Sokan vagyunk, akik csodáljuk ezeket a felfedezéseket, de igazából nem sokat értünk belőlük. Pedig az alaphelyzet nem olyan bonyolult, amiből a mesterséges intelligencia alkalmazása kiindul. Az egyetemi hallgatók a matematikai statisztika két félévnyi tanulása után biztosan megértik, mi az, amit az MI-vel el lehet érni, emberi elmével azonban sohasem. Leegyszerűsítve az MI arra képes, mintha egy hadvezér már azt megelőzően tudná, hol, mikor és milyen módon fog az ellenség támadni, hogy annak fejében egyáltalán megfordulna a támadás gondolata. Az orvostudományban ez például azt jelenti, hogy

a diagnoszta még azelőtt képes jelezni egy tumor kialakulásának veszélyét, hogy az első rákos sejt fejlődésnek indulna.

Hogyan?

A statisztikai módszerekkel előrejelzéseket lehet adni bizonyos események bekövetkeztére. Ha rengeteg embert vizsgálunk meg, és minden rák előtti és rák utáni lelet eredményét összegyűjtjük, majd kielemezzük, akkor fölfedezhetünk a rákos elváltozást megelőző állapotokat, amelyeket később a megbetegedés követ. Az ehhez szükséges rengeteg adatot emberi aggyal képtelenek vagyunk értékelni. Ebben segít a számítógép adatfeldolgozó kapacitása és gyorsasága.

Arra is alkalmas a számítógép, hogy ismétlődő mintázatokat ismerjen fel; erre gép nélkül az ember szintén nem lenne képes.

Arra viszont az ember jött rá, hogyan tehető egy komputer tanulásra alkalmassá. Bár ez a viszony az ember és a gép között leginkább ahhoz hasonlít, ahogy egy gazdi idomít egy kutyát, annak tárgyalása messze vezetne, hogy vajon a kutya egyszer a gazdi ellen fordul-e? Mindenesetre a mesterséges intelligencia alkalmazásában rejlő lehetőség óriási. Sok beteg mégis bizalmatlan az egészségtechnika vívmányai iránt. Vajon miért?

Rákos sejtek kifejlődésének megjelenítése (Wikipédia)

 

A gyógyászatban mindig is voltak sarlatánok, így a diagnosztikában is. A közelmúlt leghírhedtebb esete a Theranos nevű amerikai startupé volt. Alapítója, Elizabeth Holmes azt állította, hogy

egyetlen, az ujjbegyből vett vércseppből több mint kétszáz adatot tud kinyerni,

mindezt úgy, hogy egy olyan készülékbe helyezi a parányi mintát, amely kisebb, mint egy asztali nyomtató. A cége sohasem érte el ezt az eredményt, azonban egy patikai hálózattal való együttműködés során rengeteg esetben vett vért, legtöbbször nem is az ujjbegyből, hanem a vénából, és azokat egy mástól megvett laborban értékelte ki – gyakran hibásan.

Ezt nem lehetett fölháborodás és lebukás nélkül sokáig csinálni. A történetnek az lett a vége, hogy

Elizabeth Holmes hosszú évekre rács mögé került

– és sok ember elvesztette a hitét abban, hogy valaha leválthatók a nagy laborok kis, kompakt készülékekre. Ez azért is veszélyes folyamat, mert vannak igazi feltalálók és igazi cégek, amelyek közel járnak ahhoz, hogy egy csepp vérből diagnosztizáljanak több súlyos betegséget, és mindezt egy nyomtatónál nem nagyobb készülék segítségével.

Elon Musk bemutatja Neuralink nevű cégének robotsebészeti készülékét (Wikipédia)

 

A mesterséges intelligenciát a diagnosztika mellett más célokra is lehet használni. A legfrissebb hírek szerint az OpenAI, a ChatGPT „beszélgető robot” tulajdonosa és fejlesztő csapata az adminisztráció területén jelentett be előrelépést. Az új fejlesztés egy olyan okos alkalmazás, amely egy feladatsort önállóan képes végrehajtani a felhasználó számítógépén. Olyan komplex munkákat tud elvégezni, mint megadott szempont alapján

adatok kinyerése egy hosszú doc fájlból, s azok excel táblázatba rendezése.

Arra is képes, hogy a költségeket kigyűjtse egy pdf-ből, és azokkal műveleteket végezzen, majd az eredményeket egy doc fájlban rögzítse. Az adminisztrátornak csak az a dolga, hogy ezeket a feladatokat egy értelmes emberi mondatban megfogalmazza. A „kézműves ügynöknek” van egy társa, amely mindezt az interneten fellelhető információkkal és adatokkal is képes megtenni.

Mindez nagyon hasznos lehet a kórházakban, ahol számos jelentés készül, melyek jó része leletekből és orvosi beavatkozások dokumentumaiból származó egészségügyi adatszolgáltatás.

Ha az adminisztrátoroknak az adatok átrendezésére és jelentésére elég egy jól megfogalmazott utasítást kiadniuk, akkor rengeteg időt nyernek

a betegekkel való foglalkozásra. Az egészségügyi adminisztrációban az ember továbbra is pótolhatatlan, de munkája a ma megszokottnál sokkal kevésbé hasonlít majd a „favágásra”.