Leszállás közben az izraeli Beresit 2019 áprilisában, az indiai Csandraján-2 2019 szeptemberében, a japán Hakuto-R M1 idén áprilisban, végül az orosz Luna-25 is augusztusban nagy sebességgel csapódott a Hold felszínébe. Egyedül a kínai Csang-o–5 járt sikerrel, amely 2020 decemberében mintát is vett a Hold anyagából, s azt visszajuttatta a Földre.
Végül azonban India Csandraján–3 nevű szondája is leszállt a Hold déli pólusa közelében. Az indiai űrkutatók a négy évvel korábbi kudarcból okulva módosították a szoftvereket, valamint a leszállóegység fékező hajtóműveit.
A landolási művelet automatikus üzemmódban történt, bár a leszállóhely a Hold Földről is látható
oldalán van, így a rádiókapcsolat mindvégig biztosítható volt. A leszállóegység kis holdjárót is magával vitt, amely két hétig tanulmányozhatja a környéket. A fő kutatási feladat a víz (jég) előfordulásának vizsgálata.
A sikeres, hold-talajmintákat is a Földre szállító szovjet Luna–24 expedíció után majd fél évszázaddal újraindított orosz program ambiciózusabb lett volna, egy évi felszíni kutatást irányzott elő számos korszerű műszerrel. A Luna–25 rendben pályára állt, felvételeket készített a Hold túlsó, a Földről nem látható oldaláról, ám a leszállást megelőző utolsó pályakorrekció alkalmával vélhetőleg
programozási hiba miatta hajtómű a szükségesnél tovább működött, így a szonda a tervezett pályáról letérve a holdfelszínbe csapódott.
Előzőleg több hackertámadás is érte a Roszkozmoszt, így nem zárható ki egy becsempészett szoftverhiba lehetősége sem.
Nyitókép: A Csandraján–3 űrhajó Holdra szállásának közvetítése az Indiai Űrkutatási Szervezet bengalurui földi irányítóközpontjában (MTI/AP, fotó: Aidzsaz Rahi)
