Fél évszázaddal az Apollo-17 sikeres leszállása után, a feltörekvő  új űrhatalmakat, Kínát, Indiát és Japánt követően, utolsóként az Egyesült Államoknak is sikerült automata űreszközt juttatnia a Holdra, ha nem is egészen az előzetes terveknek megfelelően.

Ismeri a korántsem jót jelentő „baktökű” kifejezést? Ha nem, cikkünkből megtudhatja, mi az értelme, honnan származik és mire is használják napjainkig.

Nyelvőr rovatunkban a mély hangrendű „i”-vel foglalkozik a szerző, és sokat megtudhatunk Vid község nevéről, annak eredetéről. Izgalmas búvárkodás nyelvünk múltjában-jelenében.

Minőségi változást hozott a mesterséges intelligencia az orvosi diagnosztikában, a robotokkal asszisztált sebészetben, a 3D nyomtatású protézisek előállításában és a gyógyszerek fejlesztésében. Az OpenAI most az egészségügyi adminisztrációt végzők válláról vehet le nagy terheket.

Három gyógyszerész volt egy családban: az apa, Kosztka László, s a két testvér, Tivadar és László. A fiúk végül festőként, illetve szőlőtermesztőként váltak híressé. Kostka László – aki a nevét s-sel írta – az izsáki birtokán alkalmazott saját művelési módszerével világrekordot ért el.

A nagy német historikus, Leopold von Ranke szerint tudományának feladata megmutatni, hogy a dolgok valójában hogyan mentek végbe. Miként lehet ennek érvényt szerezni, ha történeti narratívák szemünk láttára oltják ki egymást?

A jeles történészről nevezték el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új kutatóközpontját.

Amilyen összetett a nemzeti kisebbségek ügye, olyan változatos nézőpontból lehet vizsgálni. A kárpátaljai magyar kisebbség jogairól folyó vita Ukrajna uniós csatlakozása miatt ismét fölveti a kérdést.

Japán szokott precizitásával, a csúcstechnológia teljes arzenálját bevetve tette le névjegyét az űrnagyhatalmak exkluzív klubjában. A nemzetek sorában ötödikként a Holdra szállva béka módjára ugráló s transzformerként kígyózó holdjárócskákat indított útnak, a gyermekek nagy örömére.

Elhunyt Grétsy László nyelvész, főiskolai tanár, televíziós személyiség, a nyelvművelés kiemelkedő alakja. Kilencvenkét évet élt.

Miközben Kína és India sikerrel nevezett be a Holdra szállni képes nemzetek exkluzív klubjába, s Japán is nagy önbizalommal készül erre, az oroszok leszállóegysége nemrégiben becsapódott a holdfelszínre, az amerikaiak meg jószerével neki sem tudtak indulni.

Mint annyi találmánynál megesett, a mesterséges intelligencia megalkotói sem törődnek a lehetséges visszaélések kockázataival, sem etikai kérdésekkel. Tudósok, politikusok aggódva kutatják a veszélyek csökkentésének módozatait. A természetes intelligencia nélkülözhetetlennek látszik.

„Előhó első napján, midőn talán Europának legnagyobb részében a népek istennek hálát adának a szerencsésen elmúlt évért, és hozzá fohászkodának boldog új évért, Magyarország képviselői Pestről futottak.” (Hunfalvy Pál: Napló 1848–1849) 

A historiográfia sokat tett a magyar társadalom reális önképének megerősödéséért. Kár lenne figyelmen kívül hagyni eredményeit.

Megjelent Babits Mihály összes versei kritikai kiadásának második kötete. A magyar filológia nagyszabású vállalkozásáról a sajtó alá rendezővel, Kelevéz Ágnessel beszélgettünk.

Tavaszy Sándor a két háború közötti erdélyi magyar szellemi élet egyik meghatározó személyisége volt. Igazgatta a kolozsvári teológiát, püspökhelyettesként szolgált, a kierkegaard-i filozófia honosításán munkálkodott.

Mindenek ellenére talán mégis a nemzet és fővárosa egységében gondolkodó Jókainak van igaza.

A város több mint kilencszázéves Garisenda-tornyát október közepén körülkerítették, elzárva  a forgalom elől, mert különlegesen érzékeny mikrofonokat helyeztek el benne, hogy az esetleges összeomlását jelző legcsekélyebb repedések hangját rögzíthessék.

A mesterséges intelligencia itt van a nyukonkon, de a szabályozása nélkülözhetetlen és korántsem egyszerű.

Bámulatos teljesítményekre képes a XXI. századi űr- és robottechnika. Űrhajóink több százmillió kilométeres távolságban keringő égitesteket keresnek fel, precíziós berendezéseiket a földi irányítóközpontból centiméter pontossággal tudjuk vezérelni…

A dualista korszak meghatározó jogtudósának és politikusának, Wlassics Gyulának (1852–1937) ma már alig ismert munkásságát mutatta be Martonyi János a Corvin-lánc Testület ülésén.

A történész tűnődései koppenhágai tanulmányi látogatása során egyebek közt a „Dannebrog-jelenségről”