Évek óta kutatják a napsugár-visszaverés globális felmelegedést fékező technológiáját. Mivel a világ aligha képes teljesíteni a másfél fokos párizsi klímacélt az évszázad végére, a Föld mesterséges hűtésének, a napsugárzás korlátozásának kormányzati megfontolását egyre többen szorgalmazzák, köztük a Carnegie Klímairányítási Kezdeményezés (C2G), amelyet a magyar Pásztor János vezet. Februárban az ENSZ Környezetvédelmi Programja intézett felhívást a kérdés vizsgálatára. Június végén a Fehér Ház a Kongresszus kérésére jelentést írt a módszer alkalmazásának és elutasításának kockázatait átfogóan elemző kutatás tervéről. Ha a Kongresszus jóváhagyja, a legjelentősebb kormányzati vizsgálódás indulhat meg a tárgyban. Június 28-i közleményében az Európai Bizottság is csatlakozott a kutatást szorgalmazókhoz, de tovább megy, a legmagasabb nemzetközi, ENSZ-fórumokon való megvitatását is kezdeményezi. A légkörbe aeroszolt permetező technológiát egy amerikai cég már elkezdte partizánmód alkalmazni. Szakemberek szerint a technológia kidolgozatlan és szabályozatlan, legkorábban tízévnyi sokrétű vizsgálódás után lehetne felelősséggel bevetni – a kormányzati fellépést éppen a szabályozás érdekében szorgalmazzák. Előtte azonban vizsgálni kell a beavatkozás előnyeit és kockázatait, hogy milyen hatást fejt ki az ózonrétegre, a biodiverzitásra, a társadalmi és geopolitikai viszonyokra. Jelenleg még nem áll rendelkezésre tudományos bizonyíték sem a módszer elutasítására, sem alkalmazására. De mivel a század végére 2,8 fokos melegedést valószínűsítenek, a kormányoknak és a nemzetközi szervezeteknek fel kell készülniük a tudományosan megalapozott döntéshozatalra a kérdésben.