Így árulták hajdanán a sváb legények Budapesten a mocsári teknőst, ahogy azt Szilárd János leírja az Egy viharvert legény tarsolyából című könyvében. Kíváncsiságból ő is vett egyet, de nem tudta rászánni magát arra, hogy fazékba tegye. Mások étlapján azonban azóta is szerepel.

Ezzel a címmel jelent meg még a múlt esztendőben Kubassek Jánosnak, a Magyar Földrajzi Múzeum címzetes igazgatójának életműkötete, amely olyan magyar utazókat, földrajzi felfedezőket mutat be, akik a világ különböző tájain és a Kárpát-medencében utazgattak.

A hazai természetvédelem legendás személyiségeinek egyike Szitta Tamás, aki a Bükki Nemzeti Park osztályvezetőjeként közel negyven éven át olyan fajok megmentését irányította, mint a szalakóta, a békászósas, a kék vércse, az uhu, az alpesi gőte vagy az idei év madara, a kerecsensólyom.

Nem megszokott szerepkörben hallhatják a Szent István Rádió hallgatói Széles László lőrinci plébánost. Kéthetente jelentkező zenés műsorában a régi idők magyar és külföldi slágerei csendülnek fel hozzájuk fűzött emlékeivel, gondolataival. Olyankor megáll az idő.

Mit ér a hit bizalom nélkül? – válaszolta Regele Krisztina arra a kérdésemre, hogy nem fél-e egyedül egy ilyen hosszú úton. Lyonból indult kerékpárral, hogy pénzt gyűjtsön egy afrikai iskolára. Krisztit szó szerint a világ végén, az óceán partján Finisterrében értem utol kérdéseimmel.

„Ő a legnyomorultabb a növények között” – írta egyik versében Wass Albert a moháról. Nyilván nem osztja e véleményt az, aki szinte egész életét nekik szentelte. A kilencvenéves Pócs Tamás akadémikust tisztelői konferenciával köszöntötték az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen.

Két perc és ott vagyok – mondja a telefonban Turbucz István tokaji órásmester, miután az ajtóra kiírt számot felhívom. Ahogy belépünk a kis műhelybe, hiába ketyeg vagy egy tucat óra a falakon, mégis úgy érzem, megállt az idő.

Harmincöt évvel ezelőtt érkezett haza hat hónapos kutatóútjáról a Magyar Tudományos Afrika Expedíció, amely kis kerülővel Teleki Sámuel száz évvel korábbi útját járta végig. Az évforduló kapcsán Gábris Gyula geomorfológus, egyetemi tanár, az expedíció vezetője idézte fel emlékeit.

Felforgatta a Dél-Koreában rendezett 25. Cserkész Világtalálkozó programját az ázsiai forgószél, a tájfun, de a megpróbáltatásokból már előtte is kijutott a fiataloknak. A résztvevők, köztük Tikovits Lilla és Bertalan egri cserkészek az utóprogramok miatt nemrégiben tértek haza.

Egyesek szerint pusztító invázió küszöbén állunk, hiszen Magyarországon is bármikor megjelenhet a földközi-tengeri gyümölcslégy. A magyar felmenőkkel rendelkező, ma már nyugdíjas Ernie Steiner évekig irányította Nyugat-Ausztráliában a gyümölcslégy elleni küzdelmet.

E címmel nyílt kiállítás a fiatalon elhunyt hegymászó, Kiss Péter emlékére a gyöngyösi Mátra Múzeum Természettudományi Pavilonjában. A megnyitó előtt előadást tartott édesapja, idősebb Kiss Péter, aki nemrégiben emléktáblát helyezett el a Kancsendzönga alaptáborában. Őt kérdeztük.

Választanak-e csillagot a csillagászok, mint a lassan ballagó négyökrös szekér utasai, s létezik-e a Kis herceg B-612-es kisbolygója? A Bükki Csillagda munkatársa, Varga-Verebélyi Erika csillagászati tárlatvezető már nem fűtőszál melegítette észlelő kabátban fürkészi, de sokat tud az égi titkokról.