Egy katolikus filozófus önéletrajza – adta önéletrajzi írása alcíméül a gondolkodó. Pontosan hogyan értette ezt az önmeghatározást? Ismerte a katolikus filozófusokat, ám a családi háttere, érdeklődése és önálló gondolkodói törekvése folytán más úton járt. (Cikkünket azért is közöljük újra, mert a filozófus fiát, Étienne Vetőt nevezték ki Reims új segédpüspökévé június 27-én.) 

A téves fogalomhasználat a zavarosban halászóknak, az indulatkorbácsolóknak kedvez. Az ötvenes években elterjedt, furcsa underprivileged (’alulprivilegizált’) kifejezést vette bonckése alá levelében Menczer Béla – a konzervatív gondolkodást, szellemi magatartást példázva.

A vuhani virológiai intézetből baleset folytán szivárgott ki a Covid-19.

Tavaly jelent meg Tilo Schabert német politikatudós 1989-es kötete magyarul, de már egy évtizede folyik a vita arról idehaza, mennyire jó leírása ez a könyv az utóbbi évtized magyar kormányzásának.

Carlile Aylmer Macartney (1895–1978) brit történész számos könyvet írt Magyarországról, kritikusan, de mindig barátian viszonyult hazánkhoz, s a néprajzi elvet lehető legpontosabban követő határok mellett érvelt. 2024-ben rangos nemzetközi konferencia emlékezik meg róla.

A népi írók legendás kiadóját 1962-ben koholt vádakkal bebörtönözték. A vádak „kialakulása” nyomon követhető az újonnan feltárt titkosszolgálati dokumentumokból.

A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése május 9-én ismét Freund Tamást választotta elnökévé, és a közvetlen munkatársait is megerősítette tisztségükben.

A resinári, Szeben megyei születésű Emil Cioran (1911–1995) román gondolkodó a modern tragikus létbölcselet és filozófiai pesszimizmus egyik legnagyobb mesterének számított. Aforizmái szépirodalmi értékűek.

Szobor örökíti meg immár a Városligetben Erdélyi Zsuzsanna rokonszenves egyéniségét, az európai kitekintésű néprajzkutatóét, aki az utolsó órákban mentette át a népi vallásosság költők sorát megihlető kincseit. Néprajztudós kollégája avatóbeszédével emlékezünk rá.

„Sikerülhetett volna az 1944. októberi kiugrás?” címmel minikonferenciát rendezett a Clio Intézet május közepén Budapest Főváros Levéltárában. A XX. századi magyar történelem jelentőségteljes fordulatát a korszak három jeles kutatója, Ungváry Krisztián, Szakály Sándor és Bartha Ákos mutatta be a legújabb kutatások fényében.

Választanak-e csillagot a csillagászok, mint a lassan ballagó négyökrös szekér utasai, s létezik-e a Kis herceg B-612-es kisbolygója? A Bükki Csillagda munkatársa, Varga-Verebélyi Erika csillagászati tárlatvezető már nem fűtőszál melegítette észlelő kabátban fürkészi, de sokat tud az égi titkokról.

Harminchét konzervatív beállítottságú szerző vall a számára meghatározó jelentőségű könyvről a Botos Máté és Fekete Balázs szerkesztette kötetben.

Francis Fukuyamának a „történelem végéről” szóló könyve jó eséllyel pályázhat az elmúlt évtizedek – felszínességből vagy szándékosan – legtöbbször félreértett politikaelméleti művének címére.

2019, a Zalavári Bencés Apátság alapításának millenniuma óta szeptember első szombatján minden évben ünnepséget tartanak a zalavári romoknál. A Pannónia három missziója. Előadások Szent Adorján vértanú emléknapján című kötet Somorjai Ádám itt elhangzott előadásait tartalmazza.

Számvetés címmel jelent meg Somorjai Ádám bencés szerzetes legújabb kiadványa, amelyben egyháztörténészi, kutatói és kiadói pályafutásának 1984 és 2022 között keletkezett kisebb írásait, egyes fontosabb tanulmányait olvashatjuk újra.

A magyar emigrációról, erről az egyaránt globális, nemzeti és transznacionális, a közös emlékezet számára kulcsfontosságú témáról hiánypótló kézikönyv született.

A költő, kritikus Bajza József azonos nevű irodalomtörténész, történész unokaöccsének (1885–1938) munkásságát a balkáni országban, ahol épp elnökválasztást tartanak, ma is számontartják, olyannyira, hogy A montenegrói kérdés című írását az elmúlt években több ízben is megjelentették.

A Monarchia tizenöt magyar kiválóságával készült huszonkilenc interjút közlő, előzmények nélküli kötet egyszerre világítja meg az alanyok személyiségét és korát, a magyar történelem legsikeresebb időszakát.

Múltunk egyik legizgalmasabb fejezete a hazai örmények története, új kötet dolgozza föl ennek kitüntetetten fontos korszakát, azonban megvilágítja az őshazabeli előzményeket és a szétszóratás okait is. Cikkünkkel az örmény népirtásra, holokausztra (1915. április 24. – 1923) is emlékezünk.

Hatszázötven esztendős a Kolozsvári testvérek prágai Szent György-szobra. Szent György-napi dolgozat a sárkányölő szent legendájáról, Nagy Lajos király koráról és a prágai Szent György-szobor magyarországi eredetéről. 

Száz éve, 1923. április 22-én vetette papírra Tamási Áron azt a fölhívást, amelynek célja a főhatalomváltás utáni első romániai magyar írónemzedék bemutatkozó antológiája költségeinek előteremtése volt, maga a kötet pedig az év májusában jöhetett ki.

Angol szerzői nevén John Lukacs, magyarul Lukács János a XX. századi történetírás nemzetközi doyenje hetvennégy Amerikában leélt év mellett is magyar hazafi maradt. „Magyarul érzek és magyarul imádkozom” – írta. A pályatárs emlékezik az 1924-ben született és 2019 májusában elhunyt történészre.

Felhívás a nagy mesterségesintelligencia-rendszerekkel való kísérletek szüneteltetésére címmel március végén rövid nyílt levelet tettek közzé a Future of Life Institute (FLI) nevű amerikai nonprofit szervezet honlapján.