Február 25-e a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. A húsz éve elhunyt Balogh István római katolikus tábori lelkész az utolsók között jött haza a voronyezsi táborból, és itthon még az ÁVH börtöne is várt rá. Aztán a parkolópálya. Unokahúgával, Prevozné Balogh Irénnel beszélgettem róla.

A cím nem tévedés vagy elírás, nem a mártír tábornokokról lesz szó, hanem azokról a minorita szerzetesekről, akik a XVII. században szenvedtek vértanúhalált a mai kelet-szlovákiai településen. Emléküket és kultuszukat Böőr Roland plébános élesztette fel. A plébániaépület ásatási munkálatai közben beszélgettem vele.

Kis rigmussal csalogatja látogatóit honlapján Galyó Béla, a Különleges Régiségek Múzeumának alapítója: …látványtár, nem hiszem, hogy ilyet máshol láttál már! Talán nem is fogalmaz túlzón a versike, s ki tudja, hogy az idejövők közül hányan kezdenek el hinni a csodában.

Majd két évtized alatt Gyomaendrőd város számos kulturális intézményének irányítójává vált Szonda István, az Endrődi Tájház vezetője. Hogyan lett néprajzkutató? Mi indította a szakrális emlékek megmentésére? Beszélgetésünkkor többek között erre is kerestem a választ.

Havasi Norbertet, a Kaptárkő Egyesület elnökét talán túlzás Heinrich Schliemannhoz hasonlítani, de a Nagy-Eged-hegyi Szent Kereszt-kápolna romjainál óhatatlanul az jutott eszembe, hogy Trója létezésében sem hitt senki, míg a német régész ki nem ásta.

Tizedik évébe lépett ősszel az Egri Érseki Fiúkórus. Az alapításról, az évfordulóról, a mutálásról és az éneklési technikáról, fellépésekről, turnékról, kórustáborról, adventi koncertekről beszélgettünk Schmiedmeiszter Szilvia alapító karnaggyal.

Októberig látogatható Kovács Melinda fotóművész kiállítása a kékkúti Szent Dömötör-templom kertjében. Előző, nagyböjti tárlatához hasonlóan a templomkert fáinak törzsére erősítették a kisebb-nagyobb méretű fényképeket, szakrális ligetté alakítva az aprócska fenyőerdőt.