Mi vonzott a csillagász pályára?
A Neptunusz felfedezésének története. A matematika mindig is érdekelt, és a Neptunusz az a bolygó, amelyet papíron kiszámolva fedeztek fel, annak alapján, hogy az Uránusz nem mindig ott volt az égen, ahol lennie kellett volna. Erre a problémára adott választ egy új, hipotetikus bolygó létezése, amit aztán távcsővel meg is találtak.
Mi érdekel leginkább a csillagászatban?
Az a baj, hogy minden. Nagyon szeretek például észlelni, ezért szívesen mentem mindig Piszkés-tetőre. Az ottani obszervatóriumban található hazánk legnagyobb távcsöve. Vizsgáltuk a változó csillagokat, a fehér törpéket, a kisbolygókat. De vonzott a nem optikai csillagászat is, így a rádió- és infravörös észlelés felé fordultam. Ebben a legnagyobb szaktekintélynek az egyik tanárom, Tóth Viktor számított, nála írtam a szakdolgozatomat és a doktori munkámat is. Mindkettőt a csillagközi molekulafelhőkből.
Mindennap rengeteget tanulok a látogatóktól (a képeket Varga-Verebélyi Erika bocsátotta rendelkezésünkre)
Ezekről azt kell tudni, hogy bennük megy végbe a csillagok keletkezése. Az én ötletem az volt, hogy az üstökös alakú felhőket kutatom, és megpróbálok rájönni, milyen hatások következtében változott meg eredeti gömb alakjuk, ami esetleg beindíthatta egy új csillag keletkezését is.
Most pedig csillagászati tárlatvezetőként dolgozol a Bükki Csillagdában.
Talán nem tűnik annak, de ez nagy váltás a kutatáshoz képest. Kutatóként „embermentesen” teltek a napjaim, most pedig csillagászati alapfogalmakat kell elmagyaráznom úgy, hogy érdekes, élvezetes és érthető legyen, ezért mindennap rengeteget tanulok a látogatóktól. A visszajelzésekből azt látom, hogy valamennyire átragad rájuk a lelkesedésem.
Emlékszem, az iskolában a fizika nagyon nem fogott meg, mert a tanárom mindig dühös és ideges volt. Láttam, hogy
nem leli benne az örömét, így azt gondoltam, hogy nincs is benne öröm.
Később egy olyan fizikatanárral hozott össze a sors, aki nagyon lelkesen beszélt a tantárgyról. Az ő hatására kezdtem el bújni a szakkönyveket, és elhatároztam, hogy egy ehhez hasonló hivatást választok majd.
Három és fél évig éltünk Hollandiában, mert a férjem, aki maga is csillagász, ott kapott posztdoktori állást. Több dologban is kipróbáltam magam odakint, de végül amellett döntöttem, hogy a csillagászatot folytatom és hazaköltöztünk. Akkor jött velem szembe ez az álláslehetőség és rögtön tudtam, hogy ez az, amit nekem találtak ki. A kutatástól sem szakadtam el, mert szerencsére a vezetőség is azt szeretné, hogy ebbe bevonjuk a Bükki Csillagdát is.
A felvételen a C/2022E3ZTF jelű üstökös
Sok éjszakát töltöttem itt, a távcső mellett, amikor a bajai kollégákkal a C/2022 E3 ZTF jelű üstököst figyeltük meg, sőt az asztrofotózásba is belekóstolhattam. Távoli galaxisokban felrobbant szupernovákat fényképeztem le.
Sajnos Magyarországon is egyre kevesebb az olyan terület, ahonnan szinte fényszennyezés nélkül
figyelhetünk meg több ezer csillagot, de elmondhatom, hogy itt, Répáshuta felett kimondottam különleges és értékes az égbolt.
Előkészület egy téli éjszakán
Az üstökös megfigyelés még télen volt. Nyitott a kupola. A csillagászokat gyakran bundába burkolódzva ábrázolták. Nem fáztál?
Télen nemcsak hosszúak, hanem hidegek is az esték. Piszkés-tetőn még voltak olyan észlelő kabátok, amelyeket fűtőszál melegített, a cipőre pedig csizmát húztak.
Így próbált a csillagász nem megfagyni a távcső mellett. Manapság szinte minden távcső automatikusan működik,
ami azt jelenti, hogy ha feltesszük rá a mérőműszert, akkor lemehetünk a fűtött irodába és onnan irányítjuk az észlelést. Egyébként a tavaszi-nyári hónapok ideálisak a megfigyelés szempontjából, mert több a derült, felhőtlen éjszaka.
Gondolom, sok mindent kérdeznek a látogatók, és bennem is motoszkál egy kérdés. A B-612-es kisbolygó, amelyen a Kis herceg lakott, valóban létezik?
A kisbolygókat vagy más néven aszteroidákat, bárhogy elnevezheti a feltalálója, de hogy könnyebben lehessen katalogizálni ezeket az űrkavicsokat, még egy számot is kapnak. Például az elsőként felfedezett kisbolygó a Ceres nevet és az 1-es sorszámot viseli. Majd azóta mindig a következő sorszámot kapja az új felfedezés. Van 612-es számú is. Igazából ma már több mint hatszázezer kisbolygót tartunk számon. Egyébként a kisbolygók felfedezésében Magyarországon Sárneczky Krisztián a szakértő, aki az egyik legutóbb felfedezett kisbolygóját például Karikó Katalinról nevezte el.
Nyílik a kupola
Petőfi bicentenárium van, ezért most különösen is aktuális a kérdés, hogy a csillagászok választanak-e csillagot?
A csillagászok nem szoktak csillagot választani. Illetve választanak egy csillagtípust, mert a csillagok nagyon különbözőek lehetnek, és akkor annak a vizsgálatával töltik az életüket. Egy csillag egyébként a távcsőben is csak egy fényes pontnak látszik, sosem az érdekes önmagában, hanem
az igazán érdekesek a galaxisok, a csillaghalmazok, vagy a keletkezési területek, amikor egy rendszert látunk.
Kimeríthetetlen kutatási terület a csillagos égbolt. Sosem fogjuk minden titkát megismerni, de mi az a felfedezés, amit meg szeretnél érni?
A Napba néző távcsővel
Nagyon várom azt, hogy életre utaló nyomot találjunk, mondjuk a Marson vagy egy nagybolygó holdján, esetleg az exobolygók légkörében. Bár nagyon speciális körülmények kellenek ehhez, de
a nagy számok törvénye alapján biztos van olyan bolygó, ahol az élet kialakulhatott. Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy értelmes lények is léteznek,
és akárcsak kommunikáció szintjén fel tudjuk venni velük a kapcsolatot. Azt pedig szinte lehetetlennek tartom, hogy meglátogassanak bennünket.
Nemrég mutatták be a magyar űrhajósjelölteket. Többségük mérnök és van egy ortopéd sebész is közöttük. Nem volt szempont, hogy egy űrhajós csillagász is legyen?
A fő szempont mindig is az volt, hogy jó pilóta legyen és bírja a repülést, a súlytalanságot. Amikor láttam a hirdetést, én is elgondolkodtam azon, hogy jelentkezem, de be kellett látnom, hogy fizikálisan nem felelnék meg, mert én már a játszótéri hintán is szédülök.
