• Honnan az érdeklődése a dínók iránt?
A kilencvenes években felnőni sok érdekes újdonságot jelentett, többek között az akkor bejövő nyugati televíziós csatornákon sugárzott dokumentumfilmek megismertettek a dinoszauruszokkal. Fölvetődött bennem a kérdés, vajon Magyarországon miért nincsenek ilyen leletek a dínók korából. Azt a választ kaptam, hogy hazánk területét a mezozoikum (a ’középidő’) során tenger borította. Én
ajkai születésű vagyok és Ajka környékén kőszenet bányásztak, az pedig a dínók korából származik,
s annyit már középiskolai tanulmányaim során is megtanultam, hogy a kőszén mocsári környezetben képződik. Sok időt töltöttem azzal, hogy az ajkai kőszénbányák meddőhányóin csontokat keressünk a barátaimmal.
•Tudta, mit kell keresniük? Hiszen korábban még nem volt dínólelet.
Képeken azért már láttam csontleleteket, de hogy itt milyen csontot kell keresni, azt nem tudtuk, és hosszú időbe telt, mire egyáltalán csontokat találtunk. A markomban az összes elférne. Ezek után felmerült a kérdés, minthogy én az ELTE geológus szakára iratkoztam be, hogy hol lehetne még ilyen leleteket találni. Kiderült, hogy a mai Bakonyjákó, Németbánya települések határában van egy kőzettípus, melyben akár lehetnének dinoszauruszok csontjai.
A markomban az összes elférne... (fotók: magyardinoszaurusz.hu, Ősi Attila engedélyével)
Errefelé komoly bauxitbányászat indult, és a virágzó falu, Iharkút a nyolcvanas években éppen a bányászat miatt semmisült meg. A Vörös föld című film egyébként erről szól. Az iharkúti disznók szó szerint kitúrták a bauxitot. A bauxit vörös színű kőzet, s a disznók is vörösek lettek tőle; ez a helyieket nem nagyon érdekelte, de megindult a bányászat. Mi tudtuk, hogy azon a vidéken előfordul az a kőzet, amelyet csehbányai formációnak hívnak, és lehetnek benne dinoszauruszcsontok.
Majd itt jött a szerencse: amikor a Földtani Intézetben próbáltam kideríteni, hol bukkan a felszínre ez a kőzet, az ott dolgozó Jocháné Edelényi Emőke jó tippet adott, mondván, az iharkúti bánya területén a bauxitlencsét krétakorú kőzetek fedik. Kimentünk ehhez a bányához, és néhány órányi kutatás után olyan réteget találtunk, amely tele volt nagyjából nyolcvanötmillió éves csontokkal.
Később kiderült, hogy
ez Európa területén a geológiai múlt olyan pillanata, amelyhez hasonló korú lelőhely nincs,
és olyan végképp nincs, amelyet éveken keresztül fel lehetne tárni.
Ősi Attila: ezek a leletek az egyetlen kapocs le a mély múltba
• Ami tehát innen előkerül, az csak itt van, pontosabban csak itt volt?
Mondhatom, hogy igen. Most már szerencsére újabb lelőhelyeink vannak Ausztriában is. Tehát ez térben és időben meglehetősen összetett történet. Ma már átlátjuk, hogy ezek az élőlények feltehetően egy szigeten éltek. Nem tudjuk pontosan, meddig létezett ez a terület szigetként, s azt sem tudjuk, mekkora volt.
•Akkor nem lehetett kicsi.
Nem, ezek nem akkora szigetek, mint amilyeneket manapság a milliárdosok vesznek maguknak, ez Magyarország méretű, vagy legalább fele akkora sziget volt.
Olyan éghajlatot képzeljünk el rajta, mint amilyen Thaiföldön van mostanában.
Valójában egész Európa szigetvilág volt ebben az időben.
•A Bakonyban nem kerültek elő nagy dinoszauruszok, ahogy szoktuk mondani, kis ország, kis dínók…
Ez is a szigethatásnak köszönhető, nem volt akkora szárazulat, ahol több millió négyzetkilométeren dínók uralta ökoszisztémák alakulhattak volna ki. Az itteni legnagyobb dinoszaurusz négy és fél méter hosszú volt. Ez volt a legelső dinoszaurusz, amelyet azonosítottunk, és azért kapta a Hungarosaurus tormai nevet, mivel Torma András barátommal találtuk meg az első csontokat Iharkúton.
•Van olyan ősállat Iharkútról, amelyet a Trabantról nevezett el.
Nem én neveztem el azt a teknőst Foxemys trabantinak, hanem Rabi Márton kollégám, és talán az járt a fejében, hogy a Trabant sem volt igazán gyors jármű, de az biztos, hogy tisztelettel adózunk nekik. Kezdetben Makádi László barátom Trabantjával jöttünk-mentünk a bánya területén, amíg szét nem esett. Utána beszereztünk egy másikat, amelyet még pár évig nyüstöltünk, de amikor az is szétesett, már egy mecénás révén kaptunk egy terepjárót.
Trabanttal jöttünk-mentünk a bánya területén
•Voltak, illetve vannak dinoszaurusz-lábnyomaink a Mecsekből. Miért nem ott kezdtek el kutatni?
Most már kutatunk a Mecsekben is, vannak új, ígéretes eredményeink, s hogy annak idején miért nem ezt tettem, annak nagyon egyszerű oka van. Ajkai gyerek lévén a szüleimhez minden hétvégén hazamentem az egyetemről az ellátmányért.
