1990. április 25-én állították Föld körüli pályára a Hubble-űrtávcsövet. A projekt akár a modern csillagászat legnagyobb kudarca is lehetett volna, a kezdeti botlás után azonban a megfigyelő csillagászat a legnagyobb sikereit érte el vele.

Ha a filozófia a szociologizálás körül forog, márpedig végső soron ez következik Demeter okfejtéséből, akkor éppen a legerőteljesebb hagyományától tekint el, és föl is számolhatja magát. Hozzászólás a magyar filozófia szociologizáló hagyományáról szóló vitához.

Úgy tartják, hogy az igazán sikeres művész már adottságaival együtt születik, „felülről hozza” mindazt, amivel idelent elkápráztatja embertársait. Talán ebből adódik, hogy a jelentősebb alkotásokat áthatja egyfajta megfoghatatlan misztikum.

Nagyelbeszélési kísérlet a magyar nyelvű bölcselet egy jelentős szeletéről, amelyet a szociológiai gondolkodás határoz meg. A nagy ívű felvetés provokáció is a filozófiai hagyományokkal szemben. Vitaindító a magyar filozófia szociologizáló hagyományáról.

Szinte mindenki írt már verset, kísérletezett festészettel, és akik nem is űzték utána hivatásszerűen, abban megegyeznek a profikkal, hogy életük nehezebb szakaszaiban sokat segített.

Önkéntelenül is megszagoljuk az embereket, amikor találkozunk velük, és nagyobb eséllyel leszünk barátok azokkal, akiknek a testszaga hasonlít a miénkhez.

A két közép-európai város rokon vonásai sokszor szembe szöknek. A térséget kutató, Prágában élő angol történész eredt az összekötő szellemi-történeti szálak nyomába.

A rendszerváltozás előtti „kolozsvári történetírói műhely” (Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Imreh István, Jakó Zsigmond, Kiss András és Pataki József) egyik jeles, a szociológiai módszert alkalmazó tagjáról szóló, eszme- és köztörténeti, családi és személyiségjegyeket bemutató életrajz minden érdeklődőnek izgalmas kalauz a korszakhoz.

Hatvannégy évesen távozott az élők sorából Dr. Peter Scott-Morgan. A világ első ,,kiborgja” előtt tisztelegnek követői, akik számára története inspirációt jelent a motoros neuronbetegségek elleni harcban.

Az online videójátékokról szinte csak rosszat hallani, ami a gyerekek fejlődését illeti. Jelesül, hogy agresszívek lesznek tőlük és bezárkóznak. Nos, ez korántsem minden esetben igaz.

A koronavírus-válság filozófiai értelmezése a járvánnyal egyidejűleg megindult. E reflexiók kevésbé a vírusról, mint inkább digitális hipermodern állapotunkról árulnak el valamit.

A hazánkban is ismert és szeretett filozófus, Roger Scruton 2020. január 12-én hunyt el. Fél éven keresztül harcolt a rák ellen. Valamelyest felépülve 2019 novemberének végén adta ezt a – talán utolsó – interjút.

Mindannyian tudjuk, hogy a Biblia döntő hatással volt a magyar irodalomra. Ezt azonban tudományos rendszerességgel először Dávidházi Péter „Vagy jőni fog”. Bibliai minták nemzetiesítése a magyar költészetben című monográfiája tárta fel. Munkáját a tudós lelkipásztor értékeli.

Henri de Montety francia történész Trianonról és a megértés történeti párhuzamokban rejlő lehetőségeiről

A Horthy-rendszer megszilárdulásának történetéről szóló könyv különösen érdekes és új megközelítést alkalmaz, ám tudatosan figyelmen kívül hagy némely tényezőt.

A világ mint egész és benne az élet ügye mindig metafizikai kérdés marad, még a leginkább világimmanens válaszok esetén is. A gyökerekig hatoló kérdezést gyakran éppen a történelmi-társadalmi perifériák gondolkodói vállalják.

A jeles, ám elfelejtett filozófusról, Joó Tiborról hézagpótló monográfia született. A lapunkban is bemutatott munkát Perecz László recenzálta, összességében elismerően, ám a „műkedvelőség”-re vonatkozó kitétele tollat ragadtatott a monográfussal.

A magyar filozófiai gondolkodás egyik jelentős, ám alig ismert alakjáról, Joó Tiborról jelentetett meg monográfiát Filep Tamás Gusztáv. A megszakadt magyar filozófiai hagyománynak ezt az ébresztését mutatja be írásunk.

2021. november végén jelent meg Közi Horváth József egykori országgyűlési képviselőnek, a második világháború utáni magyar kereszténydemokrata emigráció egyik kiemelkedő alakjának 1988-ban írt műve Serédi Jusztinián hercegprímásról.

A közjó az emberi kiteljesedés szolgálata. A boldogság csak az alapvető létszükségletek szintjén kötődik anyagi javakhoz. A létezésen s nem a birtokláson nyugvó élethez a természetes erényeken, a mértékletes fogyasztáson alapuló gazdaság vihet közelebb.

Megfakult középiskolai évkönyvekben magas szakmai színvonalú, a korabeli nemzetközi szakirodalom és a társtudományok alapos ismeretéről tanúskodó pedagógiai tanulmányokra bukkanhatunk, melyek nagy hangsúlyt helyeztek a nevelésben a szülőkkel való együttműködésre.

Díjazták 2021 legjelentősebb társadalmi innovációs teljesítményeit. Az EMMI és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő márciusban nyílt pályázati felhívást hirdetett 2021 legjelentősebb társadalmi innovációs teljesítményeinek elismerésére.

Amerikai alkotmányjogászok vallanak vizsgálódásaikról, avatnak be elméleti vitáikba, és vonják meg tudományuk mérlegét a magyar jogász interjúkötetében.