Akarata ellenére megerőszakoltak egy nőt a metaverzumban – mi meg csak pislogunk, hogy lett ebből egyáltalán hír.

A XIX. század második felében már Magyarországon is tombolt a Nyugatról induló spiritizmus, és sokáig velünk is maradt, főleg a vidéki régiókban. Kevesen tudják, de egy, a halott Petőfi Sándorral folytatott komplett dialógus átirata is fentmaradt az utókornak.

Az egyik legnagyobb magyar történész, Mályusz Elemér (1898–1989) az 1970-es években vetette papírra páratlan emlékiratait, de olyannyira titokban tartotta, hogy a családja sem tudott róla. Az idáig lappangó művet a tanítvány, Soós István tette közzé.

Harminc évvel a rendszerváltozás után megszületett XX. századi történetünk alighanem két legvitatottabb eseménysorának átfogó bemutatása. A politológus-történész értékeli a teljesítményt.

II. András 1222-ben kiadott Aranybullája mérföldkő volt a korabeli magyar alkotmányos kútfők között, egyúttal a szakirodalomban is jelentős európai dokumentumnak számít. Jelentősége máig él, élénken foglalkoztatja a modern alkotmányjogi gondolkodást is. Nyolcszáz év nagy idő, s a kerek évforduló alkalom a számvetésre.

A járvány okozta tavalyi kényszerű kihagyás után Las Vegasban újra megrendezték a világ legnagyobb (szórakoztató)elektronikai kiállítását, a Consumer Electronics Show-t (CES), a technológiai innováció legnagyobb nemzetközi seregszemléjét.

Itt sosem kell sorban állnod! – ezzel a szlogennel reklámozzák azt a tavaly év végén Budapesten megnyílt kávézót, ahol egy árva alkalmazottal sem találkozhatunk.

Kovács Imre író és parasztpárti politikus a népi tábor többi képviselőjével együtt az önállóan gazdálkodó, polgárosodó parasztságban látta a nemzet felemelkedésének zálogát. Salamon Konrád történésszel Kovács Imre forradalma című könyve kapcsán beszélgettünk a „harmadik útról”.

A kínai gazdasági csoda titka egyszerű, állítja díjnyertes könyvében Isabella Weber közgazdász: a kilencvenes évek orosz politikusaival szemben nem hallgattak a nyugati közgazdászokra, inkább az ázsiai „kistigrisek” fejlesztő állam-modelljét honosították meg.

A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai amúgy mozgalmas életet él. Eleinte két szigetként léteztek, aztán egy 2009 kitörés egybeolvasztotta a kettőt. Jelenleg ismét két entitásként létezik-léteznek, de hogy meddig, azt senki nem tudja.

Életének 78. esztendejében elhunyt dr. Érszegi Géza, a Magyar Országos Levéltár nyugalmazott főlevéltárosa, egyetemi tanár, a középkorkutatás jeles történésze, a történettudományok doktora, a Magyar Levéltárosok Egyesületének egykori alelnöke.

Népszerű turisztikai látványosság? Az emberi butaság mementója? Mérgező, természeti csoda? Földgáz-pazarlás? A darvazai gázkráter többé-kevésbé igaz története.

A popkultúra a középkori harci lovakat fenséges lényekként ábrázolja – magasak, izmosak és erősek, hátukon ragyogó páncélú lovagokkal. Az új kutatások azonban azt mutatják, hogy a középkori lovak valószínűleg sokkal kisebbek voltak, mint azt gondolnánk.

Nem csillagász, sem tudós – James Webb politikus volt, majd a NASA második főigazgatója. Talán sosem álmodott arról, hogy róla nevezik el korunk legmodernebb, amerikai–európai–kanadai együttműködésben készült űrteleszkópját.

A XX. századi erdélyi s egyetemes magyar kultúra sokoldalú egyénisége, a 94 éves korában távozott Benkő Samu életművének akár egy vonulata is elegendő lenne a halhatatlansághoz: Bolyai-kutató, a Korunk szerkesztője, s nem utolsósorban az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke.

Jó hír a fúziós energia fejlődésével kapcsolatban, és egyben új világrekord: a Kínai Tudományos Akadémia által fejlesztett Experimental Advanced Superconducting Tokamak (EAST) 70 millió Celsius-fokos hőmérsékletet tudott fenntartani 1056 másodpercig, azaz több, mint 17 percig.

A megszálló németekkel szembeni hatásos magyar fellépés elmaradásán sokat tűnődünk. Az egyik ellenálló tevékenységét mutatja be a történész, aki október végén jelentette meg összefoglaló munkáját a kérdésről Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945 címmel.

A karácsony kettémetszvén az idő világát az emlékezés ünnepe, de eredete az emlékezet homályába burkolódzik. A budapesti Danube Institute vendégkutatójának írása.

Ingatlanspekulánsok szemet vethettek az emberöltő óta parlagon heverő csernobili területekre. Kis bökkenő, hogy a tudomány mai állása szerint az még évszázadokig emberi létezésre alkalmatlan. A svájci Szemfényvesztés Kft. azonban öt év alatt szállítja a megoldást.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tárgyalásán elfogadták, hogy a minimálbér 200 ezer forintra emelkedjen jövőre. A közgazdász professzor a gazdasági észszerűség és társadalmi méltányosság szempontjából elemzi a lépés hatásait.

2021. december 8-án a magyar szellemtörténettel foglalkozó, az egyetemhez tartozó Molnár Tamás Kutatóintézet egész napos tudományos rendezvénye alapvető kérdésekre keresia választ: Mi a népi gondolat? Mi volt egykor a népi irodalom jelentősége, és milyen tanulságokat lehet megfogalmazni róla a mára nézve?

1953 márciusában húsz-harminc tizenöt-húszéves magyar zsidó fiatal ellen indult a cionista per röviddel a januári nevezetes moszkvai orvosper után. A budapesti ifjúk gondolkodását, tevékenységét és áldozattá válását követi nyomon Novák Attila történész, korábbi tel-avivi kultúrattasé munkája, amelyet újságíró-történész mutat be.

A magyar kis- és közepes vállalkozások világát a „vadkapitalizmus” és az „amorális familializmus” fogalmaival szoktuk lekezelően elítélni. Mike Károly empirikus kutatásai nem ezt igazolják. Sőt, az ellenkezőjét! Eredményeit a debreceni közgazdász mutatja be.