•Tehát, ha nyíregyházi lenne, akkor most nincsen magyar dinoszaurusz?
Lehet, hogy van, csak akkor más találta volna meg. Illetve a csuda tudja, mert nem csak én érdeklődtem ezek iránt. Például az említett Makádi László, aki a Földtani Intézet munkatársa, zsámboki. Ő bizony sokszor ment el a Bakonyba ősmaradványokat keresni, míg aztán 2001-ben találkoztunk, és azóta ő is tagja a csapatnak.
A Hátszegi-medencében is kutattak
•Nemcsak csontokból, hanem lábnyomokból is le lehet írni egy-egy új fajt, ahogyan ezt Kordos László tette a mecseki dinoszaurusz esetében. Mi a nagyobb értékű lelet, a lábnyom vagy a csont?
A lábnyomok kutatását rendkívül bizonytalan és nagyon nehéz terepnek ítélem, ugyanis a lábnyom dinamikus folyamat eredménye. Ha megnézzük a lábnyomokat, azok nem egyformák, ráadásul az egykori üledék kőzetté tömörödik, s a lábnyomok ezért összemennek. Nekem ez el is vette a kedvem a lábnyomok kutatásától, úgyhogy sokkal inkább a csontok felé fordultam.
•A csont is lehet töredékes, tehát abban is millió bizonytalanság van.
Azok mégis szó szerint kézzel fogható részei az egykori állatnak, és általában a csontokból, főleg, ha nemcsak egyetlen darabról van szó, hanem akár egy csontvázrészről, nagyon sok minden kiolvasható.
Műgyantába ágyazott fosszilis csontok geokémiai vizsgálathoz
•Külföldön tudnak-e a leleteikről, jártak-e itt más országok kutatói?
Igen, gyorsan elterjedt a híre, mert általában az európai dínólelőhelyek eléggé ritkák, és ami előkerül, az unikális. Amerikai kollégám, David Weishampel segítségével nyertük el a National Geographic Society két jelentős támogatását. Azóta is jó szívvel gondolok rá, ő a dinoszauruszkutatás egyik atyamestere.
•És amikor nézi a Jurassic Parkot, közben mire gondol?
Arra, hogy az egy szórakoztató sztori. Nagyon hálás lehet a szakma a filmek alkotóinak, mert ők olyan népszerűséget hoztak a dínóknak, amelyből sokat profitáltak a paleontológusok.
•A tudósnak magának kell megkeresnie a forrásokat, hogyha kutatni szeretne?
Ezt tudományterülete válogatja; részben igen, részben nem. Annak az ásatásnak, amelyet mi évente csinálunk, most már huszonötödik alkalommal, nagyjából másfél millió forint a költsége. Szerencsére pályázatok útján megkaptam erre az állami forrást, de emellett pályáztunk azért máshova, illetve kaptunk és kapunk magántámogatásokat is. Ugyanis,
ha még valaki azt hinné, hogy a kutatás abban nyilvánul meg, hogy húsz napig kaparjuk a földet, s utána már nem kell pénz, az nagyon téved,
hiszen az igazi munka csak ezután kezdődik. Egyébként vannak magánemberek, akik már évek óta támogatnak. Van, aki pénzt, van, aki autót ad, van, aki egy raklap ásványvizet.
... az igazi munka csak ezután kezdődik – fosszilis csontok ritkaföldfém-geokémiai vizsgálata
•Említette, hogy a Jurassic Park akarva-akaratlanul segítséget adott akár még az iharkúti kutatásokhoz is. Özönlöttek utána a diákok az őslénytani tanszékre?
Nem, hála Istennek. Nem is lenne jó, ha százával akarnának paleontológusok lenni. Nem tudnának hova elmenni dolgozni. A paleontológia olyan tudomány, amelyhez szenvedély kell. Az ember nem munkaként éli meg azt, amit csinál, hanem a munkánk a hobbink. Én imádom a kutatást,
imádok terepen lenni, imádom a leleteket nézni, preparálni, külföldi gyűjtemények mélyén bogarászni, és aztán cikket írni,
ami hónapokba telik.
Dinoszauruszmaradványok a Hátszegi-medencéből
•Külföldi gyűjtemények, többször is járt Amerikában…
Volt szerencsém már egyetemista koromban kimenni az Egyesült Államokba, és tanulmányozhattam jó pár gyűjtemény leletanyagát, ami nekem óriási hasznot hozott. Láttam, milyen egy dinoszaurusz csontváza. Ezt itthon senki nem mutatta meg nekem, mert nem volt ilyen. Megbújnak múzeumi raktárak alján olyan csontvázak, amelyeket száz éve nem bontottak ki. Ahol
most tart a dinoszauruszkutatás Magyarországon, az az USA-ban már a XX. század elején befejeződött.
Olyannyira, hogy amikor az egyik moziban Chaplin bohóckodott a vásznon, a másikban a Triceratops harcolt a Tyrannosaurus Rexszel.
•Egyik könyvének címe A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa. Csodálatos volt az a világ?
Számunkra igen, de hogy ott élve vajon csodálatosnak neveztük volna, azt nem tudom. Az biztos, hogy különleges világ volt, és ezek a leletek, amelyekkel mi foglalkozunk, az egyetlen kapocs le a mély múltba, hogy megértsük és tanuljunk belőlük.
Nyitókép: a cél, hogy minél nagyobb darabot feszítsünk fel a csonttartalmú rétegekből
|
