egy család sorsán keresztül láttatja a kiváló mikrotörténeti szakmunka.
Tizenkét tudós ember
Harmincöt évvel ezelőtt érkezett haza hat hónapos kutatóútjáról a Magyar Tudományos Afrika Expedíció, amely kis kerülővel Teleki Sámuel száz évvel korábbi útját járta végig. Az évforduló kapcsán Gábris Gyula geomorfológus, egyetemi tanár, az expedíció vezetője idézte fel emlékeit.
Két világháború közötti magyar vallásbölcseletek
Filozófiatörténészek gyűlnek egybe Piliscsabán, hogy visszatekintsenek a magyar filozófiai hagyomány egyik legerőteljesebb vonulatára.
Űrverseny régen és ma
A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület által szervezett pódiumbeszélgetésen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos az űrkutatásban zajló vetélkedésről beszélt, míg Farkas Bertalan, az első – és eddig egyetlen – magyar űrhajós a hőskor rivalizálását idézte fel.
Páneurópa magyar szemmel
Az egységes Európa eszméje élénken foglalkoztatta a két világháború közötti magyar politikai gondolkodást, jóllehet a revíziós törekvés és a kontinens erőszakos diktatórikus egységesítése félresöpörte a terveket.
India az űrben előz
Nem könnyű űrnagyhatalommá válni, annak megmaradni sem. Az elmúlt négy év során látványos, szimbolikus lépésre, a Holdra szállásra több kísérlet is történt az exkluzív klubba bekerülés reményében, ám több nemzet is kudarcot vallott az utolsó, kritikus pillanatban, a „puha” landolásnál.
Fürdőkúrák, fürdőorvosok a Balaton vidékén
A Balaton menti modern fürdőtelepek, fürdőházak a XIX. század végén szinte a semmiből születtek. Kezdetben nem is a tó maga, inkább a környék látványosságai, a kikapcsolódás lehetősége és a gyógyvizek vonzották az ideérkezőket.