– Nemrégiben jelent meg Ivan Szerov naplója A bőrönd titkai címmel. Nem mindennap történik meg, hogy a KGB első emberének emlékiratai nyilvánosságra kerüljenek.

– Valóban nem, ez egy igen különleges forrásegyüttes, amelynek szerzője Ivan Szerov, a KGB volt vezetője. A feljegyzéseket, naplórészleteket pályafutása során írta, illetve kegyvesztése után kibővítette azokat. Ezekről a dokumentumokról a KGB-nek is tudomása volt, de hiába keresték, nem találták meg az iratokat. Sok évvel Szerov halála után, egy felújítás során unokája találta meg a kétbőröndnyi dokumentumot, amely az egykori KGB-igazgató dácsájának garázsába volt befalazva.

– Milyen forrásértékkel bír ez a kötet?

– Azt tudni kell, hogy Ivan Szerov unokája, Vera Szerova másolta le az eredeti iratokat, és e másolatokat adta át Alekszandr Hinstejn újságírónak. Hinstejn szerkesztette össze olvasmányos szöveggé, naplóvá a kötetet. Minden fejezethez összefoglalót is írt, amely nem kevésbé elfogult, mint maga Szerov jól átgondoltan megírt emlékei, történetei. Ő talán az egyetlen ilyen magas rangú katonai és titkosszolgálati vezető, akinek kiadták a visszaemlékezését.

– Miért hozott létre ilyen dokumentumokat egy KGB-vezető?

– Szerovot hivatalából idővel menesztették, ekkor korábbi feljegyzéseiből – rehabilitációs szándékkal is – írta meg visszaemlékezését. Az emlékiratából az olvasható ki, mintha ő maga mindig parancsot teljesített volna, holott tudható, hogy milliók sorsa múlt az ő személyes döntésein. A felelősségáthárítás, a szépítés, azaz az „önéletíró-paktum” nem von le semmit sem a könyv értékéből, mivel a kor ismerői számára egy jól használható, egyedülálló forrásegyüttesről van szó. Az érdeklődők pedig olyan „olvasmányos” írást ismerhetnek meg, amely Szerov személyiségéből fakadóan, szovjet szemszögből mutatja be a magyar történelem szempontjából sem lényegtelen eseményeket. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy A bőrönd titkai című könyv az eredeti orosz és a lengyel fordítás után harmadikként magyarul érhető el.

Megjelent az 1956-os forradalom leverésében résztvevő KGB-vezér naplója, A bőrönd titka című kötet (Fotó: Tóth Gábor)

 

– A kötetből kiderül, hogy Ivan Szerov a KGB vezetőjeként személyesen is jelen volt az 1956-os események során. Milyen feladatokat látott el?

– Valóban személyesen volt jelen a forradalom zajlása idején. A szerkesztő révén bekerült a kötetbe egy olyan interjúanyag is, amelyet a peresztrojka idején a Krasznaja Zvezda kérdezett Szerovtól írásban, és ő meg is válaszolta a feltett kérdéseket. Az interjút mégsem jelentették meg, de ebben az anyagban felhasználták. Mihail Szuszlov és Jurij Andropov, illetve azok a KGB-tisztek, akikkel együtt utazott Magyarországra tudták csak, hogy ki is Szerov valójában. Ők folyamatosan jelentettek neki, tájékoztatták. Szerov sem tétlenkedett, gyűjtötte a több oldalról és helyről befutó híreket, ő maga is információkat gyűjtött a forradalom alatt. Ha az érdeklődők elolvassák a kötetet, láthatják, hogy a KGB-vezér mindig merészen viselkedett, legyen szó háborúról vagy bármilyen olyan kockázatos bevetésről, ahol a magasabb rangú tisztek jelenléte szokatlannak tartható. Ez hozzátartozott a személyiségéhez. Mivel a valódi rangját Magyarországon nagyon kevesen ismerték, így teljes mértékben láthatatlanul tudott működni. Le tudott írni olyan akciókat, cselekményeket, amely szokatlannak voltak mondhatók. Szerov felvállalta azt, hogy a forradalmárok közelében közlekedjen, míg mások messziről szemlélték az eseményeket.

– Szerov csak megfigyelő volt?

– Az SZKP KB azért küldte Budapestre, hogy tájékozódjon és értékelje a helyzetet az információk és a tapasztalatai alapján. Ez vonatkozott az utcán történt eseményekre és a Magyar Dolgozók Pártja vezetőségére is. A tapasztalatait jelentés formájában megküldte Moszkvának. Adtak a szavára, meghallgatták a tanácsait.

– Ezek szerint 1956 októberében igen aktív szerepe volt a forradalmi eseményekre adott szovjet válaszokban.

– Abszolút, Szerov folyamatosan jelen volt a különböző üléseken, egyeztetéseken, és aktív szerepet vállalt a forradalom leverésében is. Tekintélye megkérdőjelezhetetlen volt. Október 24-én a PB-ülésen felszólalt és elmondta, hogy a felkelőkkel végezni kell, mert a helyzet rossz fordulatot vehet. Itt szólította fel a PB tagokat arra is, hogy Piros Lászlónak adják meg a szükséges felhatalmazást a „felkelőkkel” szembeni határozott intézkedések foganatosítására.

– Október 25. volt az a nap, amikor végzetes sortüzek dördültek a Kossuth téren. Személyesen jelen volt Szerov is?

– Az ismert, hogy Mihail Szuszlov és Szerov a szomszédos Akadémia utcában, az MDP KB székházában tartózkodott ekkor. Még ezen a napon Mikojan és Szuszlov Moszkvába küldött táviratukban arról számoltak be többek között, hogy a Parlament előtti téren hatalmas tömeg gyűlt össze, amely a szovjet katonák felszólítása ellenére sem oszlott szét, sőt a környező házak tetejéről a szovjet katonákra lőttek, ezért a szovjet egységek tüzet nyitottak… Reméljük, hogy egyszer további orosz levéltári források birtokában még több információhoz jutunk, melyekkel a fehér foltokat ki lehet pótolni, illetve ki tudjuk egészíteni a jelenlegi ismereteinket. Mindezekre azonban még várni kell. A kötet viszont így is érdekes olvasmány, amelyet minden történelemkedvelőnek hasznos ismernie.

 

Ivan Szerov: A bőrönd titkai, fordította Goretity József, IdőJel Kiadó, Budapest, 2023.