Petőfi soha nem járt jól kerek évfordulóival: századik születésnapjával a Horthy-korszak
nem tudott mit kezdeni, a százötvenediket a kommunisták rontották meg. Vajon mi mit teszünk nemzeti költőnkkel? Hermann Róbert történésszel beszélgettünk.

Egy amerikai állatgyógyászati cégnek elsőként sikerült immunizálással megvédenie a méheket egy világszerte súlyos gazdasági veszteséget okozó betegségtől. A jövőben már nem a kaptárak megsemmisítése az egyetlen védekezés a fertőzések elkerülésére.

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én, Szatmárcsekén készítette el Hymnus című versének tisztázatát, amely huszonegy év múltán, Erkel Ferenc dallamával kezdett a magyar nemzet himnuszává válni. 1989 óta ez a nap a magyar kultúra napja is.

A békekonferenciák az európai politikai kultúra kiemelkedő teljesítményei a XVII. század dereka óta. Magukon viselték koruk ellentmondásait, gyakran súlyos igazságtalanságokat szentesítettek, és többször csődöt mondtak, mégis élhető kereteket teremtettek nemzedékek számára.

A múlt évben a sebészek átültették az első sertésszíveket emberi páciensekbe, és a kutatók még több emberkísérletet szeretnének elindítani. Hol tartanak ezek a törekvések jelenleg, és valóban megoldást jelenthetnek?

Geszt két miniszterelnököt is adott az országnak. Most újítják fel a Tisza család ősi kastélyát és kriptáját. A zsákfaluban látni rendezetlen portákat, munkalehetőség csak a közeli városokban van. Hogyan élnek itt az emberek? Miként őrzik a múlt emlékeit?

Amerikában a kormányzó párt és a legtöbb kulturális intézmény az országot rasszistának, szexistának és fehér felsőbbrendűséget vallónak mondja, amin a konzervatívok zavarodottan elképednek, de hiteles cáfolatot és a gyógyulás receptjét nem adják.

Olivier Messiaen meditációciklusa a XX. századi szakrális programzeneiség kiemelkedő példája. A meditációk közül válogat a volt kántor.

Július óta a NASA Perseverance roverje négy vékony, üledékes kőzetmagot gyűjtött be, melyek a Marson egy tóban keletkeztek. A tudósok izgatottan vizsgálják az idegen világban talált leleteket.

Martyn Rady brit történész, a Londoni Egyetem Szláv és Kelet-Európai Tanulmányok Intézetének emeritus professzora A Habsburgok – A világ urai című nagyszabású könyve magyar fordításának megjelenése alkalmából a közép-európai történelem iránti csodálatáról, a Habsburg-uralkodókkal kapcsolatos legkorábbi emlékeiről és az angol-brit monarchia kifutási lehetőségeiről beszélt.

„Politikai rezsimek: demokrácia, autokrácia, diktatúra” címmel konferenciát rendezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézete december 7-én. Beszámolónk a nívós értekezlet főbb gondolatairól.

A nemzeti és közösségi jelképek Európában majdnem mindenütt törvényes védelmet élveznek. Összehasonlító kutatás próbálta feltérképezni az érdemi különbségeket.

Mesterséges intelligenciával az emberi szervezetbe avatkozni? A mai kor elkerülhetetlen velejárója. Amit feltalálunk, használjuk. Hogy mire, az már a mi felelősségünk.

Százharminc évvel ezelőtt alakult meg, húsz évvel ezelőtt alakult újjá az Aquinói Szent Tamás Társaság. Filozófiatörténeti esszénk.

„Az események hetvenöt százalékban rosszak. A trendek viszont hetvenöt százalékban jók”, felelte Larry Summers korábbi amerikai pénzügyminiszter Niall Ferguson történész kérdésére: „Mennyi rosszat tartogat a jövő?” Cikkismertetőnk.

Somorjai Ádám bencés történész, a szentszéki Államtitkárság egykori munkatársa az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után a Magyarországon diplomáciai szolgálatot teljesítő apostoli nunciusok jelentéseiből összeállított művek sorát adta közre, amely újabb két kötettel gazdagodott.

A hálózatvilág megrettent a szökőmásodpercek káoszától. Alighanem korai az ijedség.

A magyar falu túlnépesedettnek számít, sokkal többen lakják, mint ahány embernek megélhetést tud biztosítani. Az elmúlt évtizedekbeli sorsáról beszélgettünk Kovách Imre szociológussal, a TK Szociológiai Intézet kutatóprofesszorával.

Az Egyesült Államok teljesítményének szellemi örökségét mutatja be új kötetében az ismert üzletember, diplomata és politikus. Mint annyi mást, őt is a csodálat és az aggodalom egyszerre tölti el. Ő azonban a közös sorsot látva a vallomásszerűségig is elmegy.

Individualizmus, értékvesztés, szélsőségesség – csak kapkodjuk a fejünket, hogyan változik a világ. Vajon merre halad? Megállíthatók-e még a folyamatok? Visszatérhetünk-e a normalitáshoz? Minderről Sári László József Attila-díjas tibetológust, írót, műfordítót kérdeztük.

A legnagyobb magyar szociális szervező: Kerkai Jenő jezsuita munkássága és mai üzenete címmel rendeztek konferenciát a Párbeszéd Házában, amelyen hangsúlyos helyet kapott a XX. század első felében kibontakozó szociális mozgalmak színes képe is.

„A világ kettészakadt, s a repedés az én szívemen ment át” – idézte Heinét Illyés Gyula a naplójában 1960 végén. Ma a lázadás hangulata hódít, és mi is leemelünk a polcról egy-egy régi könyvet. Hátha megvilágosodunk.

„Mivel a lélek szakadékszerű mélységében rejlik az alapja, a kereszténység mind ez ideig a legnagyobb és túl nem haladott, ámde végig nem gondolt erőfeszítés, amely képessé tette az embereket a hanyatlás elleni  küzdelemre” – írta Jan Patočka a kereszténység jövőjéről az Európa utáni korban